Az MNB közleményben cáfolja a sajtóban megjelent állításokat, miszerint a jegybanki nyereség felhasználása nem jogszabályszerűen történt volna.
A jegybank szerint a lakossági devizahitelek forintosítása nélkül ma az adósoknak legalább 70 százalékkal magasabb lenne a havi törlesztőrészlete és több ezer milliárd forinttal nagyobb adóssággal rendelkeznének. A 2014-es kúriai jogegységi határozat értelmében a devizahitelek forintosítását csak piaci áron lehetett végrehajtani. Az MNB a döntést követően rendelkezésre bocsátotta a szükséges devizamennyiséget, így forintosítva több mint kétmillió devizahitelt.
Az MNB szerint az üggyel kapcsolatban a Magyar Nemzetben megjelent cikk valótlan állításokat tartalmaz, mivel a 2013-tól nyereségessé váló MNB eredményének további lakossági adósságrendezést szolgáló felhasználására nem volt jogszabályi lehetőség. Az adósók tartozásával összefüggő egyedi finanszírozásra a jegybanknak nincs felhatalmazása – írja a közlemény.
A jegybank hangsúlyozza, hogy az alapítványi vagyonrendelést a helyes monetáris politika mellett nyereségessé váló jegybanki gazdálkodás tette lehetővé, amelynek legfontosabb eleme a forintkamatok tartósan alacsony szintre történő csökkentése, és ez könnyíti meg a finanszírozást az állam, a háztartások és a vállalatok számára is.
Az MNB hozzáteszi, hogy az alapítványi célok megvalósítása mellett is lehetővé vált a 2016-os 50 milliárd forintos osztalékfizetés, amelyre tizennégy év óta nem volt példa. A közlemény azt is kiemeli, hogy az alapítványokhoz rendelt, azóta az alapítványok által közel kétmilliárd forinttal növelt vagyon felhasználásának célja elsősorban a közgazdasági pénzügyi szakképzés elősegítése, támogatása, nem pedig a cikkben leírt célok.
