Nem mozog eleget a világ népességének több mint negyede, mintegy 1,4 milliárd ember – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentéséből. A gazdag országok polgárai egyre kevésbé aktívak.
A mozgásszegény életmód növeli az egészségügyi kockázatokat, a szívbetegségek, a kettes típusú diabétesz és néhány daganatos betegség kialakulásának esélyét. A világszervezet megállapította, hogy a gazdag országokban élők a legkevésbé aktívak között vannak, Németországban, Új-Zélandon és az Egyesült Államokban is növekszik a keveset mozgók aránya.
A nők szinte a világ minden táján kevesebbet mozognak a férfiaknál, ez alól csupán két ázsiai régió, Kelet- és Délkelet-Ázsia a kivétel.
A kutatást végző szakemberek szerint a gyermeknevelés feladatai és a helyi kulturális hagyományok azok, amelyek megnehezítik számukra a testedzést. A WHO százhatvannyolc országot, összességében mintegy
1,9 milliárd ember adatait elemezte. A gazdagabb országokban, mint az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia, az inaktív lakosság aránya 2001-ben harminckettő, 2016-ban viszont már harminchét százalék volt. Inaktívnak az számított, aki hetente százötven percnél kevesebb mérsékelt intenzitású mozgást végzett vagy hetvenöt percnél rövidebb ideig edzett intenzíven. Magyarország eredményei kicsit még az átlagnál is rosszabbak, nálunk a lakosság harmincnyolc és fél százaléka nem mozog eleget, így több szomszédunk, Ausztria, Szlovákia, vagy épp Szlovénia is előttünk jár.
A gazdagabb országokban a mozgásszegény életmódhoz az egyre több ülőmunka és az autós közlekedés is hozzájárul. Az alacsonyabb bevételű országokban az emberek nagyobb valószínűséggel végeznek több testmozgást igénylő munkát, és inkább gyalogolnak vagy a tömegközlekedést használják.
A WHO célja, hogy 2025-re tíz százalékkal csökkenjen a tétlenek aránya, ám arra is figyelmeztet, hogy mindez a dolgok állása szerint nem fog megvalósulni. Fiona Bull, a tanulmány társszerzője szerint ha lehetővé tennék, hogy a nők többet sportolhassanak, az közelebb vihetne a kitűzött célhoz. Ehhez azonban meg kell teremteni a feltételeket, hogy a nők biztonságosan, elérhető áron és kulturális hátterük számára is elfogadhatóan juthassanak sportolási lehetőségekhez.
A gyerekkori elhízást kutatják
Év eleje óta kutatják a gyermekkori elhízás genetikai okait a II. számú Gyermekgyógyászati Klinikán. Itthon a tizennyolc éven aluliak negyede elhízott, a túlsúlyosok nyolcvan százaléka felnőttkorban is az marad. Sok génről ismert, hogy felnőttkorban szerepük van a túlsúly kialakulásában, de azt még nem tudni, hogy közülük melyiknek van jelentősége gyermekkorban is. Szabó András, a klinika igazgatója elmondta, évente ezer gyereket vizsgálnak, és nem ritka, hogy tizennégy-tizenöt évesek száz kilónál nehezebbek.
