A magyar kormány elkötelezetten keresi a szénhasznosítás lehetőségeit – mondta tegnap Aradszki András a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára. Ez azért is fontos, mert a szén elsődleges energiaforrásként visszaszorulóban van.
Támogatási szerződést kötött az NFM a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálattal egy június végére elkészülő tanulmányról, amely azt vizsgálja meg, hogy milyen szerepe lehet a jövőben a hazai szénvagyonnak a gazdaságban – mondta tegnap Aradszki András, a tárca energiaügyért felelős államtitkára. A távirati iroda beszámolója szerint felidézte, hogy a 2011-ben elfogadott magyar energiastratégia az ellátás biztonsága érdekében kiemelten kezeli a külső források helyett a hazai erőforrások bevonását, és ennek egyik fontos eleme lehet a szénvagyon hasznosítása. Magyarországon is választ kell adni arra, hogy az átmeneti időszakban milyen szerepe lesz a szénnek, illetve felhasználásának milyen további lehetőségei vannak, ezekre a kérdésekre keresi a megoldást a tanulmány. Az államtitkár kiemelte azt is: azokon a területeken, ahol a szénbányászatnak hagyománya van, jogos társadalmi igény a szénvagyon hasznosítása, ami nem feltétlenül a hagyományos energiatermelés lehet, vannak más lehetőségek is. A kormány elkötelezett a szén alkalmazhatóságának keresésében – tette hozzá.
Zelei Gábor, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke elmondta: mivel a szén elsődleges energiaforrásként való hasznosítása visszaszorulóban van, találni kell olyan megoldásokat, amelyek biztosítják a fenntarthatóságot. Az egyik ilyen a tiszta szén technológia lehet, ami alapvetően a szén vegyipari hasznosítását jelenti.
Jelenleg mintegy 8,6 milliárd tonna szénvagyonnal rendelkezik az ország, az elmúlt kétszáz évben nagyjából másfél milliárd tonnát bányásztak ki, tehát még több száz évre elegendő lenne ez a forrás. Riz Gábor, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a helyben élők értik, hogy a bányászat a régi formájában nem tér vissza, de fontos annak áttekintése és világossá tétele, hogy milyen lehetőségek vannak a szén hasznosítására. Polics József, Komló polgármestere szintén kitért arra, hogy a világban nagyon jelentős a fejlődés a nyersanyagok hasznosításában, ami a szén esetében is lehetőséget jelenthet a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő, fenntartható alkalmazásra. Ez szolgálná a tradicionális bányatérségek és az ország érdekét is.
Zelei Gábor, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke elmondta: mivel a szén elsődleges energiaforrásként való hasznosítása visszaszorulóban van, találni kell olyan megoldásokat, amelyek biztosítják a fenntarthatóságot. Az egyik ilyen a tiszta szén technológia lehet, ami alapvetően a szén vegyipari hasznosítását jelenti.
Jelenleg mintegy 8,6 milliárd tonna szénvagyonnal rendelkezik az ország, az elmúlt kétszáz évben nagyjából másfél milliárd tonnát bányásztak ki, tehát még több száz évre elegendő lenne ez a forrás. Riz Gábor, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a helyben élők értik, hogy a bányászat a régi formájában nem tér vissza, de fontos annak áttekintése és világossá tétele, hogy milyen lehetőségek vannak a szén hasznosítására. Polics József, Komló polgármestere szintén kitért arra, hogy a világban nagyon jelentős a fejlődés a nyersanyagok hasznosításában, ami a szén esetében is lehetőséget jelenthet a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő, fenntartható alkalmazásra. Ez szolgálná a tradicionális bányatérségek és az ország érdekét is.
