Jelenleg semmilyen jogi, politikai alapja nincs annak, amivel az illegális bevándorlás ügyében az olasz miniszterelnök fenyegeti a közép-európai országokat, köztük Magyarországot - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Matteo Renzi kedden arról beszélt, hogy ha Közép-Európa nemet mond a migránsokra, Olaszország "megvétózza" az EU-költségvetést.
A Miniszterelnökség vezetője a tájékoztatón részvétét fejezte ki a szerdán Bőnyben lelőtt rendőr családjának. A gyilkosságot az elmúlt 25 év egyik legdurvább akciójának nevezte, mivel "a szélsőjobboldali szervezetek vezetői közül" eddig rendőrre fegyverrel senki nem támadt. Szorgalmazta, hogy az igazságszolgáltatás "kompromisszumok nélkül, következetesen" értékelje a bűncselekményt. Az esettel kapcsolatban tudatta: folyik a helyzet és az összes feltétel tisztázását célozó vizsgálat.
Megkérdezték arról is, hogyan értékeli, hogy október 23-a alkalmából rendőr altábornaggyá léptették elő az 1989-ben még III/II-es operatív tisztként dolgozó Tasnádi László vezérőrnagyot, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkárát. Azt felelte: "kínos, kellemetlen és nincs rendben a történet", és a kormányban csak olyanok ülnek, akik szerint ez probléma. A helyzetet - amelynek kínosságát szavai szerint a miniszterelnök is érezte - az előmeneteli renddel magyarázta.
Lázár János erre azt mondta: a kormány álláspontja szerint Magyarország a határvédelemmel kiveszi a részét a migránsválság kezeléséből.
Azt is jelezte egyúttal, hogy ma lehetetlen összekötni a bevándorlók kezelését a kohéziós alapok sorsával.
Magyarország azonban nem zárkózik el attól, hogy vizsgálják felül az EU alapszerződését, és így kezdjenek vitát a témában - tudatta a Miniszterelnökség vezetője.
Matteo Renzi szavaival ellentétben a görög kormány bíráló nyilatkozatait Magyarország kevésbé tudja komolyan venni, mivel Görögország lassan három éve nem tartja be a schengeni szabályokat - közölte Lázár János.
Azt is jelezte egyúttal, hogy ma lehetetlen összekötni a bevándorlók kezelését a kohéziós alapok sorsával.
Magyarország azonban nem zárkózik el attól, hogy vizsgálják felül az EU alapszerződését, és így kezdjenek vitát a témában - tudatta a Miniszterelnökség vezetője.
Matteo Renzi szavaival ellentétben a görög kormány bíráló nyilatkozatait Magyarország kevésbé tudja komolyan venni, mivel Görögország lassan három éve nem tartja be a schengeni szabályokat - közölte Lázár János.
A múlt heti brüsszeli európai uniós csúcstalálkozót felidézve kifejtette: a kvóták továbbra is napirenden vannak, de az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker azt kérte a soros szlovák EU-elnökségtől, hogy decemberig tegyen javaslatot egy "korrekt kompromisszum" megalkotására. A kötelező betelepítési kvóta e szlovák javaslattal "versenyez" majd - fogalmazott.
A miniszter egyúttal elhibázott lépésnek nevezte, hogy Brüsszel javaslatot tett az ideiglenes belső határellenőrzések meghosszabbítására.
Kovács Zoltán: Nincs ok kapkodásra
Nincs ok kapkodásra a letelepedési kötvények ügyében, a zsarolásnak pedig nem enged a kormány - hangsúlyozta az M1 aktuális csatornán a kormányszóvivő csütörtökön.
Kovács Zoltán elmondta: át kell tekinteni a kivezetést azok szempontjából, akik vásároltak ilyen kötvényt, az ő jogbiztonságukról is gondoskodni kell.
Körültekintően kell eljárni, amikor a 2012-ben még szükséges és hasznosan bevezetett termékről döntenek - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miért éppen most került napirendre ez a kérdés, Kovács Zoltán úgy válaszolt, hogy már hónapok óta foglalkoztak vele.
Előrevetítette azt is, hogy november végén az adóeljárási szabályok módosításával egy sor olyan változást ismertetnek, amelyeket az ország kedvező pénzügyi helyzete tesz lehetővé.
Nem lesz szükség letelepedési kötvényekre
A Miniszterelnökséget vezető miniszter meggyőződése szerint a következő időszakban nem lesz szükség a letelepedési kötvényekre. Lázár közölte: az adósságfinanszírozás javult, nőtt a magyar állampapírok iránti kereslet, így nincs szükség erre az eszközre. Hozzátette: a kötvények felülvizsgálata - a Jobbik kezdeményezésétől függetlenül - fél éve tart.
Hangsúlyozta: döntést még nem hozott a kormány a kérdésben.
A tárcavezető azt mondta, a kormány visszautasítja az ellenzéki párt zsarolását, és nem köti össze a kötvények kivezetését - ami az állampapírpiaccal függ össze - az alaptörvény módosításával. Utóbbira össznemzeti ügyként hivatkozott, amit "piszlicsáré, pitiáner ügyekkel összekötni kisstílűség".
A kötvények korrupciós kockázatára vonatkozó kérdésre azt felelte: azt a gazdasági bizottság megvizsgálta. "Abban, hogy valaki egymilliárd eurót kölcsönad Magyarországnak, abban mi a korrupciós kockázat?" - kérdezett vissza, hozzátéve: neki furcsának tűnik, hogy valaki azért fizessen, hogy egy bóvlikategóriában nyilvántartott állampapírt megvásároljon.
A tárcavezető elmondta, hogy a kormány szerdán 137 milliárd forintot hagyott jóvá a 3-as metró korszerűsítésére. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre felvetette: hogyan lenne a kormány ellensége a programnak, amikor ő maga a legnagyobb támogatója? Mint mondta, nem vállalnak felelősséget, ha a vonal leáll, mert minden támogatási döntést időben meghoztak. Hozzáfűzte: reméli, hogy nem politikai, hanem biztonsági okai lesznek egy esetleges leállításnak, s ha ez bekövetkezne, a kormány kész segíteni a fővárosnak.
Kitért arra is, hogy többször kérték a fővárosi önkormányzatot, hogy adjon egy esélyt a magyar buszoknak, ennél többet nem tudnak tenni.
A miniszter közölte azt is, hogy Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője tájékoztatta a kormányt az alaptörvény-módosítással összefüggő frakcióközi egyeztetésekről, és jelezte, hogy a szöveg három párt számára is elfogadható lenne. Egyelőre úgy áll a dolog, hogy november 8-án vagy az azt követő napokban lesz parlamenti zárószavazás - mondta, kifejtve: 3,3 millió szavazó után megvan a politikai támogatás, és bízik benne, hogy a Jobbik is megfontolja elutasító álláspontját. A mostani hozzáállásával az ellenzéki párt nem a kormánynak és a miniszterelnöknek ad ultimátumot, hanem Magyarországnak és a magyar embereknek - értékelt. Ha nem járulnak hozzá, akkor nem lesz módosítás - összegzett.
A kormány nem ért egyet az államfővel a szélerőművek ügyében
A kormány nem ért egyet Áder János köztársasági elnök álláspontjával a szélerőművek ügyében, ezért - kisebb módosításokkal - újra az Országgyűlés elé terjeszti a visszaküldött villamosenergia-törvényt - közölte Lázár annak kapcsán, hogy az államfő múlt pénteken küldte vissza megfontolásra a parlamentnek a villamos energiáról szóló törvény módosítását, amely szigorított a szélerőművek létesítésének szabályain. Áder János szerint a módosítások ellehetetlenítik az ilyen erőművek építését.
Lázár János erre azt mondta: a kormány szerint Magyarország szélerőművek nélkül is képes teljesíteni a párizsi klímamegállapodás célkitűzéseit.
Úgy fogalmazott: a kabinet álláspontja nem elutasító a szélerőművek ügyében, csak bizonyos ökológiai és gazdasági okokból "óvatos". Jelezte, áttekintik, hogy Németországban hogyan szabályozzák újra a szélerőműveket.
Lázár Jánost kérdezték a közszférában tervezett leépítésről, amellyel kapcsolatban megerősítette, sokallja - különösen munkaerőhiány esetén -, hogy a mintegy 4,3 millió munkavállalóból egymillióan az államtól kapják fizetésüket. Az állam pénzéből túl sok bürokrata él - fogalmazott. Közölte, a január 1-jével megszűnő állami hivatalokban, háttérintézményekben a jogutódlásnál és feladatátvételnél 20 százalékos létszámleépítés lesz, ami tízezres elbocsátást jelent.
A miniszter egy kérdésre arról is beszélt, egyetért az onkológiai intézetek vezetőinek azon kezdeményezésével, hogy a jelenleg egyedi méltányosság alapján adható bizonyos szerek alanyi jogon járjanak.
Arra a kérdésre, hogy a rendőrség egy cikk miatt kihallgatta a Figyelő egyik újságíróját, a tárcavezető úgy reagált: nem tartja helyes dolognak, hogy újságírókat a forrás miatt zaklatnak.
Megkérdezték a KDNP munkarenddel kapcsolatos felvetéseiről, amire azt felelte: a kormány nem tárgyalta és egyelőre nem tervezi támogatni azokat. Hozzátette: nem várható az sem, hogy december 24. munkaszüneti nap legyen.
Ötpárti egyeztetés lesz az új büntetőeljárási kódexről
Lázár azt is elmondta: a kormány ötpárti egyeztetést tart szükségesnek a büntetőeljárási és a rendőrségi törvényről is.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint megérett az idő a jogszabály újraalkotására. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy a büntetőeljárások átlagos ügyintézési ideje 380-390 nap, 10-20 százalékos növekedés tapasztalható.
A miniszter szólt arról is, hogy elkerülhetetlennek tartja a bírósági utat a földforgalmi törvény ügyében indult kötelezettségszegési eljárás miatt. Az unió azt akarja, hogy külföldiek és jogi személyek is korlátlanul vásárolhassanak földet, a kormány azonban ezt meg akarja akadályozni - ismertette.
Vasútfejlesztést hagyott jóvá a kabinet
Lázár elmondta, hogy mintegy 1200 milliárd forint értékű vasútfejlesztést hagyott jóvá a kabinet. A 2022-ig szóló koncepció többek között vasút- és vasúticsomópont-fejlesztést, valamint vasúti szerelvények vásárlását tartalmazza. A tervek szerint korszerűsítik a Budapest és Százhalombatta, valamint a főváros és Hatvan közötti vonalat, valamint a Balaton körüli vasúti pályát mindkét parton - tájékoztatott. Hozzátette, vasúti kocsik vásárlására mintegy 100 milliárd forintot szánnak.
A források 80 százaléka az Európai Uniótól származik majd, a fennmaradó 20 százalék pedig hazai lesz.
Jóváhagyták továbbá a debreceni és a kecskeméti repülőtér fejlesztését - tudatta a tárcavezető.
Orbán Viktor miniszterelnök egyúttal kezdeményezte, hogy foglalkozzanak a ferihegyi repülőtér és Budapest belvárosának jelenleg nem megfelelő összeköttetésével. Ezért a stratégiai kabinet napirendre veszi a reptér és a belváros közúti és vasúti összeköttetésének kérdését - közölte a miniszter.
Kétezer fővel nőhet a honvédség létszáma
A kormány elvárása, hogy a legénységi állomány létszáma növekedjen - fejtette ki.
