Magyarország komoly uniós fejlesztési forrásokat kap, a 2014-20 közötti időszakra vonatkozóan jól tárgyalt és a nyertesek közé tartozik - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn az Országgyűlésben.
Lázár János a 2014 és 2020 között Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról tartandó politikai vitanapon expozéjában jelezte: a vidékfejlesztési és agrárforrásokat is beszámítva 12 ezer milliárdot használhatunk fel. Kitért arra, hogy idén 1500-1600 milliárdot fognak kifizetni, jövőre pedig 2000-2500 milliárdos kifizetés várható.
Önerővel számolva humánfejlesztésre 986 milliárdos keret áll rendelkezésre, november 21-én 527 milliárdot hirdetett meg az Emmi - részletezte a tárca vezetője. Kitért arra, hogy gazdaságfejlesztésre 2500 milliárd forint, amiből 1674 milliárdot az NGM megnyitott, a forrásoknak közvetlenül a kis- és középvállalkozói szektorhoz kell menniük. Közlekedésfejlesztésre 1216 milliárd jut, környezeti és energetikai fejlesztésre 1161 milliárd. Közigazgatás-fejlesztésre 290 milliárdot fordítanak, ebből 160 milliárdot informatikai fejlesztésekre az ügyintézést megkönnyítendő. 1200 milliárdot kapnak a megyék, illetve megyei jogú városok, ezek célja a gazdaságfejlesztés. Összegzése szerint november 21-ig a teljes keret 75 százalékát hirdették meg. Az a cél, hogy 2017 márciusára mindent meghirdessenek, s még az év végéig 1000 milliárdot szeretnének meghirdetni pályázati keretként. Megjegyezte: a pályázatok kiírása most sokkal gyorsabban halad, mint 2007-13 között, az érdekképviseletekkel folyamatos az egyeztetés.
Azt mondta: a magyar kormány azon törekvését még soha nem érte kritika, hogy a források 60 százalékát a gazdaság fejlesztésére kell költeni. Ez korábban 14-16 százalék volt, s ezek jelentős része is nagyvállalatokhoz került, amelyek külföldi tulajdonban voltak - jegyezte meg Lázár János. A tárca vezetője kitért arra is, hogy a 2016-os audit szerint Magyarország számai jelentősen javulnak, és nő a nyíltversenyes eljárások száma.
Kijelentette: a korrupciót illetően zéró tolerancia van, s minden ügyet és bejelentést kivizsgálnak. Hangsúlyozta: az unió meghatározza a pénz felhasználás kereteit, és hazánknak, mint tagországnak szigorú szabályrendszerhez kötött a mozgástere.
Kitért arra is: a következő évtizedek nagy kérdése, ha Magyarország nincs benne ebben a közösségben, a gazdaság képes-e ilyen volumenű fejlesztési források előállítására.
Megjegyezte: az uniós források esetében nem ingyen pénzről van szó, mi magunk is 3500 milliárd forintot fizetünk be, s nettó nyertesnek mondhatjuk magunkat, de évtizedes távlatban mérlegre kell tenni azt, hogyan érte meg ez a magyar gazdaságnak, mennyiben tud jobban megállni a saját lábán, mint ezen források felhasználása nélkül. Összevetve az idei 38 ezer milliárdos GDP-vel a kifizetendő 1600 milliárdot ugyanakkor ennek az összegnek nem kellene annyira dominálnia, nem kellene, hogy ennyire befolyásolja a gazdasági eredményt. Talán az lehet az adatok mögött, hogy Magyarország még mindig túl sokat költ működésre, és nincsenek a fejlesztésnek saját hazai forrásai - vélte.
Jelezte: a KPMG könyvvizsgáló céget megbízták azzal, hogy mondjanak valamit arról, 2007-13 között a források hogyan hasznosultak.
Közölte, hogy intenzív vita zajlik arról: 2020-tól milyen kohéziós és költségvetési politika jellemezze az uniót. Kitért arra is: az Európai Bizottságnál van egy olyan törekvés, hogy nem nemzeti intézményrendszeren keresztül, hanem központosított módon történjen a pénzek kifizetése.
Fidesz: A kormány kiszámítható viszonyokat teremt a piacon
Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka megalapozottnak nevezte a következő időszak céljait, értékelése szerint a kormány egyenletes forráselosztásra törekszik és kiszámítható viszonyokat teremt a piacon. Ezzel szembeállította, hogy a kormányváltáskor kilátástalan helyzetben volt a forráslehívás, az Európai Bizottság is legfeljebb 65 százalékos teljesüléssel számolt, amivel Magyarország vesztes lett volna. Egyúttal jelezte: az előző ciklusban is a vállalkozásfejlesztést és beruházás-ösztönzést kellett volna előnyben részesíteni a súlyos munkanélküliség miatt.
A kormánypárti politikus az előző rendszer nagy hibájának nevezte, hogy olyan területeken is pályázatírásra kötelezte állami szerveket, önkormányzatokat, ahol nem kellett volna. Példaként hozta az ivóvízzel és szennyvízzel összefüggő beruházásokat, amelyeknél nem volt mérlegelési lehetőség. A források 15-17 százalékát elvitték a pályázatírók, ahelyett, hogy azt is a fejlesztésekre fordították volna - jegyezte meg.
Bánki Erik azt kérte az ellenzéktől, hogy ne politikai támadásokra használja a vitanapot, hanem álljon elő konstruktív javaslatokkal.
Hörcsik Richárd, a Fidesz másik vezérszónoka azt emelte ki, hogy Magyarország a fejlettségi szint arányában a második legtöbb támogatást kapta, 12 ezer milliárd forint fejlesztés valósul meg a következő években. Úgy értékelt: a kormány felkészült arra, hogy a forrásokat célzottan, egyszerűbben használja fel, s foglalkoztatásra, versenyképességre fordítsa.
A kormánypárti képviselő üdvözölte, hogy Brüsszelben két csatát is sikerült megnyerni: egyrészt megmarad a 85 százalékos uniós társfinanszírozási ráta az elmaradottabb régiók esetében, másrészt fennáll az áfa elszámolhatósága. Mint mondta, a kormány sikeresen megvédte a kohéziós politikát.
Kiemelte, hogy átláthatóbb és ésszerűbb eljárások lesznek, csökken a bürokrácia, ami azt jelenti, hogy a korábbi 404-600 napos átfutási idők 100-200 napra csökkennek.
MSZP: Romlottak a versenyképességi mutatók
Szakács László, az MSZP vezérszónoka bírálta, hogy a Modern Városok programban a kormányfő 1481 milliárd forint támogatásra tett ígéretet, ebből 74 milliárd forintnyi beruházás tart valamilyen fázisban. Pécs példáját hozva úgy értékelt: nem a helyi sajátosságoknak megfelelő programokat fogadtak el, mert a 200 hektárral bővíteni tervezett 90 hektáros ipari park ma is üres, az élményfürdők és a kosárlabda akadémia helyett pedig a munkahelyek hiányoznak.
Az ellenzéki politikus arról is beszélt: a világpiaci fórum felmérése szerint Magyarország hat helyet rontott a versenyképességi mutatókban, a 63. helyről a 69.-re csúszott vissza. Uniós összehasonlításban az ország a 25., elhúzott mellette Románia és Bulgária is - mondta.
Úgy fogalmazott, "a fanfárokat halkabbra kell állítani", mert nem az uniós finanszírozás híján rosszabb a versenyképesség, hanem mert a politika kijelölés alapján határozza meg, kiből lesz sikeres vállalkozó és kiből nem.
Szakács László szerint Simicska Lajos, Garancsi István és Mészáros Lőrinc akarja adni a mai gazdaság gerincét, s akármennyit "bele lehet pumpálni" a gazdaságba, abból a magánvagyonok fognak nőni.
A szocialista politikus szóvá tette az állami korrupciót, továbbá azt, hogy a kormány nyáron több megyeszékhelynek tett ígéretét és közúti beruházást is visszavont.
KDNP: Semmi ne veszélyeztesse a versenyképességi célokat!
Vejkey Imre (KDNP) elöljáróban leszögezte, hogy az uniós fejlesztéspolitika "nem brüsszeli jófejségből", hanem nyers gazdasági érdekből keletkezett. A cél nem a különbségek csökkentése volt, hanem az, hogy minden egyes Magyarországra juttatott egy eurónyi forrás, másfél, két eurónyi megtérülést eredményezzen a nyugati gazdaságokban - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy nyílt politikai zsarolásnak tekintenek minden olyan brüsszeli nyilatkozatot, amelyik arról szól, hogy az EU csökkenti a Magyarországnak és a többi visegrádi országnak juttatott kohéziós támogatásokat, ha ezek az államok továbbra is elutasítják a betelepítési kvótát.
A vezérszónok azt mondta, hogy Brüsszel "szándékosan és rosszhiszeműen" túllépi a nemzetállamok által ráruházott hatásköreit, ezért felszólította az EU-t, hogy térjen vissza "a jogszerű működés állapotába".
A KDNP szerint valamennyi párt közös felelőssége, hogy semmi ne veszélyeztesse a magyar versenyképességi célok megvalósulását - szögezte le a vezérszónok. Hozzátette, hogy az ország gazdasági versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy hogyan tudják felhasználni a 2014-2020-as időszak forrásait.
Jobbik: Politikai befolyás alatt áll az elosztási intézményrendszer
Bana Tibor (Jobbik) azt mondta, hogy a korábban létrejött elosztási intézményrendszer közvetlen politikai befolyás alatt állt és ez a helyzet a 2014-2020 ciklus alatt sem változott. Az uniós források felhasználásának rendszere továbbra is "a korrupció melegágyaként működött, működik" - fogalmazott.
A mostani hét éves tervezési időszakban csökkent a felhasználható források összege a 2007-2013-as ciklushoz képest - hívta fel a figyelmet. Reálértéken 4,5 százalékkal szűkült az unió költségvetése, ezen belül a kohéziós alapok 8,4 százalékkal csökkentek - emelte ki a politikus.
A Jobbik szerint optimalizálni kellene a felhasználást és a forrásokat hosszú távú munkahelyteremtési és megtartási célokra kellene elkölteni - ismertette véleményüket. Hozzátette, a támogatások jelentős része még mindig a "haveroknál köt ki", miközben a kis- és közepes vállalkozásokat érik a leginkább szankciók.
Azokhoz a településekhez, amelyeket nem kormánypárti politikus vezet, jóval kevesebb uniós forrás jut, mint azokhoz, amelyeket kormánypárti - közölte véleményét, hozzátéve: az elosztás során nem érvényesül az átláthatóság elve.
LMP: Zsákmányszerzés és a klientúraépítés
Schmuck Erzsébet (LMP) szerint létfontosságú lenne, hogy a magyar gazdaság fenntartható pályára álljon, és ebben az uniós támogatásoknak nagyon komoly szerepük lehetne. Jelenleg viszont mind a tervezett felhasználás, mind a futó projektek alapján ki lehet mondani, hogy alapvetően hibás a rendszer, mert a kormány úgy akarja elkölteni a pénzt, hogy nem tudja, azzal mit akar elérni - közölte.
A fejlesztési program sokszor lényegében osztogatássá silányul, a források felhasználásának fő célja nem a társadalom és a gazdaság helyzetének javítása, hanem a saját érdekkör helyzetbe hozása - mondta a vezérszónok.
A "zsákmányszerzés és a klientúraépítés" a célokat és az eszközöket is eltorzítja, mert a forrásokat a nagyprojektek felé tereli - jelentette ki. Azt a meglátását is ismertette, hogy az "állami szinten szervezett korrupció" leginkább az EU-s források esetében teljesedett ki.
Miniszterelnökség: Magyarország erősödő pályán van
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a szocialisták felé fordulva azt mondta: most nem a Modern városok programról van szó, ezért nem beszélt arról korábban Lázár János. Ismertette ugyanakkor, hogy arra idén 80 milliárd, jövőre 150 milliárd forint áll rendelkezésre.
Azt mondta: 200 ezer család él a turisztikai ágazatból, de valóban vannak átgondolatlan fürdőberuházások egymáshoz közel, amelyek a szocialista kormányok idején készültek.
Szólt arról is, hogy a versenyképességi mutatók között számos van, amely szubjektív véleményt tükröz. Magyarország még nem teljesen erős, de erősödő pályán van.
A Jobbikhoz fordulva azt mondta: amikor azt állítják, hogy politikai befolyás alatt ál a forrásfelhasználás, tudniuk kell, hogy a parlament politikai pártokból áll, és a kormányoknak is van politikai, világnézeti elköteleződése, mindez hat az ország gazdálkodására.
Az Országgyűlés döntött az egycsatornás finanszírozási rendszer mellett - emlékeztetett, és biztosítékként hozta példaként azt is, hogy a pályázat megjelentetését követően 30 napig senkinek nincs lehetősége pályázni.
Az előző fejlesztés 17 százaléka ment közvetlenül gazdaságfejlesztésre, ma ez 50 százalék feletti.
Rossznak ítélte az LMP kezdeményezését a normatív alapon nyújtott támogatás bevezetésére, szerinte az nem tudja a kormány fejlesztéspolitikai programját szolgálni. Közölte azt is, hogy alsóbbrendű utak fejlesztését az uniós szabályok miatt nem tudnak közösségi forrásból finanszírozni.
NFM: hasznos a közlekedésfejlesztés
Tasó László, a fejlesztési tárca államtitkára leszögezte: a közlekedésfejlesztés minden területen egyértelmű hatással van a gazdaság fejlődésére.
Közölte azt is: a célra hazai források is felhasználhatók, és felsorolt olyan, alsóbbrendű utak javítását célzó fejlesztést, amelyek az elmúlt években valósultak meg.
Megvédte a forráselosztás intézményrendszerét is, hangsúlyozva: igen sokan dolgoznak azért, hogy azokat minél hatékonyabban használja fel az ország.
A politikus az ellenzékhez fordulva kikérte, hogy lopással vádolják a kormánypártokat.
Fidesz: növekedtek a gazdaságfejlesztés forrásai
Manninger Jenő (Fidesz) szintén azt emelte ki, hogy jelentősen több forrás jut gazdaságfejlesztésre, mint korábban.
A kormány előrébb hozta a pályázati kiírást és kifizetést, a meghirdetés jelenleg 75 százalékon áll - mutatott rá -, vagyis jelentős javulás történt.
A legfontosabbnak azt ítélte, hogy már nemcsak munkahelyet, hanem minőségi állásokat hozzanak létre a pályázatok segítségével. A kutatás-fejlesztés és innováció pedig kiemelt terület - szögezte le -, így a támogatásoknak jelentős szerepük van a versenyképesség növelésében.
Szerinte az MSZP által meghirdetett tervek tartalmaztak olyan ellentmondásokat, amelyek például bezárt fürdőt eredményeztek.
NGM: megalapozottak a várakozások
Rákossy Balázs, a nemzetgazdasági tárca európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára egyértelmű célnak nevezte a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatását, kifejtve: 99 százalék ezekből áll és a családok nagy részét ezek foglalkoztatják. Az elmúlt időszak tapasztalatai szerint a kkv-k forráshiányosak és hátrányt szenvednek a nagyokkal szemben, azonban a kormány terve, hogy az exportképes cégek száma jelentősen, 2-3000-ről akár 10 ezerre nőjön - fejtette ki.
Az államtitkár kiemelte a gazdaság iparosítására irányuló törekvéseket, a feldolgozóipar fejlesztését, s utalt arra, hogy azok az országok voltak igazán válságtűrőek, amelyekben a gazdasághoz hozzáadott érték bizonyos nagyságrendet elér. Magyarországon cél, hogy ez 22-23 százalékról a 30 százalékot közelítse a következő időszakban - mondta.
Rákossy Balázs kiemelte: hangsúlyosan kell támogatni a kkv-k kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységét, mert az jelenleg elmarad az uniós átlagtól.
Megjegyezte, hogy 2021-től változni fog a támogatási struktúra és a visszatérítendő támogatásokat helyezi előtérbe az unió.
Az államtitkár egyúttal kijelentette: megalapozottak a várakozások arra vonatkozóan, hogy 60 százalék legyen a gazdaságfejlesztési programok aránya. A tíz operatív programból hármat emelt ki, amely ezt célozza: a 2700 milliárd forintos Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot (GINOP), a több mint 1200 milliárd forintos Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot (TOP) és a 280 milliárd forintos Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot (VEKOP). Kifejtette, hogy ezek jelentős részénél kiírták a pályázatok nagy részét és megszülettek a támogató döntések.
Az MSZP vezérszónokának pedig azt válaszolta: Magyarország 2002-ben élen állt versenyképességben, azonban 8 év "szocialista rombolás" következett, ezt követően most újra emelkedő pályán van az ország. A rangsorokról szólva megjegyezte: öt ilyet hasonlított össze és azt állapította meg, hogy azok szubjektív szempontok alapján értékelnek, ami az egyik mérés szerint hátrány, az a másik szerint előny.
