Több mint negyedmillió külhoni magyar állampolgár is szavazhat majd a betelepítési kvóta ellen kezdeményezett népszavazáson. Ők ugyanúgy levélben adhatják majd le voksaikat, mint az országgyűlési választáson.
Az európai uniós betelepítési kvóta elleni népszavazás lesz az első olyan országos referendum, amelyen a megváltozott szabályok értelmében a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, külhoni magyarok is szavazhatnak. A külhoniak, ahogy az országgyűlési választáson is, levélben adhatják le szavazatukat. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 258 052 ilyen választópolgár van a névjegyzékben regisztrálva, a több mint nyolcmillió magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgár mellett. A névjegyzékben szereplők közül a romániai magyarok vannak a legtöbben, több mint 113 ezren, őket a szerbiai magyarok követik. De akár Amerikai Szamoáról, Indonéziából, Dominikáról, Paraguayból vagy Nepálból is befuthat egy-egy szavazat, ugyanis vannak, akik ezekből az országokból regisztráltak. Rajtuk kívül több mint százezren vannak azok, akik a lakcím megadása nélkül, e-mailen kértek értesítést vagy a kettős állampolgárságot tiltó országokban élnek. Mivel az előírások megegyeznek a parlamenti választásokéval, a magyarországi lakhellyel rendelkező, ám a népszavazás napján külföldön tartózkodó magyarok csak személyesen, a helyi külképviseleteken adhatják le voksaikat.
Áder János köztársasági elnök még nem döntött a referendum időpontjáról, de ez akár már a napokban megtörténhet. A törvény szerint az államfőnek a referendumot elrendelő parlamenti határozattal kapcsolatos jogorvoslat lezárultát követő tizenöt napon belül kell megjelölnie, hogy melyik napon legyen a szavazás, úgy, hogy az a döntésétől számított hetvenedik és kilencvenedik nap között legyen. Várhatóan szeptemberben vagy október elején tarthatják meg a népszavazást, valamelyik vasárnapon.
Az Alkotmánybíróság (AB) június 21-én utasította el a kvótareferendum elleni beadványokat, pedig többen a parlamenti határozatot és a népszavazásra feltett kérdést hitelesítő, május 3-i kúriai döntést is megtámadták. A testület két határozatával kapcsolatban egyik alkotmánybíró sem fogalmazott meg különvéleményt, részben eltérő indoklással, egyhangúlag támogatták őket. Az Országgyűlés döntése ellen már nem lehet jogorvoslattal élni, a kúriai döntés ellen hatvan napig lehet alkotmányjogi panasszal fordulni az AB-hez, ennek határideje július eleje.
Áder János köztársasági elnök még nem döntött a referendum időpontjáról, de ez akár már a napokban megtörténhet. A törvény szerint az államfőnek a referendumot elrendelő parlamenti határozattal kapcsolatos jogorvoslat lezárultát követő tizenöt napon belül kell megjelölnie, hogy melyik napon legyen a szavazás, úgy, hogy az a döntésétől számított hetvenedik és kilencvenedik nap között legyen. Várhatóan szeptemberben vagy október elején tarthatják meg a népszavazást, valamelyik vasárnapon.
Az Alkotmánybíróság (AB) június 21-én utasította el a kvótareferendum elleni beadványokat, pedig többen a parlamenti határozatot és a népszavazásra feltett kérdést hitelesítő, május 3-i kúriai döntést is megtámadták. A testület két határozatával kapcsolatban egyik alkotmánybíró sem fogalmazott meg különvéleményt, részben eltérő indoklással, egyhangúlag támogatták őket. Az Országgyűlés döntése ellen már nem lehet jogorvoslattal élni, a kúriai döntés ellen hatvan napig lehet alkotmányjogi panasszal fordulni az AB-hez, ennek határideje július eleje.
