Eljött az ideje annak, hogy Közép-Európa és Kína együttműködését magasabb szintre, a stratégiai partnerség szintjére emeljék, erre jövőre kerülhetne sor - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Dialógus Kína és a Közép-Kelet-Európai Politikai Pártok Között című konferencián, csütörtökön Budapesten.
A miniszterelnök megtiszteltetésnek nevezte, hogy a világ egyik legintenzívebben fejlődő gazdasága, a kínai, erősen érdeklődik a közép-európai térség iránt.
Nyomatékosította egyúttal: Magyarország nem fogad el semmilyen korlátozást Kína és a közép-európai térség együttműködésére vonatkozóan. A magyar kormány meggyőződése szerint ugyanis ami jó Kínának és Közép-Európának, az az egész Európai Unió érdekét is szolgálja - közölte.
Előadásában célul tűzte "a világ jelenleg legerősebb gazdasági erőtere", Kína és "Európa leendő - vagy talán már most is az - növekedési központja", Közép-Európa összekötését. Megjegyezte, ha a közép-európai országok gazdasági teljesítményét kivennék az európai összteljesítményből, akkor a kontinensen nem lenne gazdasági növekedés, csak stagnálás.
Ma már nyilvánvaló - folytatta Orbán Viktor -, hogy a világgazdaság súlypontja Nyugatról Keletre, az Atlanti-óceán térségéből a Csendes-óceán térségébe helyeződik át.
A pártközi kapcsolatokról azt mondta: "úgy kell megértenünk egymást, hogy nincs igényünk arra, hogy a másik megváltoztassa saját magát". Ez nem áll összhangban a hagyományos nyugati gondolkodásmóddal - jelezte -, aszerint ugyanis a Nyugat egy magasabb rendű eszmét képvisel, és elvárja, hogy az erről szóló nemzetközi doktrínákat a világ más térségei is elfogadják. Magyarország azonban nem híve "a különböző politikai és gazdasági rendszerek exportjának" - jelentette ki a kormányfő, aki szerint minden nemzetnek megvan a maga saját karaktere, ami egyedi politikai rendszerekben ölt testet.
"Ezt illik tiszteletben tartani. Ezért a magunk részéről így tekintünk a kínai politikai rendszerre is. A kínai politikai berendezkedés a kínai népre tartozik, éppen úgy, mint Magyarországé a magyarokra" - mondta, hozzáfűzve, hogy senkinek nincs joga ebbe "önjelölt döntőbíróként" beleszólni.
A magyar-kínai gazdasági kapcsolatokról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly kereskedelmi rekordot döntöttek, miután 2,7-szeres bővülést értek el a kínai-magyar kereskedelemben, az idei első hét hónap adatai szerint pedig 80 százalékos volt a növekedés a két ország közti kereskedelmi kapcsolatokban. Tájékoztatott arról is, hogy Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz.
Orbán Viktor végül közölte: Magyarország készen áll megrendezni 2017 második felében a Kína-Közép-Európa együttműködés állam- és kormányfői csúcstalálkozóját.
Liu Jün-san, a Kínai Kommunista Párt (KKP) legszűkebb politikai döntéshozó testületének, a politikai bizottságnak a tagja arról beszélt, hogy a KKP és a kínai kormány nagyra értékeli az együttműködést Közép-Európával.
A kapcsolatépítésben fontosnak nevezte a kölcsönös tiszteletet, a politikai bizalmat. Úgy vélte, tiszteletben kell tartanunk, hogy ki milyen fejlődési utat és társadalmi berendezkedést választ, egyúttal meg kell értenünk egymás érdekeit, valamint növelni kell az álláspontok koordinációját nemzetközi és regionális ügyekben.
A kínai politikus ugyancsak lényegesnek nevezte a fejlődési stratégiák összehangolását. A gazdasági kapcsolatokban mindenkinek előnyös megoldásokra kell törekedni - vélte.
Liu Jün-san szintén kiemelte a gyakorlati együttműködés és a nagy projektek jelentőségét különösen az infrastrukturális összeköttetések, az ipari együttműködés és a gazdasági kapcsolatok tekintetében.
Megjegyezte: a kulturális kapcsolatok erősítése is fontos feladat a népek közötti barátság szorosabbra fűzésére.
Szijjártó: A befelé fordulás a lehető legrosszabb válasz a kihívásokra
A jelenlegi körülmények között a befelé fordulás a lehető legrosszabb válasz, amelyet adhatunk a kihívásokra - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Dialógus Kína és a Közép-Kelet-Európai Politikai Pártok Között című konferencián.
A tárcavezető felszólalásában hangsúlyozta: Európának sokkal könnyebb lenne szembenéznie a kihívásokkal, ha nyitottabb lenne külső partneri kapcsolatok, szövetségek építésére.
A közép-európai országoknak mindig is az volt a racionális álláspontja, hogy szükség van az együttműködésre Kínával, és a térség kooperációja az ázsiai országgal egész Európa érdekét is szolgálja - mutatott rá Szijjártó Péter.
Kifejtette: "nagyon izgalmas időket élünk", mert nemcsak az EU, de a Nyugat-Balkán is a migráció jelentette történelmi kihívással néz szembe, a gazdasági problémákat pedig nem segíti a britek döntése az unió elhagyásáról. További kihívásként említette az ukrajnai háborút, az energiabiztonság kérdését, valamint az EU és Oroszország kapcsolatát.
Úgy vélte, ebben a helyzetben a befelé fordulás nem megoldás, hanem a kapcsolatépítést kell fokozni a külső partnerekkel. A közép-európai országok mindig is hangsúlyozták a stratégiai szövetségek jelentőségét más térségekkel, országokkal - emlékeztetett. Hozzátette: nemrégiben az EU is elismerte, hogy Közép-Európa és Kína együttműködése az EU-nak is hasznos.
A külügyminiszter arra is kitért, hogy a világgazdasági és -kereskedelmi trendekre a szabadkereskedelmi egyezmények kötése és a regionális együttműködések kialakítása a jellemző, és ha az unió kimarad ezekből az együttműködésekből, az hátrányosan hat a versenyképességére.
Szijjártó Péter szerint a közép-európai gazdaságok nagyon nyitottak, és érdekük a dinamikusan fejlődő együttműködés Kínával. Ezért közös erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megőrizzék a jogukat a kapcsolatépítéshez külső partnerekkel - mondta.
A tárcavezető újságíróknak arról is beszélt, hogy a britek azzal a döntésükkel, hogy kilépnek az EU-ból, az unión kívülről érkező befektetések tekintetében veszítettek a versenyképességükből, hiszen sok távoli, főleg távol-keleti vállalat az Európai Unión belüli székhelyeket keresi Európában.
Mint mondta, "nyilvánvalóan nyugat-európai barátaink nem örülnek akkor, amikor Kína Közép-Európával fűzi szorosabbra az együttműködést", versenyben vagyunk Nyugat-Európával abban a tekintetben, hogy hova jöjjenek a kínai befektetések.
Szijjártó Péter kitért rá: közép-európai infrastrukturális beruházások kínai finanszírozása európai érdek is, mert az EU kevesebbet allokált erre a célra.
Kövér László az Országgyűlésben fogadta a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárát
Kövér László az Országházban fogadta csütörtökön Liu Jün-san-t, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Tanácsa Állandó Bizottságának tagját, a Központi Bizottság Titkárságának titkárát.
Az Országgyűlés sajtóirodájának közleménye szerint az Országgyűlés, valamint a Fidesz országos választmányának elnökeként Kövér László biztosította partnerét arról, hogy Magyarország törekszik a Kínával való hagyományosan jó kapcsolatok erősítésére. "Ez összpárti, konszenzusos nemzeti érdek, aminek pozitív megítélésében és támogatásában a hazai pártok mind közös álláspontra helyezkednek" - olvasható a közleményben.
Kövér László emellett megelégedéssel szólt arról, hogy a magyar Országgyűlés és a kínai Országos Népi Gyűlés, illetve a Népi Politikai Tanácskozó Testület közötti kapcsolatok egyre szorosabbá váltak.
A házelnök kiválónak, gyümölcsözőnek nevezte a két ország együttműködését, és kiemelte, hogy a 2015-ös statisztikák alapján a Kínai Népköztársaság Magyarország tizedik legfontosabb kereskedelmi partnere, és a legfontosabb partner a Keleti Nyitás országai között.
A kapcsolat fejlődésében kiemelkedő területként említette a turizmust, rámutatva, hogy 2011 és 2015 között megduplázódott a Magyarországra látogató kínai turisták száma. A házelnök fontosnak nevezte a kínai nyelv és kultúra magyarországi népszerűsítését, megemlítve, hogy Magyarországon tíz egyetem biztosít kínai nyelvi képzést, amellyel mintegy háromezer diák él.
Liu Jün-san megköszönte, hogy Magyarország az első európai országként csatlakozott a 2013-ban meghirdetett "Egy övezet, egy út" kezdeményezéshez, és átadta Csang Tö-csiang, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottsága elnökének hivatalos kínai látogatásra szóló meghívását.
