Februárban a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, egy hónap alatt 0,4 százalékkal nőttek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
Idén január-februárban a fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal nőttek. Éves összevetésben februárban a legnagyobb mértékben a járműüzemanyagokat is tartalmazó egyéb cikkek és a szeszes italok, dohányáruk drágultak, az üzemanyagok árának 19,9 és a dohányárúk 4,6 százalékos emelkedése miatt. Az üzemanyagok tavaly februárban 11,2 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az éves maginfláció a januári 1,6 százalékról 1,8 százalékra emelkedett. A maginfláció szeptember óta 0,1 százalékponttal emelkedett minden hónapban, és februárban először ugrott 0,2 százalékpontot.
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte, legutóbb 2013 januárjában volt ennél gyorsabb az árak emelkedése, akkor 3,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Meglepőnek mondta, hogy a baromfihús és a tojás ára a januári áfacsökkentés után tovább csökkent februárban is. A baromfihús ára a januári 16,4 százalék után februárban 2,5 százalékkal tovább csökkent és 17,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy éve, a tojás januárban 5,0 százalékkal, februárban 7,2 százalékkal volt olcsóbb az egy évvel korábbinál.
Tavaly februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 1,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a cukoré 14,0, a sertéshúsé 10,0, a sajté 5,7, az idényáras élelmiszereké 4,9 százalékkal nőtt, a friss zöldségek 10,6 százalékkal kerültek többe. Jóval átlag felett, 8,7 százalékkal drágultak az egyéb cikkek - gyógyszerek, járműüzemanyagok, háztartással és testápolással kapcsolatos, és a kulturális cikkek. Az üzemanyagok mellett az újságok, folyóiratok 8,2 százalékos drágulása volt a legnagyobb.
A szolgáltatások 1,5, ezen belül a postai szolgáltatások továbbra is 5,9, az egészségügyi szolgáltatások 3,6, az autójavítás 3,8 százalékkal drágult.
A ruházkodási cikkek 0,6 százalékkal drágultak, a háztartási energia ára 0,3 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 0,4 százalékkal kevesebbe kerültek, de a motorkerékpárok ára 6,7 százalékkal megugrott, a használt autók viszont 2,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
Egy hónap alatt januárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek 1,0 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek 6,2, a csokoládé, a kakaó 2,1, a cukor 1,4, a kenyér 1,2 százalékkal. A baromfihús ára 2,5 százalékkal, a tojásé 2,1 százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 0,4, a tartós fogyasztási cikkek 0,3, a szolgáltatások 0,2 százalékkal kerültek többe. A háztartási energia és egyéb cikkek ára kismértékben, 0,1 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkekért 1,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
Elemzők: A várakozásoknak megfelelően gyorsult az infláció
Az elemzői várakozásokkal összhangban 2,9 százalékra gyorsult az infláció februárban Magyarországon. A következő hónapokban az infláció a 3 százalékot is meghaladhatja, de az év második felétől lassuló ütemre számítanak az MTI-nek szerdán nyilatkozó makrogazdasági elemzők.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint a következő hónapokban továbbra is hasonlóan magas maradhat az infláció, aminek legfőbb oka a feldolgozatlan élelmiszerek árának további emelkedése lehet, de a nyersanyagáraktól is árfelhajtó hatás várható. Az év második felében enyhülhet az inflációs nyomás, de 2017 egészében átlagosan 2,5 százalékos inflációra számít a tavalyi 0,4 százalék után. Az adatok továbbra sem késztetik idén a jegybankot az eddigi monetáris politika érdemi megváltoztatására - vélekedett.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számít. Hozzátette: a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, jövő év elején pedig az idei áfa csökkentések elmúló hatása miatt az infláció már elérheti a 3 százalékos célt. Emiatt rövidtávon az Magyar Nemzeti Bank kommunikációjából kikerülhet, hogy a monetáris tanács kész további nem-konvencionális eszközök használatára, a kondíciók szigorítására azonban az elemző még nem számít. Emlékeztetett, egyes áruk, szolgáltatások célzott áfa csökkentése (baromfihús, tojás, nyerstej, internet, vendéglátás) lefelé, míg bázishatások, az üzemanyagárak, és a növekvő belső kereslet, valamint a bérköltségek emelkedése felfelé húzhatja az inflációt. Az üzemanyagárak tavaly február-márciusi mélypontjának bázishatása miatt márciusra az infláció 3 százalék közelében maradhat. Innen az üzemanyagárak tavaly április-májusi drágulásának bázishatása, valamint az üzemanyagok jövedéki adójának valószínű csökkentése miatt az infláció "visszaszelídül" 2,2-2,5 százalék közelébe, éves átlagban 2,4 százalék lehet - mondta.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a várakozásokkal összhangban gyorsult a februári inflációs mutató. Úgy véli, hogy márciusban érheti el az idei csúcsát az inflációs ráta. Az idei éves átlagos mutató elérheti a 2,5 százalékot, amit gyorsuló maginfláció kísérhet. Előrejelzése szerint a jövő év első felében kiderül, hogy az infláció stabilan eléri a 3 százalékos inflációs célt. Jövőre 3,5 százalékos lehet az éves infláció. Úgy vélte, az infláció gyorsulására a monetáris tanács valószínűleg nem fog kamatemeléssel reagálni. Így sem idén, sem pedig jövőre nem számít a 0,9 százalékos alapkamat megváltoztatására.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint, bár az infláció februárban megközelítette a 3 százalékos jegybanki célértéket, és előrejelzésük szerint a következő hónapokban el is érheti vagy kismértékben meg is haladhatja azt, ez nem lesz tartós, és az év középső részében ismét 2,5 százalék körüli értékek következhetnek. 2017 egészét tekintve tehát továbbra sem számít folyamatos emelkedésre, de az éves átlagos infláció így is 2,5 százalék fölött alakulhat. Ő sem tartja valószínűnek a monetáris szigorítást.
