A szerdán elhunyt Rubovszky György KDNP-s országgyűlési képviselőről emlékezett meg az Országgyűlés pénteki rendkívüli ülésén, amelyet a kormánypártok kezdeményezésére a múlt héten hiányosan megszavazott, majd a köztársasági elnök által megfontolásra a Háznak visszaküldött úgynevezett plakáttörvény-javaslat miatt tartanak.
Megemlékeztek Rubovszky Györgyről
A szerdán elhunyt Rubovszky György KDNP-s országgyűlési képviselőről emlékezett meg az Országgyűlés pénteki rendkívüli ülésén, amelyet a kormánypártok kezdeményezésére a múlt héten hiányosan megszavazott, majd a köztársasági elnök által megfontolásra a Háznak visszaküldött úgynevezett plakáttörvény-javaslat miatt tartanak.
Az elnöklő Latorcai János a magyar kereszténydemokrácia kiemelkedő alakjának nevezte Rubovszky Györgyöt, részletesen felidézte és méltatta KDNP-s politikus három évtizedes politikai pályafutását, valamint a gyászoló család megjelent tagjainak az Országgyűlés és maga nevében is őszinte részvétét fejezte ki. A képviselők néma felállással emlékeztek meg a KDNP képviselőjéről.
Fidesz: megvédjük Magyarországot
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, képviselőcsoportja nevében búcsúzott Rubovszky Györgytől, akit a parlament egyik "utolsó nagy mohikánjának" nevezett. A frakcióvezető az EU brüsszeli csúcstalálkozójával kapcsolatban elmondta: Magyarország érdeke a migráció feltartóztatása, ezért a Fidesz-frakció a nemzeti konzultáció eredményével egyetértésben azzal a politikai támogatással indította el Orbán Viktor miniszterelnököt az Európai Tanács ülésére, hogy kvótában nincs kompromisszum, és nem szeretnék, hogy rajtunk kívül bárki más döntse el, hogy kivel akarunk együtt élni.
Hangsúlyozta: a Fidesz-frakció álláspontja továbbra is az, hogy Európa határait meg kell védeni minden eszközzel. Amíg ez a kormány lesz Magyarország irányításáért felelős addig semmiféle kerítésbontás nem lesz, ellenállunk minden olyan kísérletnek, jöjjön az az MSZP-től vagy miniszterelnök-jelöltjétől, Botka Lászlótól, ami felveti a kerítés elbontásának lehetőségét - fogalmazott.
Dömötör Csaba úgy vélte: "összeállt a kerítésbontó, betelepítés párti koalíció Magyarországon", aminek minden baloldali párt tagja, a Jobbik pedig csendestársként viselkedik. Közölte: a kormány nem enged a nyomásnak, bármilyen erős is legyen az.
KDNP: a migráció az ország legnagyobb problémája
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a képviselőcsoport nevében vett búcsút Rubovszky Györgytől. Ezt követően arról beszélt, hogy az ország legnagyobb problémája a migráció, amivel kapcsolatban a KDNP két fontos elvet tart szem előtt az üldözöttek segítését és az önvédelem kötelességét. Hozzátette: a kormány sokat tesz az üldözött közel-keleti keresztények támogatásáért, ugyanakkor megvédi a nemzetet és a családokat. Úgy vélte: Ferenc pápa lelkipásztorként, az egyes ember védelmében megfogalmazott szavai és a magyar kormány intézkedései, amelyekkel egy tömeg ellen védekezik, különböznek egymástól, de megférnek egymás mellett.
Rétvári Bence az emberi erőforrások minisztériumának államtitkára is megemlékezett Rubovszky Györgyről, akinek személyében szerinte egy "régi vágású úriembert" vesztett a magyar parlamentarizmus. A bevándorlással kapcsolatban kijelentette: Magyarország a legkeresztényibb és a legjózanabb megoldást választotta, amikor azt mondta, hogy megvédi az embereket a terrorizmus veszélyétől, miközben segít az üldözötteknek.
MSZP: az embereknek elegük van a kormányból
Burány Sándor (MSZP) az pártja nevében részvétét fejezte ki Rubovszky György halála miatt, majd arról beszélt, hogy az embereknek elegük van a kormányból, nő a kilátástalanság és az elvándorolni szándékozók aránya, ezért ezt a kormányt el kell zavarni. A politikus szerint 2016-ban közel négymillió mélyszegénységben élő ember volt, a minimálbért sújtó adók tekintetében Magyarország "Európa-bajnok", az áfakulcsnál pedig világrekorder. Bírálta a kormányt az oktatás és az egészségügy állapota miatt is.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára ugyanakkor azt mondta: 2,5 millióra csökkent a KSH szerint a szegénységnek kitett emberek száma, miközben 2010-hez képest 700 ezerrel dolgoznak többen az országban, a legfontosabb élelmiszerek áfája pedig 5 százalékra csökkent. Hozzátette: az egészségügyre 2010-hez képest 430 milliárd forinttal több áll rendelkezésre. Úgy vélte: az emberek majd a választáson elmondják, hogy miből van elegük, de az biztos, hogy az MSZP sok olyan dolgot művel, amiből sokaknak lehet elege. Hozzátette: egy "újabb csontváz esett ki a piros szegfűs szekrényből", hiszen Czeglédy Csabát, az MSZP meghatározó politikusát nemrégiben előzetes letartóztatásba helyzeték bűnszervezetben elkövetett csalás gyanúja miatt. Az államtitkár ennek az ügynek a tisztázására szólította fel az MSZP-t, mert szerinte ha ezt nem teszik meg, akkor bűnpártolást követnek el.
LMP: szánalmas oligarchaháború folyik
Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője úgy fogalmazott, különleges ez a nap, mert még soha nem folyt Magyarországon ilyen nagy felhajtás mellett ilyen patinás épületben ilyen szánalmas oligarchaháború. "Kollektív szövegszerkesztéssel hegesztik" a többszörösen alaptörvény-ellenes jogszabályokat.
Az LMP nem vesz részt az oligarchaháborúban - szögezte le, hozzáfűzve: továbbra is várnak arra, hogy az Országgyűlésben a magyar emberek valódi problémáival foglalkozzanak.
Dömötör Csaba azt válaszolta, szerinte nincs olyan vita az Országgyűlésben, amely felesleges lenne. Az LMP is csatlakozott egy milliárdos szövetségi köréhez - vélekedett.
Ha összegeznie kellene, mit is akar valójában az LMP, kevés dolgot tudna megnevezni, mindenesetre "körvonalazódni látszik egy flört egy milliárdossal" - fogalmazott. Körvonalazódik egy betelepítéspárti politika is - tette hozzá.
Latorcai János azt mondta, hogy mivel Hadházy Ákos LMP-s képviselő kivonult a teremből, így "nem adta meg a lehetőséget" neki mint levezető elnöknek, hogy figyelmeztetésben részesítse őt az ülést megzavaró tevékenysége miatt.
Napirend előtt
Jobbik: a Fidesznek fontosabb a saját hatalma az ország érdekénél
Volner János, a Jobbik frakcióvezetője szerint a Ház előtt lévő plakáttörvény bebizonyította, hogy a Fidesznek a saját hatalmának megőrzése sokkal fontosabb az ország érdekénél. Az is bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyetlen embertől fél igazán: Vona Gábortól. A Jobbik a Fidesz kihívója, a 2018-as választások tétje az lesz, hogy leváltják-e a Fideszt - mondta.
A nagyobbik kormánypártot annyira zavarta a Jobbik Volner János által sikeresnek nevezett plakátkampánya, hogy köztörvényes bűncselekményekre biztatta a saját tagságát.
Később a Fidesz megpróbálta betiltani és megnehezíteni a plakátolást, a törvényjavaslatba azonban Orbán Viktor "belebukott", mivel nem volt meg a kétharmados támogatottsága.
Úgy vélekedett, a Fidesz már a saját alaptörvényét is lábbal tiporja. Ha a törvényt a Fidesz elfogadja, a Jobbik Alkotmánybírósághoz fordul a "nyilvánvaló és súlyos jogsértés miatt" - szögezte le.
Volner János meggyőződése szerint a Jobbik 2018-ban leváltja az Orbán-kormányt, és el is fogja számoltatni a Fideszt.
Dömötör Csaba államtitkár azt válaszolta, a Jobbik gyakran nyilvánul meg morális kérdésekben, azonban éppen ez a legkorruptabb párt, amelyet "szőröstül-bőröstül felvásárolnak". Míg 2014-ben "az egykori nemzeti párt" még arról beszélt, hogy szándékosan elkerüli Simicska Lajos plakátfelületeit, most leginkább azokon "sütkérezik".
A Jobbik mindössze pár száz forintért jut egy hirdetési felülethez, sokkal olcsóbban, mint más pártok. Ez burkolt pártfinanszírozás - vélekedett, hozzátéve: így már érthető, miért beszélt "összevissza" a Jobbik a plakátkampányáról.
A kormánypártok azért tettek javaslatot a törvénymódosításra, hogy meggátolják a pártfinanszírozási korrupciót - mondta Dömötör Csaba.
Vita az államfő által visszaküldött törvényről
Törvényalkotási bizottság
A törvényalkotási bizottság többségi véleményét ismertetve Répássy Róbert (Fidesz) elmondta, a bizottság kormánypárti tagjai a településkép védelméről szóló törvényt javasolják módosítani, míg a szocialisták a pártok gazdálkodásáról szóló szabályokat változtatnák.
Felhívta a figyelmet arra, Áder János köztársasági elnök azzal küldte vissza a jogszabályt, hogy az Országgyűlés azt teljes egészében tárgyalja újra.
Jelezte, a bizottság többsége érvényesnek tekintette az MSZP módosító indítványát, amelyet az előterjesztők is támogattak, így az Országgyűlés szavazhat róla.
A másik indítvány, a kormánypárti javaslat lényegét úgy foglalta össze: a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre különös szabályokat állapítana meg az Országgyűlés. A költségvetésben nevesített és abból támogatásban részesített költségvetési szerv és jogi személy reklámtevékenységére egységes szabályok lesznek - magyarázta.
Répássy Róbert ismertetése szerint azokra a szervekre, amelyeknek éves bevételeik legnagyobb részt a büdzséből származnak, transzparens, mindenki által ellenőrizhető szabályok vonatkoznának. A reklámokat listaáron vehetnék igénybe - tette hozzá.
A kormánypárti politikus szerint pártokra nem csupán kétharmados törvények vonatkoznak, hanem számos egyéb törvény, például az adózási is kiterjed rájuk. Téves az a megközelítés, hogy csak a párttörvényben lehet a pártok működésére vonatkozó szabályokat elhelyezni - magyarázta.
A bizottság kisebbségi véleményét ismertetve Staudt Gábor (Jobbik) szerint akárhogy is cáfolják, a mostani törvénymódosítás arról szól, a Fidesz fél attól, hogy elveszíti a választásokat és bármit megtesznek, hogy a törvényeket átírják.
Véleménye szerint duplán alkotmányellenes javaslatról van szó. Egyrészt felmerül a közjogi érvénytelenség, mert a házszabály szerint a visszaküldött törvény csak azon pontjait lehet módosítani, amelyet az államfő vitatott.
Másrészt - folytatta - pártfinanszírozási kérdésről van szó, azt pedig kétharmados törvények határozzák meg.
Szóvá tette azt, hogy a javaslat nem terjed ki a Civil Összefogás Fórumra.
Előterjesztő: aki nem támogatja a törvényjavaslatot, az a korrupcióra szavaz
Az eredeti törvényjavaslat egyik előterjesztője Kósa Lajos (Fidesz) azt mondta, a Jobbik az elmúlt hónapokban soha nem látott pártfinanszírozási botrányba keveredett: "egy milliárdos, Simicska Lajos törvénytelen eszközökkel fillérekért engedett át plakátokat és ezzel finanszírozta feketén, burkoltan a Jobbikot".
Hangsúlyozta, az Országgyűlésnek és Magyarországnak sem érdeke, hogy fekete pártfinanszírozás legyen, ezért ennek az ügynek a tapasztalatai felhasználva, be akarják zárni a kiskaput, amelyen keresztül "Simicska Lajos kilóra felvásárolta a Jobbikot".
Kósa Lajos emlékeztetett arra, hogy a komplett ellenzék leszavazta a törvényt, megerősítve azt a benyomást, hogy az ellenzék "választás előtti végkiárusításra készül".
Hozzátette: aki nem támogatja a törvényjavaslatot, az a korrupcióra szavaz.
Az MSZP politikai manipulációval vádolta a kormánypártokat, az LMP szerint a Fidesz-KDNP a saját szabadságát védi, a Jobbik pedig úgy látta az államfő által visszaküldött plakáttörvény pénteki parlamenti vitájában, hogy a tét egy normális ország sorsa. A Fidesz szerint a jövőben az ellenzéki és a kormánypártok ugyanolyan feltételekkel reklámozhatnak.
MSZP: rendkívül aljas húzás, hogy a szocialisták javaslatát is benyújtották
Tóth Bertalan (MSZP) felszólalását úgy kezdte: a hamar jött hőséghullám megtette a hatását. Egy ötpárti egyeztetésre elküldött dokumentumot a törvényalkotási bizottság elnöke úgy értelmezett, mint egy módosító indítvány. Ezt nem nyújtották be a szocialisták - jelezte.
Rendkívül aljas húzásnak és érthetetlennek tartotta, hogy dokumentum mégis a törvényalkotási bizottság elé került.
Tóth Bertalan felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényalkotási bizottság ügyrendje egyértelmű, a titkárság útján kell benyújtani a módosító indítványt. Ezt a dokumentumot a bizottság elnökének és a frakcióvezetőnek küldte az MSZP - közölte a szocialista politikus.
Kitért arra, hogy néhány nappal ezelőtt Kósa Lajos (Fidesz) alkotmányellenesnek tartotta az MSZP egyes javaslatait, de most már nem tűntek senkinek sem alkotmánysértőnek.
Azt mondta, az MSZP nemmel fog szavazni.
LMP: a kormány a saját szabadságát védi
Hadházy Ákos (LMP) szerint háború van, szabadságharcot vív a kormány, a saját szabadságát védi, mert a szabadságvesztéssel játsszanak akkor, ha következő választáson vesztenek.
A törvényjavaslatot azzal magyarázta, hogy "a hírek szerint a miniszterelnök dührohamokat kap, amikor olyan plakátokat lát, ami nem tetszik neki". Én azt hiszem, hogy dührohamokra emelni kellene a gyógyszerdózisokat, de nem ezt választják, valószínűleg azért, mert a gyógyszereknek mellékhatásai is lehetnek - fogalmazott, megjegyezte, a Fidesz nem ezt a megoldást választotta, hanem inkább szólt Kósa Lajosnak.
Az LMP-s politikus szerint ez a parlamentarizmus mélypontja. Közölte azt is, hogy a kormánypártok által benyújtott módosító indítványnak semmi köze sem volt az LMP javaslataihoz.
MSZP: aljas politikai manipuláció történt
Bárándy Gergely (MSZP) szerint sérti a házszabályt és a törvényalkotási bizottság ügyrendjét, hogy az MSZP által az ötpárti egyeztetésre elküldött dokumentum módosító indítványként került az Országgyűlés elé. Szerinte ez közel áll a bűncselekményhez.
Úgy fogalmazott, ez olyan, mintha a kocsmában valaki rendelne egy sört és más számlájához íratná.
Az ügyet aljas politikai manipulációnak tartotta és azt firtatta, Kövér László most megvédi-e a parlament tekintélyét.
Jobbik: egy normális ország sorsa múlik ezen az ügyön
Volner János (Jobbik) szerint Répássy Róbert (Fidesz) és Kósa Lajos egymást cáfolta azzal kapcsolatban, hogy pártfinanszírozási kérdésről van-e szó. Azt mondta, Kósa Lajos lebuktatta a kormánypártokat, mert pártfinanszírozási ügyként magyarázta a törvényjavaslatot, az pedig kétharmados parlamenti támogatást igényel.
Ez nem a Fidesz és a Jobbik közötti huzavona, a tétje egy normális ország sorsa - hangoztatta.
Az ellenzéki politikus szerint egyetlen médiapiaci szegmenst próbálnak szabályozni, egy olyat, ahol eddig egyensúly volt a kormány és az ellenzék között.
Hozzátette: a médiapiac többi részében jelentős kormánypárti dominancia van. Példaként "az ország Sugar Daddyjének", Andy Vajnának, valamint Habony Árpádnak és Mészáros Lőrincnek a médiaérdekeltségeit említette.
Szóvá tette azt is, hogy a Ripost weboldalán Orbán Viktor "keresztény, nemzetinek hazudott kormánya" pornográf tartalmak megjelenését finanszírozza. Mocsokkal öntik nyakon az országot - fűzte hozzá.
Fidesz: az ellenzéki és a kormánypártok ugyanolyan feltételekkel reklámozhatnak
Répássy Róbert (Fidesz) szerint azt a tényt nem cáfolta senki, hogy az MSZP javaslatai voltak azok, amelyről az Országgyűlés dönteni fog. Úgy látszik - folytatta - , hogy a legnagyobb hiba az, amit elkövethettünk, hogy komolyan vettük az MSZP javaslatait.
Emlékeztetett arra, hogy bármelyik képviselő fenntarthatja más képviselő javaslatait, így lényegtelen, kitől származnak a javaslatok, ha azt a törvényalkotási bizottság elfogadta. Szerinte álságos ez a vita és ürügy arra, hogy az MSZP ne foglaljon állást saját javaslatairól.
A legtisztább helyzetet azt teremtené, ha az ellenzéki és a kormánypártok ugyanolyan feltételekkel reklámozhatnának - mondta. Ez a javaslat megteremti ennek feltételeit - közölte, azt firtatva: mi bajuk ezzel az ellenzéki pártoknak.
Fidesz: jogszabályszerűen járt el a törvényalkotási bizottság
Gulyás Gergely (Fidesz) a törvényalkotási bizottság elnökeként a testület eljárását támadó felvetésére válaszolva azt mondat: mind saját ügyrendjüket, mind a házszabályt maximálisan betartották, ugyanis ha bármelyik frakció vezetője neki módosító javaslatokat küld, amelyet a testület frakciójához tartozó tagjainak javaslataként tüntet fel, akkor az lenne a kritizálható, ha a kezdeményezést nem tárgyalnák meg.
Emlékeztetett: a testület többsége is ügyrendszerűnek ítélte a módosító javaslatot. Hozzátette: feltette a kérdést az MSZP jelen lévő képviselőjének, nem kívánja-e azt visszavonna, de a politikus nem élt ezzel.
Kijelentette: az MSZP-n belüli morális és intellektuális válság nem tartozik a törvényalkotási bizottságra. Azt szerinte a szocialistáknak kell megmagyarázniuk, hogy saját hétfői javaslatukat szerdán vagy pénteken már miért nem támogatják. Visszautasította az őt ért vádakat, felvetve, hogy az országgyűlési mandátummal nem rendelkező Botka László "a szocialisták gyámja".
Jobbik: Orbán Viktor fél a Jobbiktól
Szilágyi György (Jobbik) szerint az előterjesztés egyetlen oka, hogy Orbán Viktor miniszterelnök fél a Jobbiktól és annak kormányfő-jelöltjétől, Vona Gábortól. Bírálta a kormányoldalt, mert az szerinte vandál pusztítást végez plakátjaikon.
Frakciótársa, Szávay István szerint korábban Kubatov Gábor fideszes politikus sem volt hajlandó ismertetni plakátkampányuk részleteit, de a CÖF sem számol el azzal a félmilliárd forinttal, amelyet a Magyar Villamos Művektől kapott.
A szintén jobbikos Staudt Gábor azt mondta: hűtlen kezelésre buzdít a Fidesz javaslata, mivel kizárná, hogy a közpénzből gazdálkodó szervezetek olcsóbban vegyenek igénybe egy szolgáltatást.
KDNP: a kormányoldal kompromisszumkész
Vejkey Imre (KDNP) a kormánypártok kompromisszumkészségének adott hangot, mondván: az LMP javaslatát is befogadták. Szólt arról is: a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke törvényesen járt el, amikor a szocialisták javaslatát a testület elé vitte.
Frakciótársa, Hollik István azt mondta: Simicska Lajos feketén finanszírozza a Jobbikot, a vita emiatt alakult ki. Ugyanakkor vannak józan, kompromisszumkész ellenzéki javaslatok, ilyen volt szerinte az LMP, majd az MSZP javaslata is, de felháborító, hogy ezen pártok a saját javaslataikat nem szavazzák meg - mondta.
Fidesz: a törvény a fekete finanszírozásról szól
Tuzson Bence (Fidesz) kijelentette: a törvény valójában a fekete finanszírozásról szól, az átláthatatlan pártfinanszírozást szeretnék megakadályozni. Ez pedig mindenkinek érdeke - vélekedett -, hogy ne lehessen politikai pártokat "kilóra megvenni, ami a Jobbikkal történt".
Halász János (Fidesz) arra mutatott rá: a pártok átlátható finanszírozását kívánták elérni. A Jobbiknak is el kellett mondania végül plakátjaik valós árát, korábban azonban hazudtak. Ezerszámra korrumpálták az egész pártjukat - fogalmazott -, a Jobbik eladta a lelkét egy milliárdosnak. Ezt nem szabad hagyni - jelentette ki.
Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.
Előterjesztőként arra Kósa Lajos (Fidesz) frakcióvezető válaszolt. Azt mondta: mindenkinek érdeke, hogy a demokratikus verseny tiszta feltételek között zajlódjon, mert ha kiskapu van a pártok finanszírozásáról szóló törvényen, az történik, ami jelenleg, egy parlamenti pártot felvásárol egy milliárdos kilóra. A Jobbik minden rezdülésükkel Simicska Lajos politikáját valósítja meg - vélekedett.
Szerinte a teljes ellenzék feltette magára az árcédulát, mert nem szavazta meg azt az előterjesztést, amely ezt a kiskaput bezárta volna. A szavazás megmutatja, ki van a korrupció pártján és ki nincs - zárta szavait, amelyet az ellenzéki padsorokból hangos "szép volt Lajos" skandálás követett.
A Ház megszavazta az egyszerű többséget igénylő részeket
A településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította az Országgyűlés a politikai reklámok kihelyezését.
Az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabály módosítását 123 igen és 68 nem szavazattal fogadta el a parlament.
Az új passzusok előírják a kötelező listaáras plakáthely-beszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek, továbbá a plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi.
Ezen rendelkezések elfogadásához egyszerű többség is elegendő volt az ülésen.
Interpellációk
MSZP: számolnak-e a diósgyőri kohászattal?
Varga László (MSZP) a miskolci kohászat jövőjére kérdezett rá. Közölte: iparfejlesztési program keretében a hazai buszgyártás és hadiipar fejlesztésére készül a kormányzat, szerinte ez a hazai nehéziparnak is lehetőséget adhatna.
Emlékeztetett: a miskolci Fidesz hét évvel ezelőtti kampányában is ezt ígérte, majd négy évvel később egy mini acélmű létesítését jelentették be. Ez azonban megbukott, vagyis semmi sem történt a diósgyőri kohászat érdekében az elmúlt hét évben.
Számolnak-e a diósgyőri kohászattal? - kérdezte.
Lepsényi István, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: a kormány tavasszal döntött a nemzeti acélgyártás cselekvési program megvalósításáról. Ez kiemelten foglalkozik a minőségi ötvözetek gyártásának újraindításával.
A korszerű acélipar kimondottan kutatás-fejlesztés igényes - közölte.
A diósgyőri acélgyár 2009-ben felfüggesztette a termelést - emlékeztetett -, a válság után nem volt lehetőség, hogy az ózdi gyár és a Dunaferr egyszerre nagyobb fejlesztést valósítson meg. A miskolci gyárat lakókörnyezet övezi, ami akadálya lehet a környezetszennyező üzem újraindításnak. Hozzátette ugyanakkor: mindkét hazai gyártó hosszú távú fejlesztésben gondolkodik. elsősorban a járműipari beszállítói beruházáson gondolkodnak.
A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 107 igen szavazattal, 31 elutasító voks mellett.
Jobbik: jogszerűen járt el a rendőrség a reptéren?
Szilágyi György (Jobbik) arról beszélt, hogy Habony Árpád egy magánrepülővel érkezett vélhetően Hongkongból Ferihegyre, ahol a rendőrség távol tartotta tőle az újságírókat, majd helikopterrel távozott a helyszínről. Az ellenzéki politikus szerint sok kérdés adódik az ügyben, egyebek mellett az, hogy nem szükséges-e megvizsgálni, hogy a férfi eleget tesz-e adózási kötelezettségeinek. Arról is érdeklődött, hogy a rendőrség jogszerűen járt-e el, illetve Habony Árpádnak van-e diplomata útlevele.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: Habony Árpád nem állt és nem áll jogviszonyban kormányzati szervvel, nem tölt be közfunkciót és nem rendelkezik diplomata útlevéllel. Megdöbbentőnek nevezte, hogy a Jobbik azt várja, hogy a kormány kövesse, hogy magyar állampolgárok mikor, kivel, hova utazik. Közölte azt is, a megjelölt helyszínen és időpontban a rendőrség nem látott el biztosítási feladatot és nem foganatosított intézkedést. Egyúttal azt javasolta a Jobbiknak, hogy tisztázza Kovács Béla EP-képviselő pénzügyeit.
Szilágyi György nem fogadta el a választ, a parlament azonban igen, 101 igen és 22 nem szavazattal.
LMP: ki fizeti a rezsinövelés árát?
Schmuck Erzsébet (LMP) egy nemzetközi előrejelzésre hivatkozva azt mondta, hogy a következő két évtizedben megnő a nap- és szélenergia szerepe és zuhannak a beruházási költségek, emiatt 5 forintos kilowattóra áron lehet a piacon áramhoz jutni. Eközben Paks II. 2026-tól 21 évig 27-31 forintért fog termeli - tette hozzá, elítélve a magyar-orosz atomszerződést. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, ki fizeti meg a rezsinövelés árát és van-e forgatókönyv a radikális árcsökkenésre.
Aszódi Attila, a paksi beruházásban a vállalkozókkal való kapcsolattartásért felelős államtitkár azt válaszolta, hogy az LMP képviselője nem olvasta precízen az elemzést, az ugyanis csak a termelői árra vonatkozott és figyelmen kívül hagyta egyebek mellett a hálózat-fenntartási, rendszerszabályozási díjakat, továbbá a fogyasztókhoz juttatás költségeit. Hozzátette: azt sem vették figyelembe, hogy 2040-ig évi 2 százalékkal nő az energiaigény. Az államtitkár közölte azt is, hogy a paksi bővítés a klímavédelmi célok teljesítése miatt is szükséges, az uniós másfél éves vizsgálata pedig a beruházás gazdaságosságát mutatta ki.
Schmuck Erzsébet nem fogadta el a választ, a képviselők viszont 104 igen, 6 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett igen.
Fidesz: javult Magyarország versenyképessége?
Bencsik János (Fidesz) méltatta, hogy Magyarország 2013-ban kikerült a túlzott deficiteljárás alól és rendre tartja a 3 százalék alatti hiányt, az adósság pedig folyamatosan csökken. Kiemelte: tavaly mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlotta az államadósságot. Értékelése szerint Magyarország visszanyerte önrendelkezését, az intézkedések pedig lehetővé teszik a családok boldogulását, a vállalkozások növekedését és a kiegyensúlyozott gazdasági teljesítményt. A további lépésekről érdeklődött.
Rákossy Balázs, a nemzetgazdasági tárca európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára válaszában kifejtette, hogy 2010 után sikerült helyreállítani a pénzügyi egyensúlyt és megteremteni a növekedés feltételeit. Kiemelte, hogy az idei első negyedévben 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedés volt, csökkent az államháztartási hiány és rekord alacsony a munkanélküliség. A további feladatok között a versenyképesség további növelését jelölte meg, jelezve: ehhez a legfontosabb a képzett munkaerő, s ezt szolgálja a hatéves bérmegállapodás, továbbá az adó- és járulékterhek csökkentése.
A kormánypárti képviselő elfogadta a választ.
MSZP: valóban csökkentik a meddőségi centrumok számát?
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt kérdezte, a vágyott gyermekek megszületésének valóban az a módja, hogy csökkentik a meddőségi centrumok számát? Elmondta, a kormány nem régiben bejelentett családtámogatási javaslatai között nem szerepel a lombikkezelések finanszírozásának megemelése, sőt be akarnak zárni egy meddőségi központot.
Hozzátette: a lombikkezelések 70 százalékát a magántulajdonú Kaáli Intézet fővárosi és vidéki rendelőiben végzik, ma Magyarországon több tízezer gyermek megszületését lehet ennek az intézetnek megköszönni. Szerinte a kormányt zavarja az intézet.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a képviselő felszólalásának célja az volt, hogy egy részben külföldi tulajdonú cégnek lobbizzon a profitja garantálása érdekében.
Elmondta, a Debreceni Egyetem szerződése év végén lejár a Kaáli Intézettel és az egyetem saját infrastruktúrájában működteti tovább a központot és átveszi a munkatársakat is. A meddőségi kezelésre szorulók szempontjából semmi nem változik - hangoztatta. Hozzátette: egyetlen dolog változik, nem fog a bevétel egy része külföldre vándorolni.
Az ellenzéki képviselő úgy válaszolt, "nem lobbista vagyok, hanem egy érintett", és maguknak az a dolguk, hogy "kitakarodjanak" a magyar családok hálószobájából. Bangóné Borbély Ildikó választ nem fogadta el, az Országgyűlés 102 igen, 19 nem szavazattal elfogadta.
Interpellációk
Jobbik: a fiatalok lábbal szavaznak
Farkas Gergely (Jobbik) a Publicus Intézet felmérése szerint 1,2 millió ember tervezi, hogy külföldön vállal munkát. A fiatalok között különösen nagy ez az arány, negyven százalékuk vállalna külföldön munkát - tette hozzá. Szerinte a fiatalok lábbal szavaznak, nem kalandvágyból, hanem kényszerből mennek el az országból, mert az oktatás, az egészségügy romokban hever, megalázóan alacsonyak a bérek, nagy a korrupció lakhatási és megélhetési reménytelenség uralkodik.
A kivándorlás Magyarország egyik legnagyobb problémája - hangsúlyozta, azt kérdezve, miért nem foglalkozik a kormány érdemben ezzel.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért is felelős államtitkára szerint az európai uniós tagság egyik vívmánya, hogy a magyarok is bekapcsolódhatnak a személyek és a munkaerő szabad áramlásába.
Azt mondta, tapasztalható visszatérés is és szó sincs arról, hogy egymillió elvándorolt magyarról és milliós elvándorlási szándékról. Szerinte a kutatást annak a Pulai Andrásnak az intézete készítette, aki a Gyurcsány-kormány idején milliós megbízásokat kapott, így a felmérés nagy valószínűséggel politikai célokat szolgálhat.
Elmondta, a kormány foglalkoztatást elősegítő intézkedései és a bérek emelése nemcsak az elvándorlás ellen hatnak, hanem elősegítik a kivándoroltak hazatérést is.
Farkas Gergely a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 105 igen, 18 nem szavazattal elfogadta.
KDNP: milyen mértékben nőtt az agárgazdasági kivitel?
Földi László (KDNP) az agrárgazdaság meghatározó társadalmi és gazdasági súlyát hangsúlyozva arról beszélt, hogy 2010 után kedvező folyamatok indultak el az ágazatban, a mezőgazdaság kibocsátása több mint 50 százalékkal nőtt az elmúlt hat évben. Milyen mértékben nőtt az agrárgazdasági kivitel? - kérdezte.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úgy válaszolt, a mezőgazdaság kibocsátása évről évre emelkedik, évről évre rekordértékeket ér el, 2016-ban 2600 milliárd forintot is meghaladta.
Az agrárexport 2016-ban 38 százalékkal volt több, mint 2010-ben - ismertette.
A KDNP-s politikus a választ elfogadta.
Azonnali kérdések
Az MSZP a mezőgazdasági támogatások kifizetését sürgette
Gőgös Zoltán (MSZP) a mezőgazdasági támogatásokra kérdezett rá. Kijelentette: eddig sikerült a közvetlen támogatásokat időben kiutalni, most azonban például a tejtermelők biztosan később kapják meg a pénzüket. Rámutatott ugyanakkor arra: a keddi jégkár elszenvedői kettős szorításban vannak, az azért járó kárenyhítést is csupán jövőre várhatják. Azt kérte: adjanak előnyt számukra.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára úgy felelt: komoly intézményrendszeri reformon ment át a hivatal, a kifizetést a Magyar Államkincstárhoz telepítették. Úgy fogalmazott: generálisan azt látják, hogy a kifizetési ütem nem csökkent a változtatás után, ugyanakkor egyedi eltérő esetek lehetségesek - mondta -, ezért a konkrét ügy áttekintését ígérte.
Jobbik: mikor kereshet többet egy ápoló, mint egy eladó
Lukács László György (Jobbik) arra mutatott rá, hogy a dél-pesti kórházból számos ápoló ment el dolgozni egy közeli bútorboltba, mert ott több pénzért, kevesebb munkát kell vállalniuk, jobb körülmények között. Önök olyan egészségügyet csináltak, ahol a bolti eladó többet keres, mint a nővér, sokévnyi befektetett munka után - jelentette ki.
Mikor kereshet többet egy emberéletet mentő ápoló, mint egy eladó? - tette fel a kérdést.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára álhírnek nevezte az elhangzottakat, mondván, számos más részleg után a nyáron három további újul meg a kórházban, emiatt 4 százalékkal csökken az ágyszám - tette hozzá.
A fluktuáció is ugyanakkora a kórházban, mint korábban - mondta, majd felsorolta, hogyan emelkedtek az ápolói bérek az elmúlt években.
Felolvasott egy részletet a Premium Doctors honlapjáról, annak a cégnek a hirdetéséből, amely külföldre közvetít orvosokat és amelynek munkájába a jobbikos képviselő is részt vett.
LMP: emeljék meg a közszolgálati dolgozók bérét
Schmuck Erzsébet (LMP) béremelést sürgetett a sztrájkra készülő közszolgálati dolgozók számmára, akiknek kilenc éve fagyasztotta be jövedelmét a kormányzat. Egyre kevesebben végeznek egyre több munkát - fogalmazott -, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig szerint megszegte ígéretét a béremelés egyéves elhalasztásával.
Azt kérdezte: megadja-e a kormány a kért béremelést?
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára úgy felelt: ahogy a képviselő is mondta, lesz béremelés, a vita tárgya csupán az, hogy mikor, bérfejlesztés ugyanis csak akkor lehetséges, ha annak megvan a gazdasági alapja.
Emlékeztetett: elsőként a méltatlanul keveset kereső állami alkalmazottak béréhez nyúltak hozzá. A kincstári alkalmazottakat pedig ugyanúgy érinti az adócsökkentés, az infláció alacsony volta és a családi adókedvezmény, ahogy másokat - folytatta.
Fidesz: ki vállalja a felelősséget a baloldal ügyvédjének csalásáért?
Manninger Jenő (Fidesz) a baloldal bizalmi ügyvédjének nevezte Czeglédy Csabát, aki Botka Lászlónak és Gyurcsány Ferencnek is az ügyvédje volt, és akit ismét üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással vádolnak. A hozzá köthető iskolaszövetkezetek jelentős adótartozást maguk után hagyva szűntek meg, több ezer diákot vágott át és jelentős kárt okozott az államnak - mondta.
Hogyan állhat a baloldal egy ilyen ügyvéd mellé? - kérdezte, felelevenítve a politikus szombathelyi önkormányzati tevékenységét. Hogyan lehet kifizetni a diákokat és az államot ért kárt?
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta: hivatalból tartottak ellenőrzéseket az érintett szervezeteknél, de azok hatékonyságát segíti, ha a diákok maguk is bejelentik a visszásságokat. A bérgarancia-alapból akkor kaphatnak támogatást a bértartozás után az érintettek, ha elindult a felszámolás - mutatott rá.
Közölte azt is: a baloldalnak visszatérő hagyománya, hogy visszaél a munkavállalók helyzetével, az eset miatt pedig a baloldalnak kell vállalnia az erkölcsi és jogi felelősséget - tette hozzá.
MSZP: miért védik Farkas Flóriánt?
Teleki László (MSZP) az előző felszólalásra is reagálva a Fidesz erkölcsi felelősségét vetette fel azzal kapcsolatban, hogy Farkas Flóriánt védik. Felelevenítette a politikust övező botrányokat, amelyeknek szerinte semmilyen következménye nem volt - a többi közt a Lungo Drom tisztújítását.
Több szálon is nyomoznak ügyei után, eredménytelenül - mutatott rá.
Mi az önök felelőssége abban, hogy továbbra is lejárassák a cigányságot? - kérdezte.
Varga Mihály úgy felelt: a 2010-et megelőző szocialista kormányok semmit nem tettek a rászorulók felzárkóztatásáért, a cigányság helyzete is kilátástalan volt.
A híd a munka világába program valóban szabálytalanságba futott ki, ezért állt el az Emberi Erőforrások Minisztériuma a szerződéstől és kérte vissza a támogatás - tette hozzá.
Szabálytalanság történt, amelyet kivizsgáltak, és a roma önkormányzat visszatéríti a programra kapott pénzt - zárta szavait.
Jobbik: ki védi meg a hitelkárosultakat?
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy hitelkárosultak 10 ezreit lehetetlenítik el szabálytalanságok, s jellemző, hogy az érintettek fizetésének 33-50 százalékát vonják el értesítés nélkül.
Nem derül ki, meddig és milyen tartozásra vonatkozik a folyamat - tette hozzá, azt kérdezve, a kormány partner-e a módosításban és a Jobbik javaslatára maximálja-e 20 százalékban az elvonható kereseti arányt.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában rögzítette, hogy az MSZP-SZDSZ kormány a gyenge gazdasági helyzetben lehetővé tette, hogy komolyabb ellenőrzés és tájékoztatás nélkül devizahitelekhez nyúljanak az emberek.
Értékelése szerint a kormány meglépte a szükséges módosításokat, 750 milliárd forintot írtak jóvá az ügyfeleknek és átlagosan 25 százalékkal a tőketartozások. A 170 ezer árfolyamgátba belépő ügyfélből már csak kevesebb mint 15 ezer maradt - jelezte a tárcavezető, jelezve: a kormány kész további jogszabály-módosításokra.
LMP: mekkora kár érte az egészségügyet?
Hadházy Ákos (LMP) szerint Magyarországon másfélszer annyian halnak meg évente, mint az EU 14 legfejlettebb országában, s 2,5-szeres a gyógyítható betegségben életüket vesztők aránya. Mint fogalmazott, 2010 óta kellett volna foglalkozni az egészségüggyel.
Szóvá tette azt is, hogy egy lélegeztető gépekre kiírt pályázat szabálytalansága miatt 50 millió forintos bírságot szabott ki a hatóság. Azt kérdezte, tettek-e feljelentést és van-e felelőse a kiírásnak.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában azt sorolta: több 100 milliárd forint fejlesztést valósítottak meg az ágazatban, 75 kórházat újítottak fel és 30 új mentőállomást építettek.
A háziorvosok pénzék másfélszeresére emelte a kormány és 110 milliárd forint értékben szerzett be kórházi berendezéseket - tette hozzá, kiemelve: a jövő évi költségvetésben 221 milliárd forinttal több jut az egészségügyre.
Ez azt mutatja, hogy végre nem vizitdíjról és kórházi bezárásokról esik szó, hanem ingyenes, jobb minőségű ellátásról és emelkedő bérekről - értékelt.
MSZP: mire annyira büszkék?
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) úgy értékelt: 2010 óta nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek, az egyszülős családok pedig különösen rossz helyzetben vannak. Szerinte a kormány szociálpolitikája azokat segíti, akik nem szorulnak rá.
Az ellenzéki politikus kegyetlen intézkedésnek nevezte a segélyek csökkentését, megszüntetését; mint mondta, a kormány lemondott több millió emberről, miközben luxusberuházásokra költ. Úgy vélte: hiányzik az elkötelezettség a gyermekszegénység felszámolására.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt felelte: büszke arra, hogy sok millió ember erőfeszítésének köszönhetően már látszanak az eredmények, 700 ezer új munkahely jött létre és egy év alatt 12 százalékkal nőttek a reálbérek.
Kiemelte azt is, hogy több mint 300 ezer gyermek kap ingyenes étkezést, 26 ezren nyaralhatnak balatoni Erzsébet táborokban és további 50 ezren másutt. A családi adókedvezmény ezer milliárd forintot hagyott a családoknál, 2012 és 2015 között pedig 6 százalékkal csökkent a gyermekszegénység - fejtette ki.
