A Fidesz frakcióvezetője szerint össze lehet hozni egy olyan kompromisszumot a kvóta kizárását érintő alaptörvény-módosításhoz, amellyel meglehet az elfogadásához szükséges parlamenti többség. Így értékelt Kósa Lajos szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában és az M1 aktuális csatornán az előző napi többpárti egyeztetés után.
Kósa Lajos tárgyszerűnek és lényegre törőnek nevezte a keddi, eredetileg ötpártira tervezett egyeztetést, amelyen az MSZP és az LMP nem vett részt. A Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselőivel tartott hárompárti egyeztetés alapján a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: vannak technikai részletek, amelyekben módosításra lesz szükség, de tartalmi kérdésben csak egy dologban voltak más állásponton. A Jobbik ugyanis azt javasolta, hogy az a törvény, amelyet az Alaptörvény felhatalmazása alapján majd a parlamentnek el kell fogadnia a kvóta ellen, sarkalatos törvény legyen, míg az eredeti kormányfői előterjesztésben sima törvény szerepel.
A parlament a jövő héten vitatja meg az alkotmánymódosítási indítványt
Az alaptörvény hetedik módosításának általános vitáját folytatja le jövő heti, egynapos ülésén az Országgyűlés hétfőn.
A Ház honlapjára szerdán felkerült napirendi javaslat értelmében a képviselők tíz órán át tárgyalnak az előterjesztésről. A reggel 9 órakor kezdődő ülésen a vitát megelőzően interpellációk, azonnal kérdések és kérdések is elhangzanak.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn terjesztette be az Országgyűlésnek az alaptörvény módosítását kezdeményező javaslatát, amely tiltaná idegen népesség Magyarországra telepítését. A változtatás értelmében bekerül a jogszabályba, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár - amelybe az Európai Gazdasági Térség polgárai nem tartoznak bele - Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.
A Fidesz frakcióvezetője azt mondta: az alaptörvény módosításáról többpárti és a pártelnökök között kétoldalú egyeztetéseket is tartanak még. A parlamenti vitát jövő hétfőn folytathatják le.
Orbán Viktor október 2-án este, a kvótareferendum eredményeinek előzetes megismerése nyomán jelentette be, hogy alkotmánymódosítást javasol a parlamentnek, mert "az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben".
A kormányfő hétfőn terjesztette be az Országgyűlésnek az alaptörvény módosítását kezdeményező javaslatát, amely tiltaná idegen népesség Magyarországra telepítését.
Dömötör: Az MSZP és az LMP pártpolitikai szempontoknak rendeli alá a kvóták ügyét
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára sajnálja, "hogy a baloldal nem vett részt az alaptörvény-módosítással kapcsolatos keddi egyeztetésen". Dömötör Csaba szerdán azt mondta: ezt azt jelenti, hogy az MSZP és az LMP továbbra is pártpolitikai szempontoknak rendeli alá a brüsszeli bevándorlási kvóták ügyét.
Orbán Viktor a KDNP elnökével egyeztetett a módosításról
Az alaptörvény módosításáról egyeztetett Orbán Viktor a KDNP elnökével - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője szerdán.
A kormányfő az alaptörvény módosítása érdekében egyeztetést kezdeményezett minden parlamenti frakcióval rendelkező párt elnökével. Szerdán az Országházban került sor Orbán Viktor és Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének megbeszélésére. A tárgyaláson a KDNP vezetője jelezte: pártja egyetért az alkotmánymódosító javaslat irányával és tartalmával, képviselői a parlamenti szavazás során a módosítást támogatni fogják.
Havasi Bertalan közleményében emlékeztetett arra is, hogy az október 2-i népszavazáson 98 százalék voksolt nemmel a kényszerbetelepítésre. Ezzel létrejött egy új egység Magyarországért. Ez az új egység pártok felett áll, nemzeti ügynek tekinti Magyarország szuverenitásának megvédését, a Brüsszel által erőltetett kötelező betelepítési kvóta elutasítását. A 98 százalékos többség, 3,3 millió ember egybecsengő akarata kötelezi Magyarország kormányát is, ezért kezdeményezte a miniszterelnök az Alaptörvény módosítását - írta.
Az államtitkár úgy véli, ezzel szembemennek a népszavazás "egyértelmű eredményével". Október 2-án létrejött egy új nemzeti egység Magyarországért, azok közössége ez, akik szerint nem lehet a magyarok megkerülésével döntéseket hozni olyan fajsúlyos ügyekben, mint a bevándorlás - hangsúlyozta.
Dömötör Csaba hozzátette: a népszavazás eredménye mindenkit kötelez. A kormány ezért kezdeményezte az alaptörvény módosítását, amely alapján a jövőben tilos lenne a csoportos betelepítés Magyarországra. "Fontosnak tartjuk, hogy minden parlamenti párt figyelembe vegye a népszavazás 98 százalékos többségét, és ennek alapján alakítsa ki álláspontját" - tette hozzá.
"Aki elvitatja a brüsszeli kvótacsomag kockázatait, annak javasoljuk, hogy olvassa el az Európai Parlament keddi meghallgatásáról szóló híreket. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a brüsszeli baloldali képviselők továbbra is a kényszerbetelepítésben látják a megoldást, miközben teret engednének a további bevándorlásnak" - jelentette ki a parlamenti államtitkár. Hozzátette: ezt erősítik az Európai Bizottság elmúlt napokban tett nyilatkozatai, amelyek alapján egyértelmű, hogy nem fogják visszavonni a kvótákra vonatkozó döntést, ezért van szükség az alaptörvény módosítására.
Az alaptörvény módosításáról szóló, keddre összehívott, ötpártira tervezett tárgyaláson az MSZP és az LMP képviselői nem vettek részt.
Új egység jött létre
Soha ennyien nem szavaztak még egy irányba kormány kezdeményezte népszavazáson, mint a kötelező betelepítési kvóta ellen: 3 millió 360 ezer ember új egységet hozott létre Magyarországért, az ország szabadságáért, önrendelkezéséért - értékelte a kvótaellenes népszavazás eredményét a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerda este Debrecenben, sajtótájékoztatón. Kósa Lajos szerint ez is mutatja, hogy Magyarország biztonsága pártok felett álló nemzeti ügy, s az így kinyilvánított véleménynek komoly közjogi következménye kell, hogy legyen. A vezető kormánypárti politikus eredményesnek nevezte frakciójuk kezdeményezését az ötpárti egyeztetést illetően - amelyen az MSZP és az LMP nem vett részt -, s meggyőződésének adott hangot, hogy az Országgyűlés a jövő hétfőn kezdődő általános vita után november 8-án módosíthatja az alaptörvényt, s a módosítás november közepén hatályba fog lépni.
LMP: Nem tartalmaz új elemeket a módosítás
Az LMP még nem döntött, megszavazza-e az alaptörvény-módosítást, a párt szerint ugyanakkor annak normaszövege nem igazán tartalmaz új elemeket, és továbbra sem tesz különbséget a menekültek és a gazdasági bevándorlók között - mondta Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezetője a Kossuth rádió 180 perc című műsorában szerda reggel.
Megerősítette, nem vesznek részt az alkotmánymódosításról rendezett egyeztetéseken, mert - bár az LMP nyitott volt -, az egyeztetés előkészítése "kaotikus" volt. Azt mondta, a kormánypártok még pénteken kezdeményeztek egyeztetést a témában hétfő délelőttre, de később "eltűnt" az, akinek meg kellett volna szerveznie a találkozót. Ezért döntöttek úgy a párt társelnökei, hogy nem vesznek részt ezeken a megbeszéléseken.
Schmuck Erzsébet hozzátette: tisztában vannak azzal, hogy ma a migráció az egyik legnagyobb globális kihívás, de a normaszöveg alapján úgy látják, a benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat "nem fogja nagyon előre vinni a megoldást", és "igazából nagyon új elemeket nem tartalmaz", továbbra sem tesz különbséget a menekültkérdés és a gazdasági bevándorlók között.
A frakcióvezető szerint a menekültek ügyében a genfi egyezményben rögzítettek szerint kell eljárni, de a gazdasági bevándorlók esetében minden országnak meg kell adni a jogot, hogy eldöntse, szüksége van-e rájuk, befogadja-e a gazdasági bevándorlókat.
