Kósa: A megyei jogú városok fejlesztése a vidéki Magyarország programja

"Jól áll a Modern városok program végrehajtása"

Gazdaság
  • 2018.01.23. - 11:46

A Vidék-Magyarország programjának nevezte a megyei jogú városok fejlesztését célzó Modern Városok Programot Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter kedden Debrecenben, a terveket bemutató országjárásának első állomásán.

A miniszter utalt arra, hogy a 23 megyei jogú városban kétmillió ember él, de a települések környezetét tekintve sokkal több embert érintenek a fejlesztések, ezért a Modern Városok Programja a vidéki Magyarország programja.

Tatabánya 91 milliárdot fordíthat fejlesztésre
Tatabánya önkormányzata a Modern városok program keretében 2022-ig 91 milliárd forintot fordíthat 16 beruházással a város fejlesztésére - ismertette a megyei jogú városok fejlesztésének végrehajtásáért felelős államtitkár kedden.
Simon Róbert Balázs a program eredményeit ismertető országjárásának első, tatabányai állomásán azt mondta, hogy a városnak eddig 10,6 milliárd forintot adtak át, és néhány héten belül döntés születik öt újabb projekt indításáról, amelyek támogatási összege csaknem hatmilliárd forint.
A megyeszékhelyen a Modern városok program már megvalósult elemei közül a legjelentősebb a tömegközeledés önkormányzati átvétele. Tavasztól megújult az utastájékoztató rendszer és összesen 42 vadonatúj autóbusz áll üzembe a városban. A járművek közül 21 már most is menetrend szerint közlekedik - emlékeztetett.
A térség országgyűlési képviselője, Bencsik János (Fidesz) a beruházások közül a Szent Borbála Kórház hatmilliárd forintos fejlesztését emelte ki, valamint elmondta, hogy megkezdődött az 1900-as évek elején épült volt Bányakórház épületének rendbetétele. A 2019-2020-as tanévtől az intézményben katolikus gimnázium működhet.
Schmidt Csaba (Fidesz-KDNP) polgármester szólt arról, hogy tavasszal elkezdődhet a József Attila Megyei és Városi Könyvtár felújítása és bővítése, a mellette lévő Árpád Gimnázium reálgimnáziummá alakítása, valamint az 1924-ben emelt Tiszti Kaszinó korhű felújítása, közösségi házzá alakítása.

A programban 250 projektet támogatnak összesen 3500 milliárd forint fejlesztési forrással, amiből eddig - tervezésre, projekt-előkészítésre - 600 milliárdot már megkaptak az önkormányzatok - mondta Kósa Lajos, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy időarányosan jól áll a program végrehajtása.

Az elbírált projektek közül 60 igényelt egyedi kormánydöntést, 47 projekt esetében pedig a fejlesztési elemek újratárgyalását kezdeményezték az érintett önkormányzatok - jelezte. 

Papp László, Debrecen polgármestere hozzátette: a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy az önkormányzatok maguk határozhatták meg a fejlesztési elképzeléseiket, amiért köszönetet mondott a kormánynak.

Kósa Lajos és Papp László is kiemelte a debreceni program elsőként megvalósult elemét, a helyi menekülttábor 2015 decemberi bezárását.

A miniszter szerint a Modern Városok Programban az egyetemi innováció-fejlesztési programok vannak a legjobb helyzetben, a Debreceni Egyetem (DE) például 18 projektre az elnyert 21 milliárd forintból 20 milliárdot már megkapott, további 3,7 milliárdot pedig az innovációs pláza infrastrukturális beruházására utaltak át.

Hozzátette: a programban a legnagyobb fejlesztési értéket a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. beruházásában megvalósuló debreceni főpályaudvar jelenti. Mivel az építőanyagok árának emelkedése miatt a kivitelezői ajánlat magasabb a tervezettnél, a kormány új értékbecslést kért, változatlan műszaki tartalommal - magyarázta Kósa Lajos.

A tárca nélküli miniszter a debreceni fejlesztések közül kiemelte még a Csokonai Színház 6,3 milliárdos rekonstrukcióját, a nagyerdei strandfelújítást, amit 4 milliárd forinttal támogatnak, a nemzetközi iskola, a déli ipari övezet és a helyi repülőtér fejlesztését.

Utóbbi kapcsán Kósa Lajos elmondta: a kormány vizsgálja egy olyan fejlesztés lehetőségét, aminek eredményeként a tavalyi 320 ezres utasforgalmú légikikötő egymillió utas kiszolgálására lenne alkalmas.

Papp László a városba települő cégek számát és a jelenleg is folyó járatfejlesztési tárgyalásokat figyelembe véve reális tervnek nevezte, hogy a 2020-as évek közepére egymilliós utasforgalmú légikikötője legyen Debrecennek.

A repülőtértől délre létrejövő ipar park kapcsán megjegyezte: a nyolcmilliárd forintos teljes alap-infrastruktúra fejlesztéssel év végéig elkészülnek, de a jelenlegi megállapodások alapján két gyár, egy hamarosan lezáruló tárgyalást követően pedig már három termelő üzem építése kezdődhet meg a területen - ismertette Debrecen polgármestere.

224 millió forint értékű a Szolnokot érintő fejlesztés

Mintegy 224 milliárd forint értékű a Szolnokot érintő Modern városok program, ebből a legnagyobb az M4-es gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése - mondta a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter kedden, a terveket bemutató országjárása szolnoki állomásán.

Kósa Lajos szólt arról, hogy a programban 250 projektet támogatnak összesen 3500 milliárd forinttal, amiből - tervezésre, projekt-előkészítésre - 600 milliárdot már megkaptak az önkormányzatok. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy időarányosan jól áll a program végrehajtása.

Kósa Lajos elmondta: Szolnok bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba - az M4-es kiépítése - kiemelt fontosságú, ennek becsült összege 207 milliárd forint, tavaly 45,5 milliárd forintot már kifizetett a kormány. A miniszter kitért arra, hogy a szolnoki ipari park fejlesztésére - egy 62 hektáros terület kialakítása - 6,1 milliárd forintot szánnak, a tiszaligeti fürdő fejlesztésére 5,5 milliárd forintot, a kikötő fejlesztésére 1,5 milliárdot, a Véső utcai sporttelepre pedig több mint 1 milliárdot. A művésztelep kialakításával kapcsolatban az önkormányzat jelezte, hogy mintegy 300 millió forintos forrásbővítésre van szükség - ismertette.

Kósa Lajos a MÁV-Start Zrt. Szolnoki Járműjavító üzemében tett látogatás után azt mondta: a vasúttársaságnak 100 InterCity vasúti kocsi gyártására van igénye, ebből húszról már szerződéses megállapodás van. A miniszter jelezte: a szolnoki önkormányzat jelezte igényét további fejlesztésekre is az MVP-n kívül. A Csáklya utca környékén szeretne a város még egy Tisza-hidat, ez egy mintegy 30-40 milliárd forint körüli összeg. Szóba került a volt laktanya közművesítése, fejlesztése, a zsinagóga felújítása, sportcsarnok építése, oktatási fejlesztések, valamint a Kisfaludy program keretében új szálloda építését is szeretné a város. Az előkészítést követően dönt majd arról a kormány, hogy a felsoroltak közül mit lehet finanszírozni - jelezte.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta: a kormánnyal kötött együttműködés jó ütemben halad, minden MVP -n belüli projekt esetében elkészültek a megvalósíthatósági tanulmányok, erre 227 millió forintot kaptak összesen.

A Szolnoki Művésztelepet a város "történelmi magjának" nevezte és egy új bástya is épül majd a Zagyva-híd mellett. Új kiállítótér létesül a művésztelepen belül, a Zagyva mellett pedig egy várfalat imitáló sétány, "várat építünk a Modern Városok Programjában"- fogalmazott. Hangsúlyozta: Szolnok első számú kérése az M4-es gyorsforgalmi út megépítése, fontos továbbá egy északi elkerülő út is.

Kállai Mária kormánymegbízott a sajtótájékoztatón hangsúlyozta az útépítés fontosságát, hiszen, mint mondta, a decentralizáció akkor kivitelezhető, ha el is lehet érni az adott helyszínre. 

Reklám