Új, intenzív párbeszéd kezdetét jelentő, előremutató, barátságos és konstruktív megbeszélést folytattak a visegrádi országok vezetői Emmanuel Macron francia elnökkel - közölte újságírókkal egy neve elhallgatását kérő uniós forrás, az uniós állam- illetve kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának pénteki befejező napján. Orbán Viktor úgy értékelte, "férfiasan" kezdődött barátsága Emmanuele Macronnal.
A V4-ek vezetői az uniós csúcstalálkozó pénteki ülésnapjának kezdete előtt folytattak megbeszélést a tavasszal elnökké választott Emmanuel Macron francia elnökkel, aki először vesz részt uniós csúcstalálkozón.
A V4-ek és a francia elnök a külföldre delegált munkavállalók jogállásáról, a migrációról, az éghajlatvédelem kérdéseiről és az egységes piacról egyeztettek.
A megbeszélés részleteit ismerő uniós forrás szerint bár az álláspontok a találkozón nem közeledtek, a visegrádi országok vezetői eredményesnek nevezték a megbeszélést, ugyanis elmondhatták álláspontjukat a francia elnöknek.
Információk szerint Macron az európai alapelvek betartására szólította fel a visegrádi országokat. Beata Szydlo lengyel miniszterelnök válaszában hangsúlyozta, a kelet-európai országok is az európai elvek mentén politizálnak, csak más nézőpontból közelítenek hozzá.
Az uniós forrás elmondta, a pénteki megbeszélést összehívó Lengyelország kilátásba helyezte a találkozó elhalasztását, Emmanuel Macron több európai napilapban megjelent, a közép-európai országokat bíráló csütörtöki interjúja miatt. A V4-ek vezetői végül mégis a megbeszélés megtartása mellett döntöttek. Konrad Szymanski lengyel Európa-ügyi miniszter ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy soha nem merült fel a találkozó lemondása.
A találkozót követően egy francia diplomata újságíróknak elmondta, a megbeszélésen Franciaország a szembenállás és az előítéletek megszüntetését tartotta szem előtt. Macron olyan államokkal kíván asztalhoz ülni, amelyekkel bizonyos kérdésekben szembenállás mutatkozik. Franciaország mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje Európa megosztottságát - mondta a diplomata.
Emmanuel Macron nyolc európai lapban megjelent csütörtöki interjúban egyebek között azt mondta: "amikor ma egyes kelet-európai politikusokat hallok, azt látom, hogy elárulják Európát. Úgy döntenek, hogy lemondanak az alapelvekről, és hátat fordítanak Európának. Ez cinikus hozzáállás az EU-hoz, amely szerintük pénzosztásra való, anélkül, hogy tiszteletben kellene tartani az értékeit."
Erre Brüsszelben csütörtökön Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy reagált, hogy Macron "belépője nem túl biztató, mert azt gondolta, hogy a barátság legjobb formája, hogy rögtön belerúg a közép-európai országokba. Ez itt nem szokás, de majd ő is kiismeri magát".
Lengyelország bízik a párbeszéd folytatásában
Lengyelország arra számít, hogy a politikai párbeszéd Franciaország és Közép-Európa között rendezettebb formában, sztereotípiák nélkül fog zajlani - jelentette ki Konrad Szymanski uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes pénteken Brüsszelben, a visegrádi négyek miniszterelnökei és Emmanuel Macron francia elnök között lezajlott megbeszélés után.
Hangsúlyozta, hogy az EU-csúcs pénteki ülésének kezdete előtt tartott találkozót Beata Szydlo lengyel miniszterelnök kezdeményezte, és jóval hosszabb ideig tartott a tervezettnél.
Szymanski elmondta, hogy a beszélgetés során a felek érintették a migrációs politikát, a közös piac jövőjét, a klíma- és védelmi politikát. Közlése szerint a visegrádi kormányfők és Macron elnök megállapították, hogy az összes említett témakörben komoly nézeteltérések mutatkoznak az EU-ban, ezért "intenzívebb párbeszédre van szükség".
"Lengyelország fenntartja készségét arra, hogy ilyen párbeszédet szervezzünk és megkönnyítsünk avégett, hogy átlépjünk azokon a korlátokon, amelyek ma lehetetlenné teszik a döntéshozatalt az említett ügyek többségében. Megállapodtunk abban, hogy folytatni fogjuk az ilyen találkozókat a közeljövőben" - mondta Szymanski.
"Ebben az értelemben nagyon sikeresnek lehet tekinteni a találkozót, jó kezdeményezés volt, hogy Macron elnöknek az Európai Tanácsban való első jelenlétekor nagyon világosan, részletesen bemutassuk Közép-Európa megindokolt érdekeit, Lengyelországnak az európai integrációval kapcsolatos érdekeit. Arra számítunk, hogy ezeket jobban meg fogják érteni Párizsban" - tette hozzá.
Szymanski hangsúlyozta, hogy a V4-ek és Franciaország között nincs semmiféle értékkonfliktus, de előfordul, hogy a közös értékeket másképpen értelmezik. "Nem hajlunk arra, hogy elfogadjuk ezeknek az értékeknek bárki által javasolt egyoldalú interpretációját" - mondta.
Macronnak az EU-csúcs küszöbén nyolc európai lapban megjelent, részben a közép-európai EU-tagországok vezetőit bíráló interjújával kapcsolatban Szymanski kifejtette: "Nagyon határozottan kifejezésre jutott Beata Szydlo miniszterelnök elvárása, hogy a kölcsönös kommunikáció ne ilyen módon folytatódjék, mert ez a fajta kommunikáció nem kelt bizalmat". Mint mondta, Lengyelország arra számít, hogy Macron elnök "tudatosítja bizonyos, az utóbbi időben tett kijelentéseinek helytelenségét". Mindazonáltal nem ez állt a találkozó középpontjában, hanem az, hogy eszmét cseréljenek a legfontosabb európai kérdésekről, próbálják elsimítani az érdekellentéteket, és politikai megoldásokat találjanak az érdekkülönbségekre - állapította meg Konrad Szymanski.
Orbán Viktor: "Férfiasan" kezdődött a barátságunk Emmanuel Macronnal
A magyar kormányfő elmondta, hogy a visegrádi országok vezetői és Macron közötti délelőtti találkozón kijelölték azokat a kérdéseket, amelyek terén pragmatikus együttműködést lehet kialakítani a felek között. Hozzátette, a francia elnök világossá tette az ülésen, hogy kívánatosnak tartja az Európai Unió hatékonyságának növelését, amiért mindent meg fog tenni. A kormányfő ennek kapcsán valószínűnek nevezte, hogy az őszi német választások után komoly reformtörekvésekre kell majd számítani az EU-ban.
Angela Merkel: Nincs előrelépés a menekültek tagállamok közötti elosztásának ügyében
Nincs előrelépés a menekültek tagállamok közötti elosztásának ügyében, de az európai uniós külső határok védelmével kapcsolatban "nagyon nagy az egyetértés" - mondta Angela Merkel német kancellár tanácskozás után Emmanuel Macron francia államfővel közösen tartott tájékoztatóján.
Merkel elmondta, hogy a menekültek elosztásáról tovább kell beszélni, mert fontos kérdés és érinti a tagállamok közötti szolidaritás ügyét. Azonban a csúcstalálkozón nem fordítottak sok időt erre, mert világos volt, hogy nem lehet előrelépni.
A következő soros uniós elnök, Észtország és a többi balti állam példája azt mutatja, hogy kelet-európai országokban is van hajlandóság a szolidaritásra.
Jó lenne, ha valamennyi tagállamot ez a hozzáállás jellemezné, de ez eltart még egy darabig - mondta.
Jelezte, hogy továbbra is napirenden kell tartani az ügyet. "Nem fogom abbahagyni, továbbra is beszélni fogok erről" - húzta alá Angela Merkel.
Kiemelte, hogy az uniós csúcs "egy új bizakodás szellemét sugározta", és "tudatossá vált bennünk, milyen erőteljesen kell foglalkoznunk saját jövőnkkel", vagyis azzal, hogy milyen lesz az EU a brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) után.
A német kancellár és a francia államfő az uniós vezetők értekezletei után rendszerint külön-külön tájékoztatja a sajtót. A közös fellépés annak felmutatását szolgálta, hogy az uniós integráció motorjaként számon tartott német-francia együttműködés ismét intenzív.
Angela Merkel elmondta: hasznosnak bizonyult, hogy Németország és Franciaország együtt készült fel a tanácskozásra. Mindkét ország az EU-nak és partnereinek egyaránt hasznos, "win-win helyzetet" eredményező folyamattá akarja alakítani a globalizációt - tette hozzá. Azt is közölte, hogy az EU továbbfejlesztésében akár az unió működéséről szóló szerződés módosítása is szóba jöhet. Hangsúlyozta, hogy az együttműködés nem jelenti mások kizárását.
Arra a kérdésre, hogy a francia államfővel együtt történelmi jelentőségű fordulatot akar-e elérni az EU fejlődésében, a német kancellár kijelentette, hogy nem a "történelemkönyveknek" dolgozik, hanem az aktuális gondok orvoslására, működő megoldásokra törekszik.
A német kancellár elsőrangú fontosságú ügynek nevezte a digitalizációt, mint mondta, ezzel kapcsolatban Berlin és Párizs "rálép a gázpedálra", mert a világ "nem alszik" és nem vár az EU-ra.
Az EU egyértelműen állást foglalt a párizsi klímavédelmi egyezmény mellett
A csúcs eredményeiről szólva kiemelte, hogy az EU egyértelműen állást foglalt a párizsi nemzetközi klímavédelmi megállapodás mellett, amely szavai szerint nemcsak az éghajlatváltozás megfékezéséhez járul hozzá, hanem a technológiai innováció révén az EU gazdasági fejlődéséhez is.
Hozzátette, hogy a közös védelmi- és biztonságpolitikában "minőségi előrelépést" sikerült elérni, különösen a védelmi képességek fejlesztését szolgáló közösségi alap felállításával.
Bizakodásra adnak okot a térség gazdasági mutatói
Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Mario Draghi beszámolójával kapcsolatban azt mondta, hogy bizakodásra adnak okot a gazdasági mutatók. Az utóbbi időszakban tízmillió új munkahely jött létre az EU-ban, és jelentősen csökkent a túlzottdeficit-eljárás alatt álló tagállamok száma. Az is fontos eredmény, hogy "nem beszéltünk Görögországról", az euróövezeti tagország elhúzódó államadósság-válságáról, ami azt jelenti, hogy sikerült megoldani az aktuális kérdéseket.
A Brexittel összefüggésben aláhúzta, hogy "jó kezdet, de még nem áttörés" Theresa May brit kormányfő javaslata, miszerint a tagság megszüntetése után is maradhatnak Nagy-Britanniában a Brexit előtt érkezett uniós állampolgárok.
A jogállamiság elveinek betartásáról folytatott vitákkal összefüggésben kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy mindig a "nevén kell nevezni a dolgokat", és az Európai Bizottságnak rendelkeznie kell azzal a lehetőséggel, hogy ezt meg is tegye, ha bármelyik tagország körül kételyek alakulnak ki az alapvető jogok tiszteletével kapcsolatban.
Macron: Francia-német együttműködés nélkül nem halad előre az EU
