Hiába nyilvánított korábban véleményt a rendőrök fotózhatóságáról az Alkotmánybíróság és a Kúria, továbbra is ellentmondásos a helyzet. A tisztánlátásban a Kúria legutóbbi ítélete sem segített.
Egy öt éve tartó eljárás végére tett pontot nemrég a Kúria, amely az Index egy 2011-es cikkéhez megjelent fotók kezeléséről mondott ítéletet. A hírportál a Rendvédelmi szakszervezetek tüntetése című cikkéhez tartozó képgaléria egyes fotóin több rendőr is felismerhető volt, amiért az érintettek beperelték a portált. A bíróság első fokon a felpereseknek adott igazat, megállapítva, hogy mivel engedélyük nélkül tette közzé a képeket, a hírportál megsértette a felperesek képmás védelméhez fűződő személyiségi jogait. A bíróság az alperest eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy magánlevélben kérjen bocsánatot a rendőröktől. Az alperes fellebbezése folytán másodfokra került az ügy, a Fővárosi Ítélőtábla pedig helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A felülvizsgálati eljárás keretében a Kúria sem változtatott az alapítéleten.
Közben az Index az Alkotmánybíróságon támadta meg a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét, az AB pedig 2014-es határozatában megállapította, hogy az ítélet alaptörvény-ellenes, ezért megsemmisítette azt. Indoklásuk szerint a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis közérdeklődésre számot tartó eseményről a nyilvánosság tájékoztatását szolgálja. A Kúria ezek után új eljárás lefolytatására kötelezte az Ítélőtáblát, de az megint helybenhagyta az eredeti ítéletet. Ám itt megint nem ért véget a történet, az ügy ismét a Kúriára került, de a legfőbb bírói fórum ugyancsak fenntartotta hatályában a verdiktet.
Az indoklás szerint bár az új eljárásban az Alkotmánybíróság határozatában foglalt jogértelmezési szempontok figyelembe vételével kell eljárni, ez nem jelenti azt, hogy az AB által megfogalmazott mérlegelési szempontok figyelembevételével a bíróság nem juthat a korábbi álláspontjával azonos következtetésre. A Kúria szerint az Ítélőtábla „helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az adott esetben a személyhez fűződő jog, ezen belül a képmás védelméhez fűződő jog korlátozása nem volt indokolt”.
Közben az Index az Alkotmánybíróságon támadta meg a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét, az AB pedig 2014-es határozatában megállapította, hogy az ítélet alaptörvény-ellenes, ezért megsemmisítette azt. Indoklásuk szerint a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis közérdeklődésre számot tartó eseményről a nyilvánosság tájékoztatását szolgálja. A Kúria ezek után új eljárás lefolytatására kötelezte az Ítélőtáblát, de az megint helybenhagyta az eredeti ítéletet. Ám itt megint nem ért véget a történet, az ügy ismét a Kúriára került, de a legfőbb bírói fórum ugyancsak fenntartotta hatályában a verdiktet.
Az indoklás szerint bár az új eljárásban az Alkotmánybíróság határozatában foglalt jogértelmezési szempontok figyelembe vételével kell eljárni, ez nem jelenti azt, hogy az AB által megfogalmazott mérlegelési szempontok figyelembevételével a bíróság nem juthat a korábbi álláspontjával azonos következtetésre. A Kúria szerint az Ítélőtábla „helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az adott esetben a személyhez fűződő jog, ezen belül a képmás védelméhez fűződő jog korlátozása nem volt indokolt”.
