Kőkemény szankciókat kilátásba helyező törvénytervezet került fel az ukrán parlament honlapjára. A képviselők egy csoportja által benyújtott módosítási javaslat a választójogon keresztül venné célba a kettős állampolgárokat, akikre a választójog megvonása várhat, de milliós bírság és „javító-nevelő célzatú munka” is kilátásba került.
Erőszakos módszerekkel oldaná meg ukrán képviselők egy csoportja a kettős állampolgárság kérdését: a kijevi parlament honlapján megjelent, november 6-án benyújtott törvénymódosítási javaslat megfosztaná aktív és passzív választójoguktól a kettős állampolgárokat. Azaz akinek kettős állampolgársága van, az nem szavazhat és nem is választható, ami komoly csapást jelentene a kárpátaljai magyarság képviseletére. A rendelkezés további szankciókat is felvet azok esetében, akik eltitkolják kettős állampolgárságukat: aki felveszi egy idegen állam állampolgárságát, és erről tíz napon belül nem értesíti a hatóságokat, az a jelenleg mintegy 37 ezer forintnak megfelelő ukrán minimálbér ötvenszereséig terjedő (mintegy 1,7 milliós) pénzbírságra büntethető, avagy egy év „javító-nevelő munkára” kötelezhető.
Mindez azért is érdekes, mert a sok tízezer magyar-ukrán állampolgár mellett számos román-ukrán kettős állampolgár is van, és hárommillióra teszik az orosz-ukránok számát. Ráadásul a jelenlegi ukrán kormányzatban is számos kettős állampolgár van. Erről lapunknak korábban Dmitro Tuzsanszkij ukrán–magyar kapcsolatokkal foglalkozó szakértő beszélt, aki egyes politikusok veszélyes játékának nevezte a magyar útlevéllel rendelkezők feketelistázását és démonizálását. Tuszanszkij megemlítette Gennagyij Truhanov, Odessza orosz–ukrán állampolgár polgármestere és a brit–ukrán állampolgár Roman Naszirov állami pénzügyi vezető nevét, de emlékezetes Igor Kolomojszkij elhíresült mondása, miszerint neki három állampolgársága is van, így ő nem tart a kettős állampolgárokat sújtó esetleges szankcióktól.
Ukrajna egyébként huszonöt éves függetlensége óta próbálja kezelni a kettős állampolgárság kérdését, s időről időre felvetődik a kérdés. A tavaly szeptember óta éleződő ukrán–magyar konfliktus egyik legújabb csúcspontja két hónappal ezelőtt az volt, amikor a magyarok irányába mindaddig eltűrt kettős állampolgárság intézményét támadta meg Kijev, amikor titkosszolgálati eszközökkel rögzítette s videóban nyilvánosságra hozta, amikor a beregszászi magyar konzulátuson ukrán állampolgárok – kárpátaljai magyarok – leteszik a magyar állampolgári esküt. Ezt konzulok kölcsönös kiutasítása követte, továbbá magyar vezetők ellen hangoló plakátok kiragasztása Kárpátalján, illetve egy félezer fős internetes „halállista” az ukrán–magyar kettős állampolgárokról; valamint sokáig az új kijevi magyar nagykövet, Íjgyártó István agrément-jét is blokkolta Kijev. A választójogot célkeresztbe vevő tervezet időzítése sem lehet véletlen: tavasszal elnökválasztás, ősszel pedig parlamenti választás következik.
Mindez azért is érdekes, mert a sok tízezer magyar-ukrán állampolgár mellett számos román-ukrán kettős állampolgár is van, és hárommillióra teszik az orosz-ukránok számát. Ráadásul a jelenlegi ukrán kormányzatban is számos kettős állampolgár van. Erről lapunknak korábban Dmitro Tuzsanszkij ukrán–magyar kapcsolatokkal foglalkozó szakértő beszélt, aki egyes politikusok veszélyes játékának nevezte a magyar útlevéllel rendelkezők feketelistázását és démonizálását. Tuszanszkij megemlítette Gennagyij Truhanov, Odessza orosz–ukrán állampolgár polgármestere és a brit–ukrán állampolgár Roman Naszirov állami pénzügyi vezető nevét, de emlékezetes Igor Kolomojszkij elhíresült mondása, miszerint neki három állampolgársága is van, így ő nem tart a kettős állampolgárokat sújtó esetleges szankcióktól.
Ukrajna egyébként huszonöt éves függetlensége óta próbálja kezelni a kettős állampolgárság kérdését, s időről időre felvetődik a kérdés. A tavaly szeptember óta éleződő ukrán–magyar konfliktus egyik legújabb csúcspontja két hónappal ezelőtt az volt, amikor a magyarok irányába mindaddig eltűrt kettős állampolgárság intézményét támadta meg Kijev, amikor titkosszolgálati eszközökkel rögzítette s videóban nyilvánosságra hozta, amikor a beregszászi magyar konzulátuson ukrán állampolgárok – kárpátaljai magyarok – leteszik a magyar állampolgári esküt. Ezt konzulok kölcsönös kiutasítása követte, továbbá magyar vezetők ellen hangoló plakátok kiragasztása Kárpátalján, illetve egy félezer fős internetes „halállista” az ukrán–magyar kettős állampolgárokról; valamint sokáig az új kijevi magyar nagykövet, Íjgyártó István agrément-jét is blokkolta Kijev. A választójogot célkeresztbe vevő tervezet időzítése sem lehet véletlen: tavasszal elnökválasztás, ősszel pedig parlamenti választás következik.
