Háromnapos tanácskozást tartott a 20. századi magyar–francia irodalmi kapcsolatokról az MTA Irodalomtudományi Intézete, a budapesti Francia Intézet és az ELTE Egyetemközi Francia Központja (CIEF).
A szerdán kezdődött konferencia apropóját az Eötvös Collegium egykori francia professzora, az első korszerű magyar–francia szótár elkészítője, Aurélien Sauvageot halálának harmincadik évfordulója adta, valamint a műfordító Gara László születésének közelgő 115. évfordulója.
A megnyitón Pascale Andréani nagykövet asszony, az esemény fővédnöke mondott köszöntőt, Kecskeméti Gábor, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója pedig felelevenítette, hogy mennyit változott a kezdetben francia túlsúlyú irodalmi kapcsolat a két ország között.
A konferencián Ádám Anikó, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője Eötvös József és Stendhal egymásra gyakorolt hatásáról tartott előadást, Bauernhuber Enikő Ambrus Zoltán fordítói és irodalomszervezői tevékenységéről, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója, Dede Franciska pedig a Hét folyóirat francia kapcsolódásairól. A hazánkban élő francia költő, kutató és műfordító, Guillaume Métayer Anatole France és magyar „titkárnője”, Bölöni Györgyné Ottília kapcsolatáról beszélt, bemutatva levelezésük különleges, eddig ismeretlen részleteit. Tverdota György irodalomtörténész Németh Andor franciaországi emigrációjának kulturális vonatkozásait, a József Attiláról szóló monográfiájának megszületését mutatta be, Kecskés D. Gusztáv Fejtő Ferenc kultúraközvetítő szerepéről tartott előadást, Sárdi Krisztina – lapunk munkatársa – pedig Márai Sándor és Ernest Hemingway Párizs-élményéről.
Szóba került a fordítás és könyvkiadás is: Arató Anna például Aurélien Sauvageot 1944 és 1960 között a francia rádióban sugárzott, a magyar irodalmat népszerűsítő rádióműsoráról beszélt, amelyben József Attilát mint „a dunai Villont” ismerhették meg a hallgatói. Kuncz Aladár és regénye, a Fekete kolostor cenzúrázásáról A. Szabó Magda értekezett, a párizsi Diderot Egyetem oktatója, Elisabeth Cottier-Fábián pedig Gara László és felesége, Nathalie fordítói tevékenységét vizsgálta, különös tekintettel a Saint-Boniface és lakói (Saint-Boniface et ses Juifs) című közös regényükre, amely most lesz először olvasható magyarul az MTA kiadásában (bemutatójára december 12-én kerül sor).
Tegnap, a zárónapon többek között a Magyar Műhely folyóirat és Aurélien Sauvageot kétkötetes nagyszótára is szerepelt a témák között, Szabó Dávid, a CIEF igazgatója pedig a 2007-ben megjelent Perrot-szótárat elemezte. A konferencia utolsó előadásában Sepsey Zsófia az ételnek a francia és a magyar festészetben betöltött szerepéről tartott előadást.
A megnyitón Pascale Andréani nagykövet asszony, az esemény fővédnöke mondott köszöntőt, Kecskeméti Gábor, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója pedig felelevenítette, hogy mennyit változott a kezdetben francia túlsúlyú irodalmi kapcsolat a két ország között.
A konferencián Ádám Anikó, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője Eötvös József és Stendhal egymásra gyakorolt hatásáról tartott előadást, Bauernhuber Enikő Ambrus Zoltán fordítói és irodalomszervezői tevékenységéről, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója, Dede Franciska pedig a Hét folyóirat francia kapcsolódásairól. A hazánkban élő francia költő, kutató és műfordító, Guillaume Métayer Anatole France és magyar „titkárnője”, Bölöni Györgyné Ottília kapcsolatáról beszélt, bemutatva levelezésük különleges, eddig ismeretlen részleteit. Tverdota György irodalomtörténész Németh Andor franciaországi emigrációjának kulturális vonatkozásait, a József Attiláról szóló monográfiájának megszületését mutatta be, Kecskés D. Gusztáv Fejtő Ferenc kultúraközvetítő szerepéről tartott előadást, Sárdi Krisztina – lapunk munkatársa – pedig Márai Sándor és Ernest Hemingway Párizs-élményéről.
Szóba került a fordítás és könyvkiadás is: Arató Anna például Aurélien Sauvageot 1944 és 1960 között a francia rádióban sugárzott, a magyar irodalmat népszerűsítő rádióműsoráról beszélt, amelyben József Attilát mint „a dunai Villont” ismerhették meg a hallgatói. Kuncz Aladár és regénye, a Fekete kolostor cenzúrázásáról A. Szabó Magda értekezett, a párizsi Diderot Egyetem oktatója, Elisabeth Cottier-Fábián pedig Gara László és felesége, Nathalie fordítói tevékenységét vizsgálta, különös tekintettel a Saint-Boniface és lakói (Saint-Boniface et ses Juifs) című közös regényükre, amely most lesz először olvasható magyarul az MTA kiadásában (bemutatójára december 12-én kerül sor).
Tegnap, a zárónapon többek között a Magyar Műhely folyóirat és Aurélien Sauvageot kétkötetes nagyszótára is szerepelt a témák között, Szabó Dávid, a CIEF igazgatója pedig a 2007-ben megjelent Perrot-szótárat elemezte. A konferencia utolsó előadásában Sepsey Zsófia az ételnek a francia és a magyar festészetben betöltött szerepéről tartott előadást.
