Egyensúly és stabilitás jellemezte a magyar állam gazdálkodását az elmúlt esztendőben. Az adóbevételek a csökkentési intézkedések ellenére a vártnál jobban alakultak, míg az uniós kifizetéseknél alulteljesített a büdzsé. A tavalyi hiány a tervezett szinten alakulhat, és az államadósság is csökkent.
A kormány gazdaság- és adópolitikájának köszönhetően stabil, egyensúlyi évet zárt a magyar államháztartás 2016-ban. A központi költségvetés hiánya 848,3 milliárd forint volt tavaly, ami 389 milliárd forinttal kisebb, mint egy évvel korábban – jelentette be tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az előzetes adatok alapján.
Ezen belül a központi költségvetés 771,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 75,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 1,5 milliárd forintos hiánnyal zárták az évet. Tavalyelőtt az államháztartás központi alrendszerének hiánya 1237,2 milliárd forint volt.
A kedvező számokat a miniszter három indokkal magyarázta. Ezek közül a legjelentősebb, hogy tavaly 490 milliárd forinttal több adó és járulék folyt be a költségvetésbe. Köszönhető ez főként annak, hogy egyre több embernek van munkája és emelkednek a keresetek – húzta alá Varga. Így a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése vagy a családi adókedvezmény növekedése ellenére is 262 milliárd forint pluszbevétel származott a foglalkoztatáshoz köthető adókból. Miközben a vállalkozások részéről ugyancsak magasabban alakultak a befizetések a vártnál. Kiadási oldalon viszont az uniós kifizetések ciklikussága következtében a kiadások hétszázmilliárd forinttal kisebbek lettek, mint 2015-ben. Míg beruházásokra, programokra nyolcszázmilliárd forinttal szánt többet a kormány, mint tavalyelőtt.
A 2016. évi államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,4, az uniós módszertan szerint számított hiány a tervezettnek megfelelően, a GDP két százaléka körül alakulhat 2016-ban. Az államadósság 74 százalék körül várható, ami csökkenés a 2015. év végi 74,7 százalékhoz képest – mondta a tárcavezető.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára ismertette, a központi alrendszer tavaly decemberi pénzforgalmi hiánya 907,6 milliárd forint volt. Ebből az előzetes adatok szerint 761 milliárd forint hiány jelentkezett a központi költségvetésben, 81 milliárd forint az elkülönített állami pénzalapoknál, míg 66 milliárd forint a társadalombiztosítási alapoknál a novemberi–decemberi kormányzati döntések nyomán. A bevételi oldalon kedvezően alakultak az áfa- és a társaságiadó-bevételek – mondta. Varga Mihály jelezte: a kormány prognózisa nem változott, továbbra is 2,1 százalékos gazdasági növekedést várnak 2016-ra, felfelé mutató kockázattal. Az év utolsó hónapjában erőteljesen nőtt a vállalkozói hitelállomány, így a kedvező foglalkoztatási helyzetnek és a növekvő reálkereseteknek köszönhetően talán a gazdasági növekedés is erőteljesebb lehetett.
A baloldal kormányzása gyengülést hozott
A Fidesz-KDNP szerint a baloldal kormányzása alatt Magyarország pénzügyileg is legyengült, ma viszont erősödik. Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője kiemelte: 2010-re Magyarország a csőd szélén állt, az államadósság megduplázódott, „az alkalmatlanság árát” pedig a családokkal, a dolgozókkal, a nyugdíjasokkal fizettették meg. A szocialisták nem tartották a háromszázalékos hiányt, minden év vége megszorításokról, zárolásokról szólt, és az új év adóemeléseket, bérbefagyasztásokat hozott. Míg „az állami vagyont és a közpénzt pazarolták, ellopták”.
A legjellemzőbb számok 2016-ból
- A büdzsé deficitje 848,3 milliárd forintra csökkent
- A tb-alapok 75,2 milliárdos hiánnyal zártak
- Az éves hiány a GDP 2 százaléka körül várható
- Az NGM éves 2,1 százalékos növekedést vár
- Az államadósság a GDP 74 százaléka lehet
