A jobbikos politikusokról, a 2018-as költségvetésről, a kormány politikájáról és az egységes monitoring- és informatikai rendszerről (EMIR) volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
KDNP: a Jobbik előző hete semmi másról nem szólt, mint az erőszakról
Hollik István (KDNP) úgy értékelt: a Jobbik előző munkahete semmi másról nem szólt, mint a fenyegetésről, a gyűlölködésről és az erőszakról. Kifejtette: hétfőn Szilágyi György országgyűlési képviselő "hözöngött", fenyegetett erőszakkal egy államtitkárt, kedden a párt hatvani elnöke, Rákócziné Lózs Csilla "ötletelt" a miniszterelnök megveréséről, csütörtökön Lukács László György országgyűlési képviselő magyarázta minősíthetetlen stílusban Szilágyi György fenyegetőzését. Hozzátette: pénteken Janiczák Dávid, Ózd jobbikos polgármesterének munkatársaival folytatott beszélgetései kerültek nyilvánosságra.
Fidesz: Újabb korrupciós ügy a szocialistáknál
Kósa Lajos (Fidesz) elmondta, uniós vizsgálat szerint 18 milliárd forintot kell fizetni egy 2003-2008 közötti korrupciógyanús közbeszerzésért. Az uniós fejlesztési program informatikai adatait kezelő EMIR programot játszotta ki a szocialista kormány a Welt 2000 Kft.-nek - mondta.
Ez a szocialisták botrányos korrupciós ügyeinek egyike - közölte.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, bár a szocialisták kormányzása hét éve véget ért, a Magyarországot Brüsszelből sújtó büntetések szinte mindegyike 2010 előtti korrupciós ügyekhez köthető. Példaként a 4-es metró ügyét is említette. A Welt Kft. ügyét pedig úgy értékelte: egy baráti cégen keresztül kiépített pénzcsatorna volt, amely a szocialisták irányába lejtett.
Azt firtatta, hogyan, milyen forrásból szeretnék a szocialisták visszafizetni ezt a 18 milliárd forintos kárt.A KDNP-s politikus szerint "hiába a cicás szelfik a cukiság paraván mögül mindig kilóg az agresszió". Hollik István szerint a Jobbik gazdája "mosdatlan, agresszív és fenyegető" stílusát követi.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nem egy egyedi esetekről van szó, hónapról hónapra találni egy-egy ügyet. De mit várunk egy olyan párttól, amelynek identitása a Kurucinfóhoz kötődik. Az előző ciklus mélypontja, Zagyva György Gyula volt - emlékeztetett, megjegyezve: "radikális kutyából nem lesz mérsékelt szalonna".
MSZP: az igazságtalanságokat meg kell szüntetni
Tóth Bertalan (MSZP) szerint a Fidesz által benyújtott költségvetés az igazságtalanság és a korrupció költségvetése.
Az ellenzéki politikus közölte, az igazságtalanságokat meg kell szüntetni, a vagyoni különbségeket csökkenteni kell. A szocialisták ezért mondják "tegyünk igazságot, fizessenek a gazdagok" - hangoztatta.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta, érthetetlen, hogy az MSZP miért söpri a szőnyeg alá az eredményeket. Hozzátette: jövőre több mint 100 milliárd forinttal több lesz az egészségügyre, az oktatás támogatása 80 milliárd forinttal nő, jövőre nő a minimálbér, a családok támogatása. Azt firtatta, milyen igazságtétel várható azoktól, akik Rolex-órát és óriási terepjárót titkolnak el.
Rámutatott arra, Botka László programjában az is szerepel a 2010-es választási kudarc szereplőinek háttérbe kell vonulniuk. Szerinte ez Mesterházy Attila volt frakcióvezetőre, Gőgös Zoltán volt államtitkárra, Hiller István volt oktatási miniszterre is vonatkozik, de Botka László sem tölthetne be tisztséget, mert háromszor szavazta meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségét.
Balog: A mentődolgozók megbecsülésében is előreléptünk
A mentődolgozók megbecsülésében is előrelépett a kormány - hangoztatta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn az Országgyűlésben a szocialista Szakács László interpellációjára válaszolva.
Szakács László azt tette szóvá, hogy a kormány hitegette az alulfizetett dolgozókat, hogy "brutálisan" növelik a bérüket, azonban ez nem így lett, és nem is lesz így, azt látják az ígéretek szertefoszlanak.
A mentősök nagyjából az egyötödét kapják annak az emelésnek, amit megígértek nekik - mondta. Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy vannak olyan megyék, ahol nem tudnak rohamkocsit működtetni.
A szocialista képviselő azt kérdezte: miért nem fizetik ki a mentősök bérét, és nem érzi-e a miniszter a felelősségét.
Balog Zoltán válaszában azt mondta, érdekes egy olyan párt képviselőjétől hallani a fentieket, amelynek nevéhez a fizetős egészségügy bevezetése, illetve annak kísérlete fűződik.
Kiemelte: az interpelláció megállapításai köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, félrevezetik a mentősöket és a közvéleményt egyaránt. Minden megyében van mentős, rohamkocsi, és minden rohamkocsihoz tartozik kórház - rögzítette, hozzátéve: az Országos Mentőszolgálat működésének fejlesztésében, a mentődolgozók méltó megbecsülésében "éppen a napokban léptünk egyet előre", és ez nem az első lépés, és nem is az utolsó.
Kifejtette: a kormány jövőre plusz tíz százalékot tesz hozzá az egészségügyi béremeléshez, így három év alatt 67 százalékkal nő átlagosan a mentőknél dolgozók bére.
A 10 százalékos emelésre 4 milliárdos pluszforrást terveztek be - tette hozzá. A 2019-ben az esedékes emeléssel a növekmény mintegy 80 százalék lesz - jelezte a miniszter.
Balog Zoltán beszámolt arról is, hogy jövőre a költségvetésben 100 milliárddal irányoznak elő többet az egészségügyre, és mentésre közel 40 milliárdot fordítanak. Megjegyezte: 2010-ben, a szocialisták távozásakor ez az összeg 22,5 milliárd forint volt. Kitért arra is, hogy csak az idei évhez képest plusz 7 milliárd forint van betervezve a költségvetésbe. Hozzátette: 2006-10 között a szocialisták 5,7 százalékkal csökkentették az Országos Mentőszolgálat támogatását, míg 2010 óta 76 százalékot tettek ehhez hozzá. A szakminiszter jelezte: 2010 óta 23 új mentőállomás épült, 37 százaléka a mentőállomásoknak megújult, és közel 500 új mentőautó állt forgalomba, ami a futó mentőautók 60 százaléka. Idén további 193 mentőautót szereznek be, és ha ez meglesz, minden eseti és rohamkocsit lecseréltek - mondta.
Balog Zoltán hangsúlyozta: a mentőszolgálat személyes, családi ügye, és "olyan áldozatot hozott ebben az ügyben, amit senkinek nem kíván".
Szakács László reagálásában azt kérdezte, ha mindent megkapnak a mentősök, miért lesz tüntetés? Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 108 igen, 29 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta Balog Zoltán válaszát
LMP: Mindenkit átvernek a jövő évi költségvetéssel
Schmuck Erzsébet (LMP) is bírálta jövő évi költségvetést, szerinte az a munkából élők átverését jelenti. Azzal mindenkit átvernek, aki a közszolgálatban, a gyárban, termelő üzemben, szolgáltatásban dolgozik - tette hozzá. Elmondta, az ő bérük alig változott az elmúlt években, de Paks II.-re, stadionokra, az államtitkárok hadára és értelmetlen gigaberuházásokra van pénz. Közölte, a személyi jövedelemadó sávos csökkentésére, adómentes minimálbérre és a havi egymillió forint felett keresők plusz adóztatására lenne szükség.
Dömötör Csaba válaszában megerősítette, hogy a 2018-as büdzsé a munkából élők költségvetése lesz, a cél a teljes foglalkoztatottság. Azt is fontosnak tartják, hogy meg is érje dolgozni, így folytatódnak a béremelések - mutatott rá.
A munkából élők támogatása becsületbeli ügy a kormány számára - hangoztatta.
Jobbik: Egy év múlva lehet pakolni
Vona Gábor (Jobbik) tragikusnak és megrázónak tartotta azt a közelmúltban nyilvánosságra hozott videót, amely Orbán Viktor miniszterelnök egy nyugdíjas asszonynál tett látogatásáról szól. Szerinte ha a kormányfő találkozik egy húsvér emberrel, előjön belőle "a Döbrögi-mentalitás", "a földesúri cinizmus", "a kegygyakorló". Az sugárzik a videóból, hogy a kormánypártiak nem tisztelik a szüleink, nagyszüleink generációját - fogalmazott.
Ne a választások előtt szeressék a nyugdíjasokat, mert az hiteltelen. Ne Gyurcsányhoz és Bajnaihoz mérjék magukat, mert az szánalmas - szólított fel, majd azt mondta, "egy év múlva lehet pakolni".
Közölte, ha a Jobbik kormányra kerül minden generációnak megadja a tiszteletet, "az önök kormányzásának despotikus bűze helyett egy szabad és demokratikus Magyarországot fogunk teremteni". Dömötör Csaba rögzítette, idén is volt nyugdíjemelés és jövőre is lesz, a fiatalokat pedig otthonteremtési programmal, családi adókedvezménnyel és béremelési programokkal segíti.
Az államtitkár azt mondta, azért nem értenek egyet a Jobbikkal, mert a párt "hátat fordított saját magának", az a probléma, hogy pár tanácsadó és a főszponzor kilúgoz egy nemzeti pártot.
A napirend elfogadása előtt 125 igen, 27 nem szavazattal határoztak a képviselők arról, hogy harminc órás időkeretben tárgyalják a jövő évi költségvetést.
A büdzsé megalapozásáról szóló javaslatot 5 órás időkeretben tárgyalják, amit 125 igen és 28 nem szavazattal fogadtak el.
Az egyes adótörvényekről szóló javaslat szintén 5 órás időkeretben kerül napirendre, a képviselők 124 igen, 29 nem szavazattal fogadták el.
A magyar vidék és társadalom felemelkedéséhez szükséges lépéseket taglaló javaslatról módosított időkeretben tárgyalnak, a Fidesz, az MSZP, a Jobbik és az LMP a rendelkezésre álló idő megduplázását kérte. A kezdeményezést 130 igen és 26 nem szavazattal elfogadták.
Fidesz: Nennyi kárt okozott a Gyurcsány-család Magyarországnak?
Budai Gyula (Fidesz) arról beszélt, hogy mennyi kárt okozhatott a Gyurcsány-család, s felidézte azt az időszakot, amikor Dobrev Klára - a volt kormányfő felesége - felelt az uniós források informatikai hátterének biztosításáért. Az említett időszakban kiszervezték az informatikai rendszert, kivonva az ellenőrzés alól a 2004 és 2007 között érkező uniós forrásokat - közölte.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált, hogy az Európai Bizottság most zárta le azt a vizsgálatot, amely értékelte, hogy a 12 ezer milliárd forintnyi forrás lehívását hogyan készítette elő Magyarország. Megjegyezte: ezt már 2009-ben is megvizsgálták, de nem világos, akkor miért nem tettek megállapításokat. Akik az első vizsgálatot lefolytatták, 2015-ben az Altus-csoportnak megbízást adtak az Európai Bizottságnál - mondta, hozzátéve: az újabb vizsgálatnál azt állapították meg, hogy Magyarország törvénytelenül járt el, s több mint 17 milliárdnyi bírságot kell fizetni.
Szerinte nyilvánvaló személyi összefüggések lehetnek és büntetőfeljelentést tett.
Jobbik: Miért maradnak el az antikommunista követelések?
Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint 27 évvel a rendszerváltás után nem teljesültek az antikommunista követelések, nincsenek feltárt ügynöklisták és a lusztráció sem valósult meg. Hozzátette: noha a kormány antikommunista retorikát használ, mindent megtesz azért, hogy senkiről ne derüljön ki semmi. Az ellenzéki politikus gittegyletnek nevezte a Nemzeti Emlékezet Bizottságát és kifogásolta, hogy senki nem férhet hozzá érdemi információkhoz. Azt kérdezte, bevallja-e a kormány, hogy 27 éve hazudik a kérdésben.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára visszautasította, hogy a képviselő hazugsággal vádolja meg, s közölte: a kormány érdemi lépéseket tesz a múlt feltárása érdekében. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának tevékenységére példaként hozta a mágnesszalagokon tárolt adatok vizsgálatát és a minősített adatok felülvizsgálatát. A testület kezdeményezésére az információk bárki számára hozzáférhetők a levéltárban - hívta fel a figyelmet.
A választ a jobbikos képviselő nem fogadta el, a Ház azonban 106 igen és 27 nem szavazattal igen.
LMP: Miért nem a munkából élők a költségvetés nyertesei?
Schmuck Erzsébet (LMP) értékelése szerint a 2018-as költségvetés a kormányzati kommunikációval szemben nem a munkából élőknek kedvez, munkából nem lehet megélni. A béremeléseket "legfeljebb reszelgetésnek" minősítette, értékelése szerint a kormány egy elrontott programot folytat. Szóvá tette azt is, hogy a kisebb cégek alig tudják túlélni a béremeléseket, amelyek bérfeszültséget is okoznak.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára válaszában kifejtette, hogy a kérésben megfogalmazottak teljesítése már folyamatban van, a bérmegállapodások mellett az adócsökkentés is végbemegy. Közölte, hogy a jövő évi büdzsé a munkából élőkről szól. Utalta arra, hogy a gazdaság jövőre 4 százalékkal meghaladó mértékben nő, ami a béremelések további emelését és az adóterhek csökkentését vonja maga után. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy az idei első két hónapban 9,2 százalékos volt az átlagos béremelkedés Magyarországon.
Az LMP-s képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen, 106 igen és 23 nem szavazattal.
Fidesz: Mennyit számítanak az áfacsökkentések?
Horváth István (Fidesz) üdvözölte az élelmiszerek áfájának csökkentési folyamatát, amelyek szerinte hozzájárultak az ágazatok fehéredéséhez és az árak letöréséhez. Ezzel szembeállította, hogy a szocialista kormányok idején egyetlen terméknek sem volt 5 százalékos áfakulcsa. A kormánypárti politikus egyetértett a haláfa csökkentésével, a továbbiakban pedig az állati takarmányokat, belsőségeket és a szalonnát érintő csökkentésre tett javaslatot. Az eddigi tapasztalatokról és a hatások fenntarthatóságáról érdeklődött.
Zsigó Róbert, a földművelési tárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára az ágazat fejlődését és a fogyasztók érdekeit nevezte a legfontosabbnak, s jelezte: az összetett piaci folyamat a piac tisztulásához és a fogyasztás növekedéséhez vezet. Példaként hozta, hogy a sertésáfa csökkentése egy négyfős család esetében évi 15 ezer forint megtakarítást hoz, a teljes érintett termékkör pedig 40-50 ezer forintos megtakarítást tesz ki. Elmondta, hogy tervezik további termékek bevonását, azonban még korainak tartotta kifejteni, melyek azok.
A választ a kormánypárti politikus elfogadta.
MSZP: Mit tesz a kormány a közfoglalkoztatottak kirablói ellen?
Tukacs István (MSZP) arról beszélt, hogy a Szabolcs megyei Túrricse polgármestere nem pénzben, hanem maga által gyártott utalványokban fizetett a közfoglalkoztatottaknak, visszaélve az érintettek kiszolgáltatott helyzetével. Értékelése szerint a kormánynak és a parlamentnek is elrettentő szabályokat kell alkotni, hogy ne fordulhasson elő hasonló eset.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt felelte: a hatályos jogszabály világosan rögzíti, hogy a munkáltató kézpénzben vagy számlaszámra utalással fizethet. Ismertette, hogy a kormányhivatalok 4827 esetben folytattak ellenőrzést és 30 esetben kérték vissza a támogatásokat, 14 esetben pedig büntetőfeljelentést tettek. Jelezte: az ügyben több feljelentés született, jelenleg is folyik a nyomozás.
A választ a szocialista politikus nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen, 107 igen és 20 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett.
Jobbik: Mikor szembesülnek a rossz oktatási kormányzással?
Dúró Dóra (Jobbik) az oktatási mutatók romlását tette szóvá, utalva arra, hogy 2016-ban 12,5 százalék volt az iskolaelhagyók aránya. Ez azt jelenti, hogy minden nyolcadik gyerek középfokú végzettség nélkül távozik - fejtette ki, bírálva a tankötelezettség 16 éves korhatárra csökkentését. Szerinte az érintettek egyetlen lehetősége a közfoglalkoztatás. Bírálta azt is, hogy magasabb a funkcionális analfabetizmus. Azt kérdezte, a kormány szembesül-e a hibákkal.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: az adatok az ellenkezőjét mutatják annak, amit az ellenzék hangoztat. Példaként hozta, hogy 2016-ban 2012-höz képest 2,7 százalékkal több fiú és 2,5 százalékkal több lány érettségizett, az új típusú szakközépiskolákban pedig 32 ezren kezdték meg tanulmányaikat. Ez azt jelenti, hogy ők szakmájuk mellett érettségit is szereznek - tette hozzá az államtitkár, aki arra is rámutatott: Magyarországon messze az uniós átlag alatt van az ifjúsági munkanélküliség.
A jobbikos képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban 105 igen szavazattal, 26 nem ellenében igen.
KDNP: Mire számíthatnak a családok 2018-ban?
Szászfalvi László (KDNP) a család fontosságáról szólva arra kérdezett rá: milyen változásokat hoz 2018 a családok életében? A kétgyermekesek adókedvezményének idei bővülésére, az első házasok adókedvezményére valamint az otthonteremtési program forrásaira is felhívta a figyelmet.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a jövő évi költségvetés adatairól szólva azt mondta: 1900 milliárd forint áll rendelkezésre közvetlenül a családok támogatására, az összeg nyolc év alatt megduplázódott.
Tovább emelkedik a kétgyermekesek kedvezménye, akik már havi 35 ezer forintot tudnak majd megtakarítani így. A házassági adókedvezmény újítása, hogy akkor is igénybe vehető két évig, ha közben a párnak gyermeke fogan. Két és félszeresére nő a bölcsődék forrása, gyermekétkeztetésre pedig mintegy 80 milliárd forintot fordítanak jövőre. 285 ezerrel emelkedik azon gyermekek száma, akik ingyen kapják a tankönyveket - sorolta.
A képviselő elfogadta a választ.
LMP: Miért titkolózik a Klebelsberg Központ?
Hadházy Ákos (LMP) egy, a Klebelsberg Központ által bonyolított 10 milliárd forintos informatikai fejlesztés részleteire kérdezett rá. Mióta és melyik iskolában használják az új integrált rendszert? - sorolta kérdéseit, hangsúlyozva: szerinte okkal merül fel a gyanú, hogy a program nem működik. Ha igen, azt miért nem nézhette meg eddig?
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt kérte a képviselőtől, ő se titkolja, hogyan kerültek ki azok a dokumentumok, amelyeket a képviselő a sajtótájékoztatóján felmutatott, a Klebelsberg Központ rendszeréből azonban hiányoznak.
Május 24-án saját szemével győződhet meg a rendszer működéséről - jelentette ki, majd sorolta a projekt fejlesztéseit: módszertani újításokat, informatikai beruházásokat, de azt is elmondta, hogy a programba 11 ezer pedagógus is bekapcsolódott, akiknek összesen több milliárd forintot fizettek ki ezért. 48 ezer eszközt vásároltak és több száz iskola kapott például fejlesztő terápiás eszközöket, hangszereket, sportszereket vagy laptopot.
A választ nem a képviselő, hanem a Ház szavazta meg 105 igen vokssal, 30 ellenében.
Fidesz: Milyen segítséget kapnak a válságövezetben élő keresztények?
Demeter Zoltán (Fidesz) a válságövezetben élő keresztény fiatalok megsegítésére kérdezett rá. Szerinte egyes régióban sok keresztény esik ki az oktatásból, amely komoly gazdasági nehézségeket vetít előre. A közel-keleti vezetők a helyben maradás fontosságához kértek segítséget - tette hozzá, és örömét fejezte ki a kormány által támogatott ösztöndíjprogrammal kapcsolatban.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: a Hungary Helps programmal kíván "okos segítséget" adni elsősorban a közel-keleti térségben élőknek. Hangsúlyozta: az ott élők a térség biztonságának megteremtésében kérnek támogatást, nem az Európába telepítésben. Beszámolt egy iskolaépítésről és a felsőoktatási ösztöndíjprogramról is. Emellett gyógyszerkészlettel is segítenek egy kórházat - számolt be -, de a kormány döntött egy keresztény település újjáépítéséről is.
A képviselő a választ elfogadta.
MSZP: Miért nem marad meg a nyugdíjas betegek adókedvezménye?
Gúr Nándor (MSZP) arra várt választ, hogy a nyugdíjba vonulók miért nem tarthatják meg az egyes betegségeik után kapott adókedvezményüket? Példaként azt hozta fel, hogy a lisztérzékenyeknek vagy a laktóz-intoleranciában szenvedőknek szerinte 70-80 ezer forinttal is növekedhet a kiadásaik, miután nyugdíjba mentek.
Rétvári Bence úgy válaszolt: a Fidesz-KDNP törvényben biztosította a nyugdíjak adómentességét, hogy semmilyen adó ne terhelje azokat. Szólt azokról a támogatásokról, amelyek a nyugdíj mellett is igénybe vehetők, ilyen például a fogyatékossági támogatás vagy a közgyógyellátás, amelyhez nincs szükség jövedelemvizsgálatra sem - mutatott rá.
A képviselő nem fogadta el a választ, azt az Országgyűlés szavazta meg 100 igen szavazattal, 31 ellenében.
Jobbik: Hány kilakoltatásra számítanak idén?
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kilakoltatások számának emelkedését kérte számon a kormányon. Szerinte most sem a kormányzat helyes cselekvése, hanem végrehajtók kapacitása szab annak határt.
Hány kilakoltatásra számítanak még idén? - kérdezett rá. Az eszközkezelő csak átmeneti segítséget nyújt - jelentette ki, kifogásolva, hogy szerinte a kormány "bérlakás-programként" tekint annak tevékenységére. Állami hátterű bérlakás-programot sürgetett.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára emlékeztetett a forintosítás által nyújtott segítségre a devizahiteleseknek. Az eszközkezelő nem elvette, hanem megmentette a lakásokat - hangsúlyozta -, márciusig több mint 29 lakóingatlant vásárolt meg, és 40 ezer kérelmet fogadott be.
Több mint nyolcszáz adósságrendezési eljárás kezdeményezése van folyamatban, és abban mintegy 1800-an már részt vesznek. 2017-ben mintegy 4500 ingatlanon várható végrehajtás - ismertette.
A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház viszont igen, 101 igen szavazattal, 31 ellenében.
LMP: A kormány nehezíti a diákok helyzetét
Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy az érettségi szabályok variálásával a kormány nehéz helyzetbe hozza a diákokat, ráadásul ezek a változtatások különösen sújtják a szakképzésben résztvevőket.
Az oktatásügyi ombudsman is jogsértőnek találta, hogy csak négy hónappal az érettségi előtt derült ki, melyik az az ötödik tárgy, amelyikben a szakképzésben részt vevők vizsgázni fognak - emelte ki a képviselő.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy a képviselő tavaly év elején még arról beszélt, hogy csökkenteni kell a diákok leterheltségét, most viszont azt kéri számon a kormányon, hogy miért nincs több tantárgy. Az LMP korábban elavultnak nevezte a tananyagot, most viszont az ellen szólal fel, hogy frissítik azt - mondta. Az érettségi kiszámítható, és a jogszabályoknak megfelelően lett megszervezve - szögezte le.
A képviselő a választ nem fogadta el, ezt a Ház tette meg helyette 103 igennel 27 nem ellenében.
Fidesz: Hogyan alakul a belföldi turizmus?
Gelencsér Attila (Fidesz) arról érdeklődött, hogyan alakul a hazai szálláshelyek vendégforgalma és ez milyen hatással van a gazdaságra. Magyarország mindig is népszerű célpontja volt a külföldi és a belföldi turistáknak is - emelte ki a képviselő. Az elmúlt évek kormányzati intézkedései rendre alátámasztják, hogy a kabinet számára kiemelten fontos terület a turizmus - fogalmazott a belföldi turizmus jelentőségét hangsúlyozó politikus.
Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a turizmus a nemzetgazdaság kiemelt fontosságú ágazata, nagymértékben hozzájárul a gazdaságélénkítéséhez, a munkahelyteremtéshez. A szektor 2015-ben jelentős mértékben, több mint három milliárd euróval javította a fizetési mérleg egyensúlyát - hívta fel a figyelmet.
A külföldiek elsősorban Budapesten szállnak meg, míg a magyar turisták a belföldi vendégéjszakák 92 százalékát vidéken töltik el - emelte ki.
A képviselő a választ elfogadta.
Az MSZP a felsőoktatási dolgozók béréről
Harangozó Gábor (MSZP) arról beszélt, hogy tíz éve változatlan a felsőoktatásban dolgozó oktatók, illetve a nem oktatói munkakört betöltő közalkalmazottak bére. A béremelés viszont annak lenne az alapfeltétele, hogy a jövőben a felsőoktatás minőségét és versenyképességét növelni lehessen - jelentette ki.
A képviselő ezek után megmagyarázhatatlannak tartotta, hogy Palkovics László oktatásért felelős államtitkár bérmaximum bevezetését rendelte el a Budapesti Műszaki Egyetem tanárai között.
Nem érzik úgy, hogy legalább a kelet- vagy közép-európai egyetemek dolgozóinak bérszínvonalát el kellene érni? - kérdezte a képviselő.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy 2010-ben komoly adósságokkal vették át a felsőoktatást, de azóta egyensúlyba hozták az egyetemek gazdálkodását. Ezt követően tavaly elindítottak egy bérfejlesztési programot, amelynek során előbb 15, majd idén és jövőre öt-öt százalékkal növelik a fizetéseket - tette hozzá.
A választ a képviselő helyett a parlament fogadta el 103 igennel 30 nem ellenében.
MSZP: miért állították le a Mengyi Roland elleni akciót?
Az azonnali kérdések sorát nyitó Harangozó Tamás (MSZP) a 168 óra című hetilap cikkére hivatkozva arról beszélt, hogy "a magát állítólag Voldemortnak hívató" fideszes képviselő, Mengyi Roland egy százmilliós nagyságrendű uniós támogatás "lenyúlására" szőtt tervnek volt részese. A politikus a gyanúsítottak szerint először a megnyert pénz ötven, majd később kilencven százalékáért cserébe segített volna azért, hogy kifejezetten rájuk írják ki a pályázatot. Az újságcikk alapján a nyomozók már 2015. nyarán előkészítették a rajtaütést, amelynek során tetten érhették volna a képviselőt és társait de az akciót nem engedélyezték - mondta.
Indult-e belső vizsgálat amiatt, hogy a nyomozók nem kaptak engedélyt, illetve miért nem engedélyezték az akciót - kérdezte a képviselő.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt felelte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a törvények szerint kell eljárnia, a folyamatban lévő ügyről ezért a képviselőnek nem adhat ki adatokat.
Jobbik: Minden civil szervezet támogatása legyen átlátható
Szávay István (Jobbik) azt mondta, hogy a Jobbik egyetértett annak a kormányzati javaslatnak a céljával, hogy a civilek finanszírozása legyen átlátható. Szavai szerint pártjuk viszont nemcsak a külföldről, hanem a belföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságát is szeretné elérni. Felhívta a figyelmet, hogy a Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt (CÖF-CÖKA) több mint ötszáz millió forintot kapott a Magyar Villamos Művek Zrt.-től.
Hajlandóak-e egy olyan civil törvényt elfogadni, amelyik teljesen átláthatóvá teszi a civil szervezetek finanszírozását? - kérdezte Szávay István.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a szóban forgó támogatásról azért beszélhetnek az Országgyűlésben, mert az nyilvános, ezért a képviselő is megismerhette. Ellentétben azokkal a támogatásokkal, amelyeket külföldről folyósítottak ezeknek a szervezeteknek - tette hozzá. Az államtitkár érdekesnek nevezte, hogy a Jobbik átláthatóságról beszél, miközben "össze-vissza" nyilatkoznak arról, hogy mennyit költenek a kormányt támadó plakátjaikra.
LMP: már most tízszeresére nőttek a vizes vébé költségei
Ikotity István arról beszélt, hogy a tervezett 14 milliárdról tízszeresére nőtt a vizes vb költségvetése, s nem telik el nap, hogy néhány száz millióval ne nőnének a költségek.
Megjegyezte azt is, hogy Garancsi István érdekeltsége 10 milliárdos megrendeléshez jutott az uszoda megépítésével. Az LMP kezdeményezte vizsgálóbizottság felállítását - emlékeztetett, s azt kérdezte: engedik-e a bizottság létrehozását, működését? Hogyan emelkedtek ilyen mértékben a költségek? - kérdezte.
Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: óriási lehetőség a vizes vb megrendezése a magyar sport számára. Hozzátette: növelte a költségeket, hogy a vb-t 2021 helyett 2017-ben kell megrendeznie Magyarországnak, ugyanakkor az eddig lezárult beruházás pontosan annyiba került, mint amit a közbeszerzési eljárás kiírásakor meghatároztak, itt nem volt túllépés.
Hogy rendezés mennyibe kerül, arról utána tudnak elszámolni - mondta a miniszter, aki azt biztosra vette, hogy nem fognak a költségek a tízszeresére nőni.
