Magyarország a mezőgazdaság igényeihez képest szinte korlátlan erőforrásokkal rendelkezik nem fémes ásványi nyersanyagokból, amelyek fizikai és kémiai adottságaiknak köszönhetően kiválóan alkalmasak a termőföldek talajjavítására.
A növekvő szén-dioxid-kibocsátás, a klímaváltozás és a globális felmelegedés következményei egyaránt kedvezőtlenül befolyásolják a természeti környezet állapotát. Az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében megkerülhetetlen feladat a légkör, a természetes vizek, a termőföldek és az egész élővilág védelme, amelyben kiemelt szerepe van az ökológiai gazdálkodásnak – idézte az energetikáért felelős helyettes államtitkár tegnapi, Sóskúton elhangzott kijelentését a távirati iroda. Kádár Andrea Beatrix felhívta a figyelmet arra is, hogy különösen fontos a vegyszermentes növénytermesztés alapját jelentő talaj termőképességének megőrzése. Hozzátette: a természetes környezetünkben megtalálható nem fémes ásványi nyersanyagok alkalmasak lehetnek a hazai megművelt területek termelékenységének javítására.
Magyarországon a kitermelésre alkalmas nyersanyagok közül a mészkő és a dolomit fordul elő legnagyobb arányban, amelynek mezőgazdasági hasznosításával növelhető az elsavasodott talajok mész- és magnéziumtartalma. Nagyobb mennyiségű kitermelhető készletekkel rendelkezik hazánk a gyengébb minőségű, többnyire homokos talajok szervesanyag-tartalmát javító vegyes tőzegből is – összegezte a számba vehető lehetőségeket a helyettes államtitkár.
A lehetőségek minél hatékonyabb kihasználása érdekében már folyamatban van Magyarország talajjavító ásványi nyersanyag-potenciáljának felmérése, amelynek eredményeire építve a későbbiekben térinformatikai adatbázis is készülhet. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal közös projektben vizsgálja a hazai szervesanyag-tartalmú kőzetek, karbonátok és nemes agyagok elterjedését és azokból kitermelhető mennyiségét.
Magyarországon a kitermelésre alkalmas nyersanyagok közül a mészkő és a dolomit fordul elő legnagyobb arányban, amelynek mezőgazdasági hasznosításával növelhető az elsavasodott talajok mész- és magnéziumtartalma. Nagyobb mennyiségű kitermelhető készletekkel rendelkezik hazánk a gyengébb minőségű, többnyire homokos talajok szervesanyag-tartalmát javító vegyes tőzegből is – összegezte a számba vehető lehetőségeket a helyettes államtitkár.
A lehetőségek minél hatékonyabb kihasználása érdekében már folyamatban van Magyarország talajjavító ásványi nyersanyag-potenciáljának felmérése, amelynek eredményeire építve a későbbiekben térinformatikai adatbázis is készülhet. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal közös projektben vizsgálja a hazai szervesanyag-tartalmú kőzetek, karbonátok és nemes agyagok elterjedését és azokból kitermelhető mennyiségét.
