A korábbinál magasabb, 3,2 százalékos idei bruttó hazai termék (GDP) növekedéssel számol a GKI legfrissebb elemzésében az eddig várt 3,0 százalékkal szemben - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
A növekedés legfontosabb tényezője a beruházások idei 8 százalék körül várható felfutása a tavalyi nagyarányú, 20 százalékos visszaesés után, és a fogyasztás mintegy 5 százalékos bővülése, a jelentős bérnövekedés nyomán. A GKI szerint a következő három évben jó esély van az évi 3 százalék feletti GDP-bővülésre, az uniós támogatások érkezése miatt.
Szükség van az uniós támogatásokra
Az uniós források hatásáról a KPMG-vel közösen készített tanulmányból az elnök kiemelte, a 2007-2015-ös időszakban érkezett 40 milliárd euró összegű támogatások nélkül 2,0 százalékkal esett volna vissza a gazdaság - minden más tényezőt változatlannak tekintve, míg azokkal együtt 4,4 százalékkal nőtt a magyar GDP.
A beruházásoknál a 2,8 százalékos növekedéssel szemben 31,3 százalékos, míg a lakossági fogyasztásban nemcsak 5,3 százalékos, hanem 10 százalék feletti visszaesés lett volna. A GDP-arányos költségvetési hiány nem került volna 3 százalék alá, így nem került volna ki az ország a túlzottdeficit eljárás alól sem, és az államadósság is emelkedett volna - mondta.
Az infláció a tervek szerint alakul a bérnövekedés és a piaci nyomás viszont növelheti az árakat
Vértes András szerint "nincs nagy meglepetés" az infláció idei várható alakulásában, a GKI 2,5 százalékra számít, ami enyhén alatta van a jegybanki prognózisnak. Az olaj világpiaci árának drágulása a várakozások szerint nem folytatódik, azonban a munkaerőhiánnyal kapcsolatos erőteljes bérnövekedés és a piaci nyomás is emeli a jövedelmeket és az árakat is - fejtette ki.
Úgy vélte, a legfontosabb kérdés az, miért ilyen alacsony a magánberuházások szintje annak ellenére, hogy a bankok hitelezési szándéka megvan? Úgy vélekedett, hogy a bürokratikus akadályok, a személyre szabott törvényhozás, a piacok önkényes irányítása, és az irányított állami közbeszerzések teszik kedvezőtlenné beruházási környezetet - mondta.
A költségvetési hiány nem lépi át a három százalékot
A GKI elnöke ismertette, a jelentés szerint a költségvetési hiány (a GDP százalékában) emelkedni fog a kormány előrejelzésével összhangban, de a 3 százalékot nem fogja átlépni, és a kormány figyel majd a megfelelő arányú adósságcsökkenésre is. Úgy vélte, ez jó, de problémát jelent, hogy nincsenek szerkezeti reformok a költségvetésben, a közoktatás és az egészségügy alulfinanszírozott, és a 2018-as választások előtt a kormány már várhatóan nem nyúl ezekhez a nehéz ügyekhez.
A bizonytalan nemzetközi politikai környezet visszafogja a növekedést
A nemzetközi folyamatokra kitérve Vértes András elmondta, a Trump-féle "protekcionista, zavaros és nehezen kiszámítható" politikák megterhelik a globális környezetet, visszafoghatják a világkereskedelem korábban várt gyorsuló bővülését. A Brexit, a francia, a német és várhatóan az olasz választások okozta bizonytalanság is nehezíti az idei folyamatokat.
Az előrejelzés szerint a jegybanki alapkamat 2017-ben várhatóan nem változik, 0,90 százalékon marad, így az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelésének hatása a forint gyengülését, az euróval szemben 315 forintra emelkedését okozhatja a tavalyi átlagos 311,5 forintról.
Három százalék körüli GDP-növekedéssel számolnak a CIB Bank elemzői
Idén a magyarországi GDP 3 százalék körül nőhet a CIB Bank elemzői szerint, elsősorban a belső kereslet és az uniós források felhasználásának emelkdése miatt - mondta Trippon Mariann, a pénzintézet vezető elemzője szerdán.
Elmondta: a költségvetés idén is stabil marad, az államháztartási deficit csökkenésének lendülete ugyan megtörhet, de a hiány várhatóan nem haladja meg a 3 százalékos maastrichti kritériumot.
Kiemelte: a forint árfolyama idén a 305-315 forint/euró sávon belül marad a CIB elemzőinek várakozása szerint, az infláció 2,7 százalék lehet éves átlagban, de a jegybank 3 százalékos inflációs célját csak 2018-ban éri el.
Trippon Mariann rámutatott: napjainkban minden adott, hogy ismét jó éve legyen a magyar gazdaságnak.
Elmondta: 2017-ben több bizonytalan tényező is jelentkezik a világgazdaságban, az év nagy kérdései közé tartozik, hogy milyen kockázatokat hordoz a Brexit folyamata, egyelőre nem sokat tudni például az Egyesült Államok fiskális és kereskedelmi politikájáról, illetve az euróövezeti országokban sorra kerülő választások kimeneteléről.
Elmondta: a világgazdaságban a növekedés mindenhol beindult, ugyanakkor fokozódó inflációs nyomás figyelhető meg mind az Egyesült Államokban, mind az euróövezetben. Hozzátette: az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed túl van ugyan az első kamatemelésen, de továbbra is laza maradhat a monetáris politika. Az Európai Központi Bank (EKB) kamatai egy éve változatlanok, az EKB első kamatemelése legkorábban 2018 márciusában jöhet - emelte ki a CIB vezető elemzője.
Trippon Mariann kiemelte, a kedvező külgazdasági folyamatok segítik a magyar gazdaság növekedését. Elmondta: a kedvező gazdasági folyamatok miatt a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintje tartós maradhat 2017-ben is, a Magyar Nemzeti Bank kommunikációja is ezt erősíti. Trippon Mariann rámutatott: ha további monetáris lazítás válik szükségessé, a jegybank nagy valószínűséggel nem-konvencionális, likviditásbővítő intézkedéseket hajt majd végre.
Kérdésre elmondta: laza monetáris kondíciók gyengítik ugyan a forintot, de Magyarország jó gazdasági teljesítménye, a jelentős külkereskedelmi aktívum ugyanakkor ezzel ellentétes hatást fejt ki, azaz erősíti a forintot. Trippon Mariann egy másik kérdésre elmondta: mostanra a jegybanki alapkamat "horgonyszerepe" megszűnt, ezt a szerepet, "az igazi horgony feladatát" az egynapos, overnight betét kamata vette át.
