Budapest és környékének kivételével – amely haladékot kapott az átállásra –hetvenöt éve, hajnali három órakor Magyarországon is áttértek a jobb oldali közlekedésre.
Bár napjainkban magától értetődő, hogy az európai kontinens közútjain a jobb oldalon halad a forgalom, mindehhez hosszú út vezetett. Az ókorban többnyire az út bal oldalán közlekedtek, és ez általános maradt a középkorban is, de miután nem volt írott szabályozás, ezért szükség esetén a jobb oldalon is haladhatott az a szekér vagy éppen gyalogos, akinek az jobban megfelelt. Először az amerikai gyarmatokon a 18. században, majd az európai országokban az 1930-as években – az egységesítésre törekedés jegyében és a német befolyás erősödésével – tették kötelezővé a jobb oldali közlekedést.
Hazánk 1939-ben döntött az új forgalmi rendről, annak bevezetését azonban a második világháború miatt két évvel el kellett halasztani. Bár a jobbkormányos autók továbbra is közlekedhettek, de új forgalmi engedélyt már csak balkormányosok kaphattak.
A zárt pályás rendszereknél még sokáig megmaradt a bal oldali közlekedés, ám jelenleg csupán a gödöllői HÉV vonalán van ez így. Hazánk a kontinensen utolsó előttiként tért át az új közlekedési rendre, utolsóként Svédország tette ezt meg, 1967-ben. Jó tudni: a világ csaknem egyharmadában mind a mai napig a bal oldali közlekedés a kötelező.
Hazánk 1939-ben döntött az új forgalmi rendről, annak bevezetését azonban a második világháború miatt két évvel el kellett halasztani. Bár a jobbkormányos autók továbbra is közlekedhettek, de új forgalmi engedélyt már csak balkormányosok kaphattak.
A zárt pályás rendszereknél még sokáig megmaradt a bal oldali közlekedés, ám jelenleg csupán a gödöllői HÉV vonalán van ez így. Hazánk a kontinensen utolsó előttiként tért át az új közlekedési rendre, utolsóként Svédország tette ezt meg, 1967-ben. Jó tudni: a világ csaknem egyharmadában mind a mai napig a bal oldali közlekedés a kötelező.
