Hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt Ahmed H. elsőfokú ítéletét, és új eljárás lefolytatását rendelte el.
Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró indoklásában elmondta: az elsőfokú bíróságnak - az esetleges vádlotti fenyegetések vagy követelések tartalmát illetően - a bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelnie, mérlegelnie kellett volna.
Üdvözölte a döntést az Amnesty International
Üdvözölte a Szegedi Ítélőtábla döntését a szír Ahmed H. ügyében az Amnesty International (AI). A szervezet szerint a döntés fontos lépés az igazság felé vezető úton a férfi számára.
Ehelyett a bíróság a tényállást úgy állapította meg, hogy az ítéletből nem derült ki, milyen konkrét indokok alapján fogadta vagy vetette el az egyes bizonyítékokat, és valójában melyik konkrét bizonyítékra és milyen érvelésre alapozott.
Ez a mulasztás a vádlott cselekvésének jogi minősítését alapvetően befolyásolja, akárcsak ahhoz kötődően a büntetés kiszabását, és emiatt nem lehetett az ítéletet érdemben felülbírálni - jelentette ki.
Mezőlaki Erik elmondta: terrorcselekményt az követ el, aki egy állami szervezetet - például hivatalos személy elleni erőszakkal - rá akar kényszeríteni arra, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.
Az eljárás során meg kellett vizsgálni, hogy a vádlott elkövetett-e ilyen bűncselekményt, és ha igen, azt milyen céllal tette, terrorista jellegű volt-e. Az elsőfokú bíróság a rendőrök megdobálásának tényét megállapította, és azt is, hogy ennek célja a határátkelőhely megnyitása és angol tolmács biztosításának elérése volt - tette hozzá a bíró.
Kósa Lajos: az Európai Parlament direkt politikai eszközökkel védelmébe vett egy terroristát
A Fidesz frakcióvezetője szerint az, hogy az Európai Parlament direkt politikai eszközökkel a védelmébe vett egy terroristát, a szír Ahmed H.-t, több mint megdöbbentő, felháborító. Kósa Lajos arra emlékeztetett, hogy a terrorizmus következtében több százan adták életüket ártatlan áldozatként.
A politikus a költségvetés csütörtöki elfogadása után tartott sajtótájékoztatón bírálta az MSZP-t is.
"Bármilyen összefüggésben a terroristákat védelembe venni, az elképesztő. És az, hogy a szocialisták küldik a volt igazságügy-minisztert ebben az ügyben védőnek, (...) egyszerűen az ember nem jut szóhoz" - mondta, majd hozzátette, ezek szerint az MSZP védi a terroristákat.
Rámutatott: egy biztos, a nemzetközi szervezetek és az Európai Parlament egyszerűen "nyomás alá helyezte" a magyar igazságszolgáltatást.
Ez példátlan, ez olyan mértékben lép át minden határvonalat, amelyre korábban nem volt példa - jelentette ki Kósa Lajos.
A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett: Ahmed H.-t első fokon terrorizmus bűncselekménye miatt ítélték el, az elfogatás körülményei és tevékenysége ezt messzemenően alátámasztotta, Ahmed H.-nál hét útlevél volt, mindegyikben érvényes schengeni vízummal.
Ahmed H.-nak semmi köze a menekültekhez. "Ciprusi rezidens", ott vállalkozása, háza van, ott él a családja is, így semmi oka nincs, hogy illegálisan Magyarországra jöjjön. Arra sem volt oka, hogy ezt többször megkísérelje, hiszen legális engedélye volt arra, hogy az Európai Unió területére lépjen - fejtette ki Kósa Lajos.
Kiemelte: Ahmed H. ráadásul egy olyan vallási szervezetnek a tagja, amelyet a terrorista szervezetek előszeretettel használnak tagjaik Európába juttatásához.
A frakcióvezető rámutatott: amit eddig lehet tudni, annak alapján Ahmed H. semmilyen módon nem menekült, így mindenképpen alapos a gyanú, hogy terrorizmussal összefüggő bűncselekményekben vehetett részt.
Rámutatott: az elsőfokú bíróságnak annak eldöntésével is foglalkoznia kellett volna, hogy a vádlott reakciója nemcsak indulati cselekmény volt, amit maga is elismert.
Ezeket a körülményeket a bíróság azonban nem értékelte. A vádlott a tolmács követelését és a dobálást is elismerte, de tagadta, hogy kordonfeldöntéssel, vagy a rendőrök megtámadásával fenyegetett volna. Tagadta azt is, hogy kétórás ultimátumot adott a határ megnyitására - mondta Mezőlaki Erik.
Az elsőfokú bíróság a követelések tényét és azok pontos tartalmát korántsem következetes és egybehangzó vallomások alapján állapította meg. A videofelvételek között nincs olyan, amely önmagában alátámasztaná a fenyegetéseket - jelentette ki.
Közölte: a különböző tartalmú bizonyítékok között van olyan, amely alátámasztja a vádban szereplő követelések elhangzását. A bíró emlékeztetett arra, hogy az első fokú bíróságnak jogában állt bármely bizonyíték elfogadása és a tényállas arra alapozása.
Ennek során azonban kétséget kizáróan nem bizonyított tényt nem lehet a vádlottra terhelni - jelentette ki Mezőlaki Erik.
Hozzáfűzte: eleget kell tenni annak az indoklási kötelezettségnek is, amely szerint az ítéletből magából megállapíthatónak kell lennie, melyik bizonyítékot mennyiben és miért fogadta el, vagy miért vetette el a bíróság.
A jelen ügyben az elsőfokú bíróság a vallomásokat nem ütköztette a vádlotti megnyilvánulások pontos tartalmának megállapításakor - mondta a bíró.
Az ítélőtábla elrendelte, hogy az ügyet az elsőfokú bíróság új tanácsa tárgyalja. Megállapította továbbá, hogy a másodfokú eljárás során közel 450 ezer forint bűnügyi költség merült fel.
Mezőlaki Erik bejelentette azt is, hogy az ítélőtábla a vádlott előzetes letartóztatást továbbra is fenntartja, ami az elsőfokú bíróság megismételt eljárásában a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart. A rendelkezést az ügyész, a vádlott és ügyvédje is tudomásul vette, így az jogerős.
Az ítélethirdetés előtt, az utolsó szó jogán Ahmed H. elutasította a terrorcselekmény vádját. Azt mondta: terve az volt, hogy a háborús övezetben élő családján segítsen.
Közölte: mindössze egy olyan országba szerettek volna menni, ahol menedéket kapnak. Beszámolt arról is, hogy Magyarországig embertelen körülmények között utaztak, és a határzárról nem tudtak.
