A reformáció 500. és Szabó Magda születésének 100. évfordulójára emlékeztek szombaton ökumenikus ünnepi rendezvény keretében a kerepesi Szent Anna templomban.
Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa azt mondta, nem innováció volt, ami a reformációval elkezdődött, hanem olyan mozgalom, amely vissza akart térni a tiszta forráshoz. Nem csupán egy ötszáz évvel ezelőtti eseményre emlékezünk, nekünk jövőorientált ünnepekre van szükségünk, hogy a gyökerekből merítve lehessen a jelen kihívásait kezelni - fogalmazott, hozzátéve, ha ez nem sikerül, nem építhetjük a jövőt a következő generációnak.
Hafenscher Károly arról is beszélt, hogy a világnak szüksége van olyan emberekre, akik tudják a jó irányt, tudják, hogy megújulásra van szükség és ismerik a megújulás forrását. A kormány azért hozta létre a Reformáció Emlékbizottságot, hogy "ezeket az értékeket újra megismerjük, felmutassuk és tovább gazdagítsuk" - mutatott rá.
Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora a reformáció és Szabó Magda kapcsolatáról szólva egyebek mellett arról beszélt, nem írónő volt, hanem író, ízig-vérig, és mélyen gondolkodó, mélyen hívő, "szabálytalan" ember. Szabálytalan keresztény volt - ő maga is így nevezte magát, de szabálytalan kereszténynek csak annak szabad lenni, aki az összes szabályt tudja, és az összes szabályt betartja - fogalmazott.
Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke a többi között arra hívta fel a figyelmet, evangélikusnak lenni azt jelenti, hogy ökumenikusnak lenni. A személyes hit és a társadalmi elköteleződés összefüggéséről szólva emlékeztetett, a reformáció nem új struktúrát akart, hanem azt, hogy az egyház, a hívek megtérjenek.
Luther az irgalmas Istent, a kegyelmes Istent kereste, ez volt személyes hitének kérdése, de fontos volt számára a közélet is, hiszen egész kontinenst próbált megváltoztatni és változtatott meg - mondta Fabiny Tamás. A személyes hit és a társadalmi elköteleződés Szabó Magdánál is jelen volt, akinél a személyes hit egyszerre volt református hit és ökumenikus meggyőződés, társadalmi elköteleződése pedig a magyarság vállalása volt - hangoztatta a püspök.
Kászoni-Kövendi József, a Magyarországi Unitárius Egyház püspöki helynöke egyebek mellett arra mutatott rá, nagy bátorságra és óriási hitre van szükség ahhoz, hogy "egyedül a meg nem alkuvó szeretet fegyverét vegyük a kezünkbe".
Franka Tibor (Összefogás Kerepesért Egyesület, ÖKE) polgármester fontos üzenetnek nevezte, hogy az ünnepi eseményen a katolikus, református, unitárius, evangélikus egyház képviselői együtt vannak jelen, "mert össze kell fogni a kereszténységnek". Szólt arról is, hogy Kerepesen ezentúl minden év június 30-a a keresztény üldözöttek emléknapja lesz.
Az ünnepi megemlékezésen a keresztény egyházak zenei műveiből hangzottak el darabok a Baptista Központi Énekkar és a Kerepesi Forrás Kórus előadásban, Oláh Gábor karnagy vezényletével.
Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő reformtéziseit a wittenbergi vártemplom kapujára, ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét. A reformáció emlékévében csaknem négyszáz programot tartanak szerte a Kárpát-medencében.
Szabó Magda száz éve Debrecenben született, a Kossuth-díjas írónő tíz éve halt meg Kerepesen. 2017-ben a centenáriumi év kapcsán számos rendezvényt tartanak a településen, ahol könyvtár viseli a nevét.
