"Ostrom alatt" állnak a demokratikus alapelvek - fogalmazott az ENSZ-főtitkár a világszervezet Közgyűlése 73. ülésszakának kedden kezdődött általános vitáján. António Guterres beszédében sötét képet festett a világ állapotáról, és többek közt azt mondta, komoly bizalmi válság alakult ki.
Rámutatott a nemzetek közötti polarizáció és a populizmus szerinte növekvő mértékére, és úgy vélekedett, hogy törékennyé vált a nemzetközi intézményekbe vetett bizalom. Az előbbivel kapcsolatosan leszögezte: a nemzetek vezetői nemcsak népük jólétét kötelesek javítani, hanem elő kell segíteniük és támogatniuk kell egy megreformált és megerősített multilaterális rendszert.
Trump Amerika szuverenitását hangsúlyozta és elutasította a globális kormányzás elvét
Az Egyesült Államok szuverenitását hangsúlyozta Donald Trump amerikai elnök az ENSZ Közgyűlés általános vitájában, és elutasította "a globális kormányzást, ellenőrzést és uralmat".
Trump kijelentette: tiszteletben tartja minden nemzet jogát, hogy a saját szokásait, hitét és hagyományait kövesse. Az Egyesült Államok soha sem fogja megmondani más országoknak, hogy miként éljenek, dolgozzanak, és miben higgyenek. Cserébe elvárja, hogy más nemzetek tartsák tiszteletben az Egyesült Államok szuverenitását - mondta.
Trump egyebek között arról is beszélt, hogy a kormányzása kezdete óta az Egyesült Államok soha nem látott haladást ért el, "erősebb, gazdagabb és biztonságosabb" lett. Amikor a saját teljesítményét dicsérte, a világ összegyűlt vezető politikusai közül többen elnevették magukat, mások a fejüket csóválták és megint mások csak maguk elé meredtek - írták a hírügynökségek. A nevetés hallatán Trump kijelentette: "ezt nem vártam, de rendben van".
Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek megköszönte a bátorságát a párbeszédért az Egyesült Államokkal, de figyelmeztetett, hogy "még sok a tennivaló", és az amerikai szankciók érvényben maradnak az atomfegyver-mentesítés befejezéséig.
Trump sürgette a világot, hogy szigetelje el Iránt, az ENSZ segítségét kérte "a demokrácia helyreállításához Venezuelában", a kőolajexportáló országokat pedig felszólította, hogy ne emeljék az árakat, és vállaljanak nagyobb részt a saját védelmükben.
Iránt "korrupt diktatúrának" nevezte, amelynek "a vezetői káoszt, halált és rombolást hintenek". Közölte: Washington elő fogja segíteni egy regionális stratégiai szövetség létrehozását az öböl menti országokból, Jordániából és Egyiptomból.
Bírálta Kínát is annak kereskedelmi gyakorlata miatt, de nem említette Oroszország szíriai beavatkozását, sem az amerikai választások befolyásolási kísérletét.
Trump követelte, hogy változtassanak a világkereskedelem rendszerén, és védelmébe vette a Kínával folytatott kereskedelmi háborút, mondván, hogy az ázsiai óriással szemben mutatkozó deficit "nem fogadható el". "Az Egyesült Államok mindig a saját érdekeit követve fog cselekedni" - jelentette ki, és ennek megfelelően a 35 perces beszéd nagyobb részében az "Amerika az első" politikai elvvel foglalkozott.
Guterres ezzel kapcsolatosan úgy vélekedett: a nemzetközi együttműködés elve "pont akkor került tűz alá, amikor a leginkább szükségünk van rá". Szorgalmazta az unilateralizmus elleni küzdelmet és a fokozottabb nemzetközi együttműködést, amelyre az ENSZ épült.
"Az emberekre és a bolygóra leselkedő tömeges, egzisztenciális fenyegetések idején nincs más út előre, csak a közjó érdekében tett kollektív, józan cselekvés" - fogalmazott az ENSZ-főtitkár.
Guterres szerint a világ "döntő pillanathoz érkezett" a globális felmelegedést illetően, és az éghajlatváltozás elszabadulását kockáztatja, ha vezetői nem cselekszenek az elkövetkezendő két évben. A világ vezetőihez szólva úgy vélekedett, hogy nem tesznek eleget a "közvetlen egzisztenciális fenyegetés" ellen, amelynek mértéke - mint mondta - gyorsabban nő, mint amennyire az emberek küzdenek ellene.
Az ENSZ-főtitkár ezzel kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra, hogy az idén először vastag, összefüggő tengeri jég kezdett el töredezni Grönlandtól északra. Felszólította a világ vezetőit, hogy biztosítsák a párizsi klímaegyezmény végrehajtását.
Guterres elmondta: klímacsúcs összehívását tervezi a jövő évre.
Kitért a technológiai fejlődésre is, amelyet a világ előtt álló egyik kihívásnak nevezett. Szerinte az olyan technológiai fejlesztések, mint a mesterséges intelligencia, a blokklánc- vagy a biotechnológia ígérete kockázatokkal és komoly veszélyekkel vegyes: ott tart, hogy képes lehet munkahelyeket megváltoztatni vagy megszüntetni, viszont eszközzé válhat terroristák, kiberbűnözők és a dezinformációs kampányok alkotóinak kezében.
Aggodalmát fejezte ki a mesterséges intelligenciával rendelkező fegyverek miatt is, amelyek képesek maguk kiválasztani célpontjaikat. "A gépek lehetősége a mérlegelésre és arra, hogy hatalmukban álljon emberi életeket elvenni, erkölcsileg visszataszító" - fogalmazott Guterres.
Az ENSZ-főtitkár szerint az emberek egyre több olyan információhoz jutnak a közösségi médiából, amelyek az ő nézeteiket visszhangozzák és "erősítik a tribalizmust".
Macron: A palesztinok jogainak lábbal tiprása nem oldja meg a közel-keleti konfliktust
A palesztinok jogainak lábbal tiprása és az egyoldalú kezdeményezések erőltetése nem oldja meg az izraeli-palesztin konfliktust - jelentette ki a francia elnök az ENSZ Közgyűlésén.
Emmanuel Macron ezzel amerikai kollégája, Donald Trump Közel-Kelet-politikáját bírálta.
"A kétállami megoldásnak nincs hiteles alternatívája" - tette hozzá a francia elnök a független palesztin állam és Izrael egymás mellett élésére utalva.
Emmanuel Macron hangsúlyozta, hogy "az egyenlőtlenség elleni harc" lesz a hét legfejlettebb ipari ország, a G7 2019-es francia elnökségének középpontjában. Hozzátette, hogy szeretné "mélységében átgondolni" a G7 formáját, más országok felé nyitva, de részleteket nem mondott.
Macron hangsúlyozta: minden kereskedelmi megállapodást a párizsi klímaegyezmény betartásától tesz függővé.
"Nem írunk alá kereskedelmi megállapodásokat olyan országokkal, amelyek nem tartják be a párizsi klímaegyezményt. Macron nem nevezte meg név szerint az Egyesült Államokat, amely 2017-ben felmondta a megállapodást.
Hangsúlyozta, hogy kötelezettségvállalásokkal és új, "nagyratörő" klímaegyezmény révén kell szembeszállni az olyan nézetekkel, amelyek szerint túl késő hatékonyan fellépni az általános felmelegedés ellen.
A francia elnök az iráni válság "párbeszéd és többoldalúság" alapján történő megoldását javasolta röviddel azután, hogy Donald Trump az "iráni rendszer elszigetelését" szorgalmazta.
Az egyoldalúság "egyenesen a visszaeséshez és konfliktusokhoz" vezetett - mondta, ismét burkoltan az amerikai elnökre utalva, aki májusban felmondta az iráni atomprogramról 2015-ben Teherán és hat nagyhatalom között 2015-ben megkötött szerződést. "Ma - ahogyan egy éve is mondtam -, ahelyett, hogy tovább súlyosbítanánk a térségbeli feszültségeket, bővebb napirendet kell javasolnunk, amely képes kezelni az iráni politika által keltett, atomfegyverekkel, ballisztikus rakétákkal, regionális feszültségekkel kapcsolatos összes aggodalmat, de a párbeszéd és a többoldalúság keretein belül" - tett hozzá Macron.
A francia elnök beszédében bírálta az önző vezetőket, hozzátéve, hogy a "nacionalizmus mindig vereséghez vezetett". Beismerte, hogy a régi világrend nem volt képes megoldani a nagyarányú egyenlőtlenséget, és "emberarcú új világrendet" szorgalmazott.
Macron megjegyezte, hogy növekszik az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek iránti szkepticizmus. Hozzátette: "belefáradhattak a többoldalúságba". Ugyanakkor óva intett az önelégültségtől és az elszigetelődés politikájától.
Erdogan: Bővíteni kell az ENSZ BT állandó tagjainak körét
Az ENSZ reformra szorul - hangsúlyozta a török elnök a világszervezet Közgyűlése 73. ülésszakának kedden kezdődött általános vitájában, kiemelve, hogy szerinte bővíteni kellene a Biztonsági Tanács (BT) állandó tagjainak körét.
"Az ENSZ átfogó reformjára van szükség. A szervezet más tagjai miért nem kerülhetnek be a BT-be állandó státusszal? A BT-nek jelenleg csak öt állandó tagja van, amely vétójoggal rendelkezik, s a béke kérdéseivel foglalkozik" - emelte ki Recep Tayyip Erdogan.
A török elnök hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben "tömeges kegyetlenségek" zajlottak az ENSZ szeme láttára a világ számos pontján, példaként említve a palesztin területeket. "Ez olyan helyzet, amelyben az üldözött államok nem tudnak visszavágni, s csak az üldözőket bátorítja" - fogalmazott Erdogan.
Erdogan szerint az ENSZ nem tud megfelelni a béke és a jólét megteremtéséről alkotott elvárásoknak.
A török államfő beszélt a szíriai válság fejleményeiről is. Hangsúlyozta, hogy a Törökország és Oroszország szeptember 17-én létrejött megállapodása, amelynek értelmében az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban demilitarizált ütközőövezet alakítanak ki, segített elejét venni a vérontásnak, s utat nyitott a konfliktus politikai rendezése előtt.
A török elnök emellett kijelentette, hogy országa nem hagyhatja válasz nélkül, ha az Egyesült Államok szankciókat használ fegyverként ellene az amerikai lelkipásztor törökországi fogva tartása miatt kialakult vitában.
Mint mondta, Washingtonnak tiszteletben kellene tartania a terrorvádak miatt fogva tartott Andrew Brunson ügyében folytatott eljárást.
A baptista tiszteletes fogva tartása felbőszítette Donlad Trump amerikai elnököt, aki augusztusban elrendelte a Törökországból importált alumínium és acél vámtarifáinak megduplázását. Ankara válaszul szintén így tett az Egyesült Államokból behozott autókra, alkoholra és dohányárúra vonatkozó vámtételekkel.
Ráadásul a washingtoni kormány augusztusban befagyasztatta a török igazságügyi és belügyminiszterek amerikai vagyonát az amerikai tiszteletes ügyében játszott szerepük miatt.
"Egyikünk sem hallgathat a kereskedelmi megállapodások önkényes felmondása, és gazdasági büntetőintézkedések fegyverként való alkalmazása esetén" - hangoztatta Erdogan. Hozzáfűzte: készek a problémák rendezése érdekében konstruktív párbeszédet folytatni egyenlő feltételek mellett.
Erdogan szót ejtett az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatáról is, amelyet Ankara felelőssé tesz a 2016-os hatalomátvételi kísérletért.
A török elnök szerint a hálózat évente 763 millió dollár támogatást kap az Egyesült Államok költségvetéséből. Hozzáfűzte: egyes államok továbbra sem hajlandóak kiadni Törökországnak a Gülen-hálózat tagjait.
Az Anadolu állami hírügynökség a török elnök hivatala sajtóosztályának vezetőjére hivatkozva jelentette, hogy az ENSZ Közgyűlésen mondott beszédét megelőzően Erdogan rövid megbeszélést folytatott Trumppal. Ennek részletei egyelőre nem ismertek.
