Korábban nem fordult elő, hogy lenne egy európai kérdés, amely csaknem mindenhol meghatározza az európai parlamenti (EP-) választás kampányát, de most a migráció ilyen ügy lehet - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén.
Korábban nem fordult elő, hogy lenne egy európai kérdés, amely csaknem mindenhol meghatározza az EP-választás kampányát, de most a migráció ilyen ügy lehet - mondta Gulyás Gergely az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén. A migránsok szétosztási mechanizmusára utalva leszögezte: Magyarország elfogadja a szolidaritást alapelvként, de semmilyen kvótát nem fogad el, annak jogi alapja sincs.
Magyarország Európa-politikájáról, illetve a magyar-német kapcsolatokról tartott tájékoztatójában a miniszter úgy vélekedett, hogy azok a politikai folyamatok, amelyek Németországban lejátszódtak, egész Európában le fognak zajlani. Németországban korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy a nagy pártok koalíciójának ne legyen nagyon nagy többsége, mégis ez látszik, és az EP-ben is hasonló lesz a helyzet - mondta. A baloldal várhatóan gyengülni fog, mert sosem állt ilyen rosszul Európa nagy államaiban, mint most - fűzte hozzá.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, Németországban a nagykoalíció gyakorlattá vált az utóbbi időben, de ez a helyzet mára megváltozott, és elsősorban a migráció rajzolta át az erőviszonyokat.
Kijelentette: Magyarországnak Németország a legstabilabb és legfontosabb politikai és gazdasági szövetségese, és bár "sok kérdésben nem értünk egyet", kölcsönös érdek a jó együttműködés.
A miniszter kitért arra is: "több érdek szorításában vagyunk", és Európa megosztottabb, mint valaha. Ahhoz, hogy az EU sikeres legyen, világossá kell tenni, mely területeken kell együttműködni, és melyek azok a területek, ahol a társadalmak közti különbségek miatt nincs egyetértés - magyarázta. Hozzátette: a különbözőségek elfogadására van szükség bizonyos kérdésekben, és a migráció is ilyen.
A következő többéves uniós költségvetésről elmondta: megállapodásra van szükség a nettó befizető tagállamok, valamint a kohéziós alap és az agrártámogatások haszonélvező országai között. A magyar álláspont egyértelmű: ha már a Brexit miatt a főösszeg csökken, mindenkinek arányosan többet kellene befizetni, erre Magyarország készen is állna, de ennek a lehetőségnek nagy az elutasítottsága, így valószínűleg mindenkinek kevesebb fog jutni - mutatott rá.
A miniszter szerint a kohéziós alap célja a tagállamok közötti életszínvonalbeli különbségek csökkentése, de az Európai Bizottság javaslata szerint a kisebb növekedést felmutató országokat kell segíteni, az életszínvonalbeli különbségek pedig másodlagosak. Azon országoknak volt azonban magas a gazdasági növekedése, amelyek betartották a maastrichti kritériumokat, vagyis a javaslat azokat büntetné, akik betartják a szabályokat - fűzte hozzá.
Az ülésen több ellenzéki képviselő firtatta, hogy Gulyás Gergely hogyan látja Magyarország geopolitika irányultságát. A miniszter azt mondta: Magyarország EU-tagsága nemzeti érdek, és a NATO képes a legnagyobb biztonságot szavatolni, így helyes döntés volt csatlakozni ezekhez az integrációkhoz.
Ugyancsak több képviselő kérdezett Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő ügyéről. Gulyás Gergely leszögezte: Magyarország nemzetközi egyezmények alapján ad politikai menedékjogot. Hozzátette azt is, hogy az Európa Tanács és az Egyesült Államok az elmúlt egy-két évben is bírálta a macedón börtönviszonyokat és igazságszolgáltatást, az Európai Bizottság 2018-as országjelentése szerint pedig politikai befolyás érvényesül a macedón igazságszolgáltatásban.
Halász János: A nemzetbiztonsági szolgálatoknak továbbra is munkát jelent a migrációs kihívás
A nemzetbiztonsági szolgálatok eredményesen végzik munkájukat - közölte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke a testület keddi ülése után.
Halász János újságíróknak elmondta: a bizottsági ülésen többek között az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal (IH) és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ féléves beszámolóját is meghallgatták. A szolgálatoknak továbbra is munkát jelent a migrációs kihívás - mutatott rá a képviselő, hozzátéve: a balkáni útvonal "továbbra is él", legalább 70 ezer migráns "próbálja támadni" Európát és Magyarországot.
Az aktuális témák között az IH és a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Gruevszki-ügyről is megnyugtató képet adott a bizottságnak - értékelt a kormánypárti politikus.
A nemzetbiztonsági bizottság utolsó, nyílt napirendi pontjában annak az LMP-s előterjesztésnek a tárgysorozatba vételéről tárgyaltak, amely a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényt módosítaná egyes fontos tisztséget betöltő személyek nemzetbiztonsági ellenőrzése érdekében.
Halász János felháborítónak nevezte, hogy az előterjesztők közül éppen Demeter Márta ismertette a javaslatot, akinek tevékenysége szerinte nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Demeter Márta közölte: javaslatuk a fontos állami, közjogi tisztségeket betöltő emberek - mint például a miniszterelnök, a köztársasági elnök, alkotmánybírók - kötelező nemzetbiztonsági átvilágítását írná elő. Az LMP-s politikus úgy értékelt: az elmúlt években olyan politikai környezet alakult ki, amelyben az állampolgároknak több garanciát kell kapniuk arra, hogy csak olyanok tölthessenek be fontos közjogi tisztséget, akik nem zsarolhatóak, befolyásolhatóak, nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot.
Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos elnöke azt mondta, a javaslat több pontjának megvalósítását problémásnak tartja, de támogatja, hogy a parlamentben tárgyaljanak róla.
A javaslatot a bizottság nem vette tárgysorozatba, mert azt Mirkóczki Ádám mellett csak az LMP-s Ungár Péter támogatta.
Polt Péter: Az ügyészség politikamentesen végzi munkáját
Az ügyészség politikamentesen, objektíven, a jogszabályoknak megfelelően végzi munkáját - jelentette ki képviselői kérdésre Polt Péter legfőbb ügyész kedden az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt.
A Legfőbb Ügyészség elmúlt évről szóló beszámolója kapcsán elmondta: a szervezet tavaly is törvényesen és eredményesen dolgozott.
Kérdésre válaszolva Polt Péter kifejtette: tavaly is folytatódott a rendkívül szoros együttműködés, amely korábban is jellemezte a magyar ügyészség és az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) kapcsolatát. Az OLAF hat ajánlást tett, kérve a nyomozás megindítását, amit két esetben elrendeltek. Háromban a már folyamatban lévő nyomozás iratanyagához csatolták az OLAF ajánlását, a hatodik ügyben pedig - amelyben korábban már volt nyomozás, de megszüntették - újra elrendelték a nyomozást.
A legfőbb ügyész kiemelte: nem szokták "megvárni" az OLAF jelzését; ha megvannak a szükséges adatok, akkor az ügyészség elrendeli a nyomozást. Polt Péter hozzátette: tavaly személyesen is találkozott az OLAF főigazgatójával, Giovanni Kesslerrel, aki rendkívül elégedett volt a magyar ügyészség és az OLAF együttműködésével.
Polt Péter elmondta: bár a bűncselekmények száma összességében csökkent, a korrupciós bűncselekmények esetében kismértékű növekedés volt megfigyelhető tavaly, a 2016-os 984-ről 1123-ra nőtt a számuk, ezen belül több hivatali vesztegetést derítenek fel, a gazdasági vesztegetések száma viszont csökken. Hozzátette: korrupciós bűncselekményeknél a vádemelések aránya 58,1 százalék és emelkedő tendenciát mutat.
Kiemelte: a regisztrált bűncselekmények száma hat éve folyamatosan csökken, a 2016-os 290-ről tavaly 226 ezerre esett vissza. A biztonságérzet szempontjából fontos rablások száma jelentősen csökkent, 1141-ről 853-ra, a közlekedési bűncselekmények száma azonban évek óta emelkedik. Szintén nőtt a kábítószerrel visszaélések száma, a költségvetési csalásoké azonban az általános tendenciának megfelelően, 1880-ra csökkent.
A legfőbb ügyész hangsúlyozta: az ügyészség iránti bizalmat mutatja, hogy a lakosság a nyomozóhatóságok mellett, helyett az ügyészségen tesz feljelentést; tavaly 20 ezer, az ügyészségen tett feljelentést bíráltak el és több mint 8 ezer ügyben el is rendelték a nyomozást.
A váderedményesség 2013 óta folyamatosan emelkedik, tavaly 97,8 százalék volt, az utóbbi tíz év legmagasabb értéke.
A legfőbb ügyész Szél Bernadett (független) kérdésére elmondta, Hernádi Zsolt Mol-vezér letartóztatási parancsát a magyar bíróság szeptemberben megvizsgálta és törvényes indokok alapján elutasította.
Staudt Gábor (Jobbik) az Európai Ügyészséghez csatlakozásról kérdezte Polt Pétert, aki elmondta, az nem az ügyészség, hanem a kormány hatásköre.
Arató Gergely (DK) szerint számos ügy bizonyítja, "az ügyészség politikai függetlensége nem látszik bizonyítottnak". A politikus kérdésére a legfőbb ügyész elmondta: Elios-ügyben nem az OLAF hatására indult a nyomozás, már korábban is nyomoztak az ügyben, és annak megszüntetése után, az OLAF jelzésére újraindították a nyomozást.
Szabó Tímea (Párbeszéd) és Arató Gergely is sérelmezte, hogy a bizottság időkeretben tárgyalta a beszámolót, a frakcióknak 8-8, a független képviselőnek, illetve az LMP és a Párbeszéd frakcióvezetőjének 4-4 percet biztosítva a kérdések és vélemények megfogalmazására. A Párbeszéd frakcióvezetője egyébként annak az ügynek a részleteiről érdeklődött, amelyben a Honvédelmi Minisztérium a gyanú szerint néhány millió forintért ért adott el százmillió forint értékű fegyvereket.
Varga László (MSZP) a Voldemort-üggyel kapcsolatban kérdezte a legfőbb ügyészt, de Polt Péter közölte, az ügyészség 2017-ben vádat emelt, és az ügy jelenleg bírósági szakban van.
Demeter Márta (LMP) a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban tett észrevételt, kifogásolva, hogy az ügyészség nem indított eljárást.
A bizottság kormánypárti többsége 7 igen szavazattal, az ellenzéki képviselők nem szavazatával a beszámoló elfogadását javasolta.
Handó Tünde: Jól teljesít a magyar bírói szervezet
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerint a tárgyszerű mutatókban - mint például az ítélkezés gyorsasága és az ügyhátralék mennyisége - nincs szégyenkezni valója a magyar bírói szervezetnek és a bírói karnak nemzetközi összehasonlításban sem.
Handó Tünde az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt, az elmúlt évről készített beszámolója keddi meghallgatásán azt mondta: nemcsak uniós viszonylatban, hanem a környező országokhoz képest is jó eredményei vannak a magyar bírósági rendszernek.
Példaként említette, hogy az uniós országok közül a közigazgatási ügyeket valamennyi ítélkezési szinten Magyarországon bírálják el a leggyorsabban, az elsőfokú polgári perekben a hazai bíróságok az ötödik leggyorsabbak, a folyamatban lévő ügyek száma egyre csökken, a magyar bíróságokon a negyedik legkisebb az ügyhátralék. A folyamatban lévő elsőfokú közigazgatási ügyek egy lakosra jutó száma pedig nálunk a második legalacsonyabb az unióban.
Hozzátette: közvetítői eljárásokban 2012 óta 5 ezer ügyet zártak le, ezzel Magyarország az első a 28 uniós tagország között. De kiemelkedő eredményt ért el a digitalizációban és az online ügyintézésben is a magyar bírósági rendszer - tette hozzá.
Tavaly a perek 87 százaléka egy éven belül befejeződött, járásbírósági szinten a büntetőítéletek 78, a polgári ügyek 91 százaléka első fokon jogerőre emelkedett - ismertette.
Az OBH elnöke azt mondta: 2017 a felkészülés éve volt, a bíróságoknak fel kellett készülniük az új polgári perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás és az új büntetőeljárási törvény hatályba lépésére. Szavai szerint innovatív módon, az e-learningre alapozva biztosították a bírósági szervezet tagjainak felkészülését a nagy eljárásjogi reformra, és a társ-hivatásrendek tagjai szerint jól vizsgáztak a felkészülésből.
Handó Tünde közölte: a bárhonnan, bármikor elérhető "digitális bíróság" megvalósításában elért eredményekre a legbüszkébb, arra, hogy egyre több ügytípusban tették lehetővé az internetes ügyintézést, az online kapcsolattartást a bíróság és az ügyfelek között. Szólt arról is, hogy a digitális bíróság hosszabb távon hatékonyabb, gyorsabb ügyintézést jelent, és az eljárások is egyszerűsödnek. Tavaly kétezer digitális diktafont szereztek be, alkalmazzák a beszédfelismerő szoftvert, 5500 új számítógépet, nyomtatót, szkennert vásároltak, működtetik az sms- és e-mail-értesítést, a bírósági dolgozóknak pedig határidő-figyelmeztető rendszert alakítottak ki.
Az OBH elnöke szerint "hihetetlen fejlesztés" volt a bíróságokon tavaly, és a következő két évben ez mindenki számára érzékelhető változást fog hozni a bíróság elérhetőségében.
Varga-Damm Andreának (Jobbik) az engedélyezett és ténylegesen betöltött álláshelyekkel kapcsolatos kérdésére Handó Tünde elmondta, a bírói kar hetven százaléka nő, akik közül - korcsoportonként eltérő mértékben, de - tíz-huszonöt százalék tartósan távol van a gyermeknevelés miatt. Hozzátette: a bírói álláshelyeknél két-három hónap is kell egy álláshely betöltéséhez a több testületen áthaladó, hosszadalmas procedúra miatt. Megjegyezte: ez a fajta hiány bele van kalkulálva a rendszerbe, és néhány bíróságtól eltekintve a bírói munkateher kiegyenlített az országban.
Kovács Zoltán (Fidesz) kérdésére elmondta, kevés a katonai bíró és ülnök, a kizárások miatt pedig nehézkes az ítélkezés. Jelezte, az ügyben konzultálni fog az ügyészség tapasztalatairól Polt Péter legfőbb ügyésszel.
A bizottság kormánypárti többséggel (hét igen, két nem) elfogadta a beszámolót.
