Takarékosságként értékeli a Liga konföderáció, hogy bérelt autóikat csupán alig több mint ötven százalékban használták ki, holott még a belső ellenőrzési jelentés is gazdaságtalan felhasználást állapított meg annak idején.
Kitűnő hatékonysággal futottak a Liga által bérelt autók – szögezte le a lapunkhoz eljuttatott levelében a szakszervezeti konföderáció. Mint megírtuk, a Magyar Hírlap birtokába került dokumentum szerint a 2014–2015-ben zajló projektekhez kölcsönzött Nissan Qashqaiok útnyilvántartásairól készült belső ellenőrzési jelentés a pályázati támogatás „gazdaságtalan felhasználásának” minősítette, hogy – miközben a bérleti díj „A munkáért!” elnevezésű projektben kölcsönzött járműveknél havi bruttó 235 242 forint volt – a gépkocsik átlagos kihasználtsága alig haladta meg az ötven százalékot. Egyet például olyan munkatárs kapott, aki „nem rendelkezett jogosítvánnyal”, három jármű pedig „nulla kilométert futott” a vizsgált időszakban, és sok autónak nem volt rendben az útnyilvántartása. „A munkáért!” projekt céljaira harminc, a regionális kapacitásfejlesztési projektekhez pedig összesen hat Nissant bérelt a Liga.
A konföderáció a cikkre reagálva közölte, „a maximálisan megengedett, autónként havi kétezer kilométer valamivel több mint felének felhasználásával sikerült teljesíteni a pályázatban vállalt célokat, ami így ráadásul üzemanyagköltség-megtakarítást is eredményezett”. A levélben hangsúlyozták, hogy „havi kétezer kilométernél többet csak többletdíj ellenében lehetett volna használni” a kocsikat, ezért a belső ellenőrzés célja részben az volt, hogy megakadályozza a „többletköltséggel járó túlfutást”.
Vagyis a Liga szerint az „kitűnő” eredmény, hogy nagyjából kétszer annyi autót béreltek, mint amennyire valójában szükség volt a kétéves projektek során – ugyanis ezt jelenti az ötvenszázalékos kihasználtság. Pedig ez még akkor sem pozitívum, ha a többlethasználat többletdíjjal járt volna (járhatott is, hiszen a jelentés szerint akadt azért olyan autó, amelynek igénybevétele meghaladta a százhatvan százalékot).
A Liga tudatta azt is, „a helyszíni záró ellenőrzés megállapította, hogy a projekt pénzügyileg és szakmailag is sikeres volt”. Azonban, mint megírtuk, a szervezet TÁMOP-projektjeinek működésével kapcsolatban a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség költségvetési csalás vétség gyanúja miatt tavaly nyomozást rendelt el, amellyel a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságát bízták meg, az eljárás jelenleg is folyik.
A konföderáció a cikkre reagálva közölte, „a maximálisan megengedett, autónként havi kétezer kilométer valamivel több mint felének felhasználásával sikerült teljesíteni a pályázatban vállalt célokat, ami így ráadásul üzemanyagköltség-megtakarítást is eredményezett”. A levélben hangsúlyozták, hogy „havi kétezer kilométernél többet csak többletdíj ellenében lehetett volna használni” a kocsikat, ezért a belső ellenőrzés célja részben az volt, hogy megakadályozza a „többletköltséggel járó túlfutást”.
Vagyis a Liga szerint az „kitűnő” eredmény, hogy nagyjából kétszer annyi autót béreltek, mint amennyire valójában szükség volt a kétéves projektek során – ugyanis ezt jelenti az ötvenszázalékos kihasználtság. Pedig ez még akkor sem pozitívum, ha a többlethasználat többletdíjjal járt volna (járhatott is, hiszen a jelentés szerint akadt azért olyan autó, amelynek igénybevétele meghaladta a százhatvan százalékot).
A Liga tudatta azt is, „a helyszíni záró ellenőrzés megállapította, hogy a projekt pénzügyileg és szakmailag is sikeres volt”. Azonban, mint megírtuk, a szervezet TÁMOP-projektjeinek működésével kapcsolatban a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség költségvetési csalás vétség gyanúja miatt tavaly nyomozást rendelt el, amellyel a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságát bízták meg, az eljárás jelenleg is folyik.
