Washington egyelőre nem tágít, ami az orosz szankciókat illeti, May szerint a Brexitet követően a pontrendszer nem feltétlenül lenne a legjobb megoldás az uniós országokból érkező bevándorlók szűrésére, Kína ellenzi az amerikai THAAD rakétavédelmi rendszer Dél-Koreába telepítését - csúcsértekezletet tart a a világ 19 legfejlettebb gazdaságú országát, valamint az Európai Uniót tömörítő G20 csoport.
Trump szerint tiszteletlenül bántak Obamával Kínában
Donald Trump az ohiói Cleveland egyik elővárosában kampányolva tért ki arra, hogy Obama elnököt szerinte tiszteletlenül fogadták Kínában, amikor megérkezett Hangcsouba, a G20-as országcsoport csúcsértekezletére.
A republikánus elnökjelölt emlékeztetett arra, hogy az amerikai elnök nem tudott a vörös szőnyegen végigsétálni az Air Force One (az elnöki különgép) lépcsőjéről, mert a kínaiak nem gördítették oda a lépcsőt, így Obama csak - Trump megfogalmazásában - "a repülőgép oldalsó fémlépcsőjét" használta. Trump "a tiszteletlenség jelének" minősítette az esetet, s hozzátette, hogy ő ezek után nem lett volna hajlandó kínai tisztségviselőkkel találkozni. "Tudjátok mit, emberek, nagyon tisztellek benneteket, de most csukjuk be az ajtót és húzzunk el innen!" - fogalmazott a republikánus elnökjelölt, aki Obama helyében nem folytatta volna a kínai útját.
Barack Obama a G20-as országcsoport csúcsértekezletére érkezett a kínai Hangcsouba, amely Csöcsiang tartomány fővárosa a Jangce folyó deltájában. Érkezésekor azonban nem a lépcső elmaradása volt az egyetlen malőr. A kínai vendéglátók ugyanis nem ismerték fel Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadót, és nem akarták őt az elnök közelébe engedni, sőt, a sajtókíséretet is félrelökdösték, és amerikai sajtójelentések szerint az egyik kínai azt kiáltotta oda a tiltakozó amerikai delegációnak, hogy "ez a mi országunk, ez a mi repülőterünk!".
Obamával a Fülöp-szigetek elnöke, Rodrigo Duterte sem éppen illedelmes stílusban beszélt. A filippinó politikus ugyanis hétfőn kurafinak nevezte az amerikai elnököt, s figyelmeztette őt, ne merje megkérdőjelezni a kábítószer ellen meghirdetett háborúját. A CBS televízió tudósítása szerint Duterte a fülöp-szigeteki Davao repülőterén tartott rövid sajtóértekezletén fogalmazott így, mielőtt elindult az ASEAN-országok csúcsértekezletére Laoszba. A csúcsértekezlet kedden kezdődik, és az amerikai elnök is részt vesz rajta.
Az Egyesült Államok nem oldja fel az Oroszországgal szembeni szankciókat, míg Moszkva nem teljesíti a minszki megállapodásokat - mondta Barack Obama amerikai elnök a G20 csoport kétnapos csúcsértekezletén. „Tanácskoztunk Ukrajnáról. Világosan megmondtam, hogy a minszki megállapodások teljesítéséig az Egyesült Államok nem oldja fel a büntetőintézkedéseket. Fontos, hogy a két fél a következő hetekben egyezségre jusson annak a menetéről, hogy miképp hajtják végre ezt a dokumentumot” - utalt az amerikai elnök az ukrajnai válság rendezését célzó dokumentumra.
Az EU mellett Washington is egy sor büntetőintézkedést vezetett be orosz tisztségviselőkkel szemben a Krím 2014-ben végrehajtott elcsatolása és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása miatt.
Ukrajna mellett Szíria is terítékre került a tanácskozáson.
John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentős, komoly és ellenőrizhető szíriai tűzszünet kidolgozásán fáradozik – jelentette ki az amerikai elnök, miután néhány órával korábban a két tárcavezető tárgyalásán értesülések szerint nem tudtak áttörést elérni Szíria ügyében. Hangsúlyozta: az orosz elnökkel produktív beszélgetést folytatott arról, hogy valójában hogyan is kellene kinéznie egy fegyvernyugvásnak, amely lehetővé tenné Washingtonnak és Moszkvának is, hogy összpontosítani tudjon közös ellenségére, vagyis az Iszlám Állam és a közelmúltig an-Nuszra Front néven ismert terrorszervezetekre.
Obama emellett elismerte: „Figyelembe véve a meglévő bizalmatlanságot, a tárgyalások nehezen folynak, közelíteni kell még álláspontjaikat egymáshoz, hogy (a tűzszünet) működjön.” Ugyanakkor hozzáfűzte: ő és Putyin is utasították külügyi tárcavezetőiket, hogy folytassák a tanácskozásokat a napokban.
Putyin: Napokon belül megszülethet a megállapodás Washingtonnal Szíriáról
Az orosz elnök kijelentette: alapos oka van azt hinni, hogy napokon belül megszületik a régen várt megállapodás az Egyesült Államokkal az együttműködésről a szíriai szélsőséges iszlamisták elleni harcban.
Vlagyimir Putyin erről Hangcsou kínai városban beszélt tudósítóknak a G20 csoport kétnapos csúcsértekezletének befejezése után. Putyin az orosz külügyminiszter társaságában külön tárgyalt Barack Obama amerikai elnökkel Szíriáról, de most még nem jött létre a megállapodás. Részleteket nem akart közölni a készülő egyezségről, de hangsúlyozta, hogy tényleg közel állnak hozzá.
"Tényleg remélem, hogy el lehet érni ezt a megállapodást, és okom van azt hinni, hogy ez a következő pár napon megtörténik" - mondta. "Ha ez bekövetkezik, kijelenthetjük, hogy jelentősen javulni és erősödni fog közös munkánk a terrorista szervezetek elleni harcban, beleértve Szíriát" - tette hozzá.
Szíriában Oroszország Bassár el-Aszad rendszerét támogatja, az Egyesült Államok pedig a mérsékeltnek mondott felkelőket. Moszkva ezek "mérsékelt jellegét" időnként kétségbe vonja.
Putyin a sajtótájékoztatón elárulta, hogy Szovjetunió annak idején kész volt visszaadni Japánnak két csendes-óceáni szigetet a Kuril-szigetek négy tagja közül, amelyek miatt területi vitájuk volt (és Oroszországgal most is van), de Tokió nem fogadta el az ajánlatot.
Kína ellene van a Dél-Koreába telepítendő rakétavédelmi rendszernek
"A kérdés nem megfelelő kezelése nem kedvez a térség stabilitásának és fokozhatja a vitákat" - mondta a Hszi Csin-Ping kínai elnök dél-koreai kollégájának a G20 csoport hangcsoui csúcstalálkozóján tartott megbeszélésükön. A kínai elnök emellett megerősítette, országa elkötelezett a Korei-félsziget nukleáris leszerelésében. Hszi Csin-ping a viták párbeszéd útján történő rendezését is hangsúlyozta.
Közös nyilatkozatot adott ki Moszkva és Rijád
Jelentősen, csaknem ötszázalékos pluszba került hirtelen a Brent olajfajta hordónkénti ára arra a bejelentésre, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia közös nyilatkozatot tett közzé a kőolaj árának stabilizálása céljából. Később az olajár nyeresége csökkent. A G20-ak ülésének részeként került sor a szaúdi és az orosz energiaügyi miniszter megbeszélésére, ami után közös közleményt adtak ki. A dokumentum szerint megállapodás született arról, hogy a két ország együtt, vagy szükség esetén más olajtermelőkkel közösen lép fel az olajpiac stabilitásának fenntartása céljából.
A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint Pak Gun Hje válaszul közölte: Észak-Korea negyedik atomkísérlete és rakétakilövései kihívást jelentenek Szöul és Peking kapcsolataira nézve. Hozzátette, Phenjan provokációi súlyosan ártanak a Koreai-félsziget és Északkelet-Ázsia békéjének és stabilitásának.
Dél-Korea és az Egyesült Államok az után kezdett el tárgyalni a mozgatható hadszíntéri rakétavédelmi rendszer (THAAD) telepítéséről, hogy Észak-Korea február elején nagy hatótávolságú ballisztikus rakétával végzett kísérletet, előtte pedig végrehajtotta negyedik föld alatti atomrobbantását is, megsértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának tiltó határozatait.
Bár Kína is elítélte Phenjan tetteit, a THAAD telepítése ellen - ellenintézkedésekkel fenyegetve is - minden lehetséges fórumon tiltakozik, mivel meggyőződése, hogy a rendszer kínai területek megfigyelését szolgálja. Moszkva hasonló okokból szintén határozottan ellenzi a tervet.
Szöul ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a rakétavédelmi rendszer önvédelmi célokat szolgál Dél-Korea számára.
Kína szerint Japánnak óvatosabbnak kell lennie területi kérdésekben
A kínai elnök azt mondta a japán kormányfőnek, hogy Japánnak óvatosnak kell lennie a Dél-kínai-tenger fölötti szuverenitás ügyében - jelentette hétfőn Hangcsouból a hivatalos kínai hírügynökség.
Hszi Csin-ping és Abe Sindzó a G20 országcsoport csúcstalálkozója alkalmával találkozott, másfél év után először. A két ország viszonyát beárnyékolják a második világháborús ellenségeskedések és a tengeri területi vita. Japán 2012-ben a magáénak nyilvánította a Szenkaku (kínai nevén Tiaojü) lakatlan szigetcsoportot, amelyet Kína szintén a sajátjának tart. Legutóbb augusztus elején okozott újabb feszültséget a két ország között az, hogy kínai halászhajók százai tűntek fel hirtelen a szigetek körül, és a magas szintű japán tiltakozások ellenére egyesek behatoltak a japán vizekre is.
Hszi a találkozón hangsúlyozta, hogy a "hosszú távú, egészséges és szilárd" kétoldalú kapcsolatok nem csak a két népnek válnak hasznára, hanem a térség biztonságának is. Abe kijelentette, hogy együtt kíván dolgozni Kínával a globális gazdasági növekedés előmozdítása és a baráti kapcsolatok érdekében, és olyan együttműködést akar, amelyen mindkét fél nyer.
A kínai elnök szerint a két országnak félre kell tennie nézeteltéréseket, és minél hamarabb vissza kell helyeznie kapcsolatukat a normális kerékvágásba. A viszonyt jelenleg időnként még bonyodalmak zavarják meg - emlékeztetett. Japánnak "óvatosságot kell tanúsítani szóban és tettekben" a dél-kínai-tengeri ügyekben.
A találkozó után Abe közölte, hogy megállapodtak a tárgyalások felgyorsításában, s "forró drót" létrehozásáról védelmi intézményeik között, hogy megelőzhessék a véletlen incidenseket a tengereken.
A szabadkereskedelem ösztönzését sürgetik
Elutasítják a protekcionizmust és a szabadkereskedelem ösztönzését sürgetik a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport vezetői annak érdekében, hogy gyorsítani tudják a világgazdasági növekedést. Hétfőn kiadott közleményükben az állam- és kormányfők rámutattak, hogy a globális növekedés még mindig alacsonyabb a kívánatosnál, és továbbra is lefelé mutatnak a kockázatok.
Megerősítették, hogy a monetáris, fiskális és strukturális politika minden rendelkezésre álló eszközét bevetik a feltörekvő országok növekedésének lassulása, valamint az Európai Unió elhagyásáról hozott brit döntés miatt fokozódó bizonytalansággal szembesülő világgazdaság bővülésének elősegítésére. Jelezték, hogy proaktívan kezelik a Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetéséről hozott döntés potenciális gazdasági és pénzügyi következményeit.
Az állam- és kormányfők egyetértettek abban, hogy az árfolyamok túlzott ingadozásai és rendezetlen mozgásai kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a gazdasági és pénzügyi stabilitásra. Leszögezték, hogy ellenzik a protekcionizmus minden formáját a kereskedelem és a befektetések terén. Az erős, fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés megteremtésének érdekében azt szorgalmazták, hogy az egyes országok ne csak a monetáris lazításra támaszkodjanak, hanem pörgessék fel az állami kiadásokat is.
Feketelistára kerülnek az együttműködést elutasító adóparadicsomok
A G20-csoport vezetői megbízták a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD), hogy jövő év júliusára állítsa össze az adózási átláthatóság nemzetközi normáihoz túl lassan alkalmazkodó országok listáját.
A csúcstalálkozó után hétfőn kiadott zárónyilatkozat szerint a G20-csoport arra kéri a párizsi székhelyű nemzetközi szervezetet, hogy a pénzügyminiszterek és jegybankárok 2017. júniusi ülésére készítsen beszámolót az adóelkerülés elleni küzdelemben elért eredményekről. Az állam- és kormányfők egy hónappal később esedékes tanácskozására pedig készítse el az azon országokat tartalmazó feketelistát, amelyek nem értek el kielégítő szintet az adózás átláthatóságát megteremtő nemzetközi normáknak a gyakorlatba történő átültetésében.
Az adóelkerülés és a korrupció elleni küzdelem jegyében az Európai Unió öt legnagyobb országa már áprilisban javasolta, hogy állítsák össze az adóparadicsomokat tartalmazó listát, büntessék meg az együttműködést elutasító országokat, valamint az információk automatikus cseréjének révén fedjék fel a fedőcégek valós tulajdonosainak személyazonosságát. Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Spanyolország javaslatával azonban a G20-csoport tagjai közül akkor még nem mindenki értett egyet.
A döntést üdvözölve Pascal Saint-Amans, az OECD adópolitikai központjának igazgatója azt hangsúlyozta, hogy az adóparadicsomok elleni küzdelem minden eddiginél fontosabbá vált a G20-csoport számára. A G20-ak "nagyon erős" üzenete azt jelenti, hogy az együttműködést megtagadó országoknak 2017 júliusáig alkalmazkodniuk kell az OECD által meghatározott kritériumokhoz.
"Az érintett országok gazdaságára pusztító erejű hatása lesz, ha a feketelistára kerülnek" - hangoztatta Pascal Saint-Amans, hozzátéve, hogy azonnali és súlyos hatással járó szankciókkal apasztják el az adóparadicsomokba irányuló pénzfolyamokat.
A G20-csoport állam-, illetve kormányfői tavaly fogadták el az adóelkerülés elleni OECD-akciótervet, amelyben egy egységes konszenzusos nemzetközi adózási szabályzat létrehozását tűzték ki célul. Egyúttal megbízták az OECD-t, hogy kövesse nyomon az adóparadicsomok, valamint a jövedelmek, a tőke és a pénzügyi mozgások elleplezését szolgáló mechanizmusok elleni küzdelmet szolgáló akcióterv megvalósítását, és e célból hozza létre a megfelelő struktúrákat.
Theresa May kizárta a pontrendszer bevezetését
Theresa May kizárta a különböző kritériumok alapján összeállított pontozásos elbírálási rendszert a más EU-tagállamokból Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás szabályozásának lehetséges módozatai közül. A brit miniszterelnök ezzel saját külügyminiszterének egyik fő népszavazási ígéretét vetette el.
May a G20-csoport kínai csúcstalálkozójának záró sajtóértekezletén kijelentette: ő olyan rendszert szeretne, amelyben a brit kormány maga dönti el, hogy ki telepedhet le Nagy-Britanniában, márpedig a pontrendszer éppen ezt nem teszi lehetővé, hiszen ha a pontozásos módszer alapján meghatározott elbírálási kritériumoknak a bevándorlási engedélyért folyamodó megfelel, akkor további mérlegelés lehetősége nélkül, automatikusan be kell engedni az országba.
Theresa May nem sokkal korábban, a csúcstalálkozó közben újságíróknak nyilatkozva is már megkérdőjelezte, hogy a pontozásos módszer működőképesnek bizonyulna-e, a G20-rendezvényen tartott záró sajtóértekezletén viszont már egyértelműen kizárta ennek a rendszernek a bevezetését.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője hétfő esti tájékoztatóján ezt megtoldotta azzal, hogy a brit kormány az EU-tagállamokból érkezők számát kívánja szabályozni, és a Brexit - vagyis Nagy-Britannia kilépése az EU-ból - erre alkalmat teremt. A Downing Street szóvivője szerint még nincs döntés a külföldi EU-állampolgárok bevándorlásának pontos szabályozási módjáról, de a kormányfő véleménye az, hogy a pontozásos rendszer nem lenne működőképes és nem is szerepel a lehetőségek között.
A bevándorlás pontozásos szabályozásának bevezetése volt a brit EU-tagságról rendezett népszavazás Brexit-párti kampányának egyik fő eleme.
Az ausztráliai elbírálási rendszerhez hasonló tervet Boris Johnson volt londoni polgármester, Theresa May kormányának jelenlegi külügyminisztere, a Brexit-párti kampánytábor volt frontembere terjesztette elő június elején. Az elképzelés alapján Nagy-Britannia 2020-ra, a következő brit parlamenti választások idejére honosította volna meg az új bevándorlási mechanizmust, amely különböző kritériumok alapján, pontozásos rendszerrel bírálta volna el a letelepülési és munkavállalási kérelmeket a külföldi EU-tagállamokból érkezők esetében is.
A tervezett kritériumok között lett volna az angol nyelv magas szintű ismeretének megkövetelése, és annak előírása, hogy minden külföldi jelentkezőnek az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítése legyen.
Johnson júniusi előterjesztése szerint a már Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-munkavállalókra visszamenőlegesen az új szabályozás nem vonatkozott volna.
Azt Theresa May is többször hangoztatta, hogy a brit kormány mindenképpen garantálni szeretné a már Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok jelenlegi jogi státusának változatlanságát. A brit miniszterelnök szerint ez egyetlen esetben nem lenne lehetséges: akkor, ha a külföldi EU-tagállamokban élő brit állampolgárok státusát nem garantálnák a fogadó országok a brit EU-tagság megszűnése után.
Ugyanezt David Davis, a Brexit-tárgyalásokért felelős minisztérium vezetője is megerősítette. Davis, aki a nyári szünetéről hétfőn visszatért parlamentet tájékoztatta a kormány terveiről, kijelentette: London olyan szabályozási rendszert dolgoz ki, amely lehetővé teszi a bevándorlás számszerű ellenőrzését.
A miniszter megerősítette, hogy Theresa May kormánya elkötelezett a már Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok jogi státusának megvédése mellett, és ez csak akkor nem lenne lehetséges, ha az EU-tagállamokban élő britek jogait a többi uniós ország nem biztosítaná viszonossági alapon. Davis kijelentette, hogy ezt nagyon nehezen tartaná elképzelhetőnek.
A G20 a bevándorlás kapcsán a terhek megosztását sürgeti
A G20-csoport hétfőn felszólította a világ országait, hogy a menekültválság kezelésében fokozzák segítségüket és az eddiginél jobban koordinálják erőfeszítéseiket, illetve osszák meg egymás közt az erre vonatkozó terheket.
"Felszólítunk a menekülteknek szóló humanitárius segítség fokozására... s felkérünk minden államot, hogy saját képességeitől függően tegye még intenzívebbé a kérdéskörben illetékes nemzetközi szervezeteknek nyújtott segítségét" - olvasható a kínai Hangcsouban tartott csúcstalálkozó záróközleményében.
Ez azonban - mint egy név nélkül nyilatkozó európai diplomata rámutatott - nem kötelező érvényű dokumentum. "Van különbség a szavak és a tettek között... de legalább bekerült a téma a záróközleménybe" - mondta az illető.
Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet még ennél is keményebben fogalmazott, közleményében egyenesen "képmutatónak" minősítve az állam- és kormányfők felhívását. "Úgy tűnik, hogy a G20 egyes országai egy dolgot mondanak a nyilvánosság előtt, s egy másikat, mihelyt az ajtók bezárulnak mögöttük".
A szíriai háború, ami már eddig is több mint 290 ezer halálos áldozattal járt, emberek millióit tette földönfutóvá. Emiatt Európa tavaly óta hatalmas menekültáradattal szembesült, s Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vasárnap Hangcsouban közölte: az Európai Unió lassan eléri azt a pontot, amelyen túl már nem tud újabb menekülteket befogadni.
