A francia hadsereg "nem lehet örökké az európai hadsereg" - mondta pénteken Manuel Valls egy párizsi konferencián. A francia miniszterelnök szerint kormánya hiába kér rendszeresen katonai támogatást más uniós országoktól az afrikai vagy a közel-keleti uniós missziókhoz.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke osztotta a francia álláspontot, jelezve, hogy "létre kell hozni a védelem Európáját". "Nem hagyhatjuk Franciaországra a becsület megmentésének feladatát" - mondta Jean-Claude Juncker a párizsi Jacques Delors Intézet európai kérdésekről rendezett konferenciáján, amelyen a francia miniszterelnök is részt vett.
Párizs évek óta hangoztatja az európai védelmi eszközök megerősítésének szükségességét és az Európai Unió külső hadműveletekre fordított költségvetésének megemelését.
Francois Hollande államfő a szeptember 16-i pozsonyi uniós csúcstalálkozón azt mondta, hogy "Franciaország tölti be az európai védelem legfőbb erejét, de nem lehet egyedül, mert nem akar egyedül lenni". A francia államfő hangsúlyozta, hogy Franciaország vállalja a vezető szerepet, de Európának meg kell teremtenie a saját védelmét, a NATO keretében az amerikaiakkal való együttműködésben.
Korábban Francois Hollande úgy fogalmazott, hogy Franciaország a védelem és a biztonság területén "többet tesz a kötelességénél". A köztársasági elnök a terrorcsoportok feltartóztatására Afrikában indított francia hadműveletekre, illetve az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni nemzetközi koalícióban betöltött francia szerepvállalására utalt.
Szijjártó Péter: A magyar kormány Juncker helyett is védi az európai érdekeket
Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének Európa érdekeit kellene védenie - jelentette ki pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megjegyezve: de "legalább ne sértődjön meg, amikor helyette ezt a magyar kormány megteszi". Szijjártó Péter közölte: az "Európai Bizottság elnökét láthatóan rettenetesen zavarja a magyar emberek véleménye". Kiemelte továbbá, hogy míg Jean-Claude Juncker szerint, ami Magyarországon történt, "az a vég kezdete", a külügyminiszter szerint viszont a "demokrácia győzelme". A külügyminiszter úgy véli Jean-Claude Juncker "talán elfelejtette a feladatát: nem az a dolga, hogy megváltoztassa Európát és az európai embereket, hanem, hogy védje az érdekeiket".
Juncker a menekültek elosztásáról szóló terv tiszteletben tartását kérte a tagállamoktól
Az Európai Bizottság elnöke felszólította pénteken Párizsban az Európai Unió tagállamait, hogy tartsák tiszteletben a menekültek elosztására vonatkozó brüsszeli döntést. Jean-Claude Juncker arról beszélt, hogy bizonyos tagállamok nem hajtják végre azt a döntést, amely 160 ezer menekült uniós tagállamok közötti szétosztásáról szól.
"A vég kezdetét jelenti, ha a rögzített, demokratikusan kidolgozott szabályt már nem tartják tiszteletben a tagállamok" - hangsúlyozta Juncker, amivel az AFP francia hírügynökség szerint mindenekelőtt Magyarországra, és a kvótareferendumra célzott. "Ha minden tagállam népszavazást tart, amikor nem ért egyet egy döntéssel, hogy kimondassa az ellenkezőjét annak, amit a jogszabályok előírnak, nem fogjuk tudni irányítani és kormányozni Európát" - mondta az Európai Bizottság elnöke. Juncker hangsúlyozta, hogy az EU "a jogra épül". "Nagyon elszomorodom, amikor azt látom, hogy bizonyos tagállamok azzal tűnnek ki, hogy már nem tisztelik az európai normát" - tette hozzá.
Az AFP szerint az európai vezetők rendszeresen emlékeztetik Budapestet arra, hogy a menekültek szétosztásáról szóló brüsszeli döntés minden tagállamra vonatkozik. Az Európai Bizottság többször jelezte, hogy értelmezése szerint a magyarországi kvótareferendum a jövőbeni döntésekre vonatkozik. A belügyminiszteri tanácsban tavaly szeptemberben minősített többségi szavazással, Magyarország ellenkezése ellenére hozott határozatot Magyarország és Szlovákia is megtámadta az Európai Unió Bíróságán.
