Több millió ember vált földönfutóvá az Iszlám Állam térhódítása következtében, akik életüket féltve menekültek az Irakkal szomszédos országokba. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a visszatelepülést és az újjáépítést segíti.
A migránsválság kezdete óta a Nyugat-Európába érkezett több mint kétmillió migráns szociális ellátására és integrációjára hozzávetőlegesen évente hatvanmilliárd eurót költenek az uniós országok. És ebben az összegben még nem szerepel például a határvédelemre fordított összeg – mondta lapunknak Bálint Gábor, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖSZ) nemzetközi programjainak vezetője, aki pár hete tért vissza Irakból. Hozzátette, a legnagyobb gond, hogy ezt a hatalmas összeget nagyon rosszul használják fel, hiszen a teljes integráció a hatalmas kulturális különbségek miatt ritkán hoz sok sikert. Eközben tapasztalataik szerint az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek által indított programok, így a visszatelepülés, a felújítások támogatása alulfinanszírozottak.
Bálint Gábor szerint a problémás országokban sokkal hasznosabban lehet elkölteni a rendelkezésre álló forrásokat. A MÖSZ is helyben segít, ott, ahol a legnagyobb a szükség rá, ráadásul mindig helyi munkaerővel, helyi áru beszerzésével. Irakban az Iszlám Állam, vagyis az ISIS háborúja elől menekülők belső mozgása következtében többmillió jazidi, szunnita, síita és keresztény menekült biztonságosabb területekre (a keresztények között asszír és arab nemzetiségűek egyaránt találhatók). A belső menekültek száma nagyjából 3,6 millióra tehető. A szíriai polgárháború miatt további negyedmillió szír menekült keresett menedéket Irakban. Mára kezd helyreállni a béke Irak északi részén, a ninivei fennsíkon, ahol jobbára keresztények laknak.
Ha valaki a háború elől menekül, elsősorban azért teszi, mert az élete veszélyben van. Az életüket féltők leginkább az országon belül, vagy a szomszédos országokba igyekeztek, ahol viszonylagos béke volt. Ugyanez történt egyébként, amikor a Szovjetunió megszállta Afganisztánt, majd később uralmukba kerítették az országot a tálibok: hétmillió ember keresett menedéket Pakisztánban és Iránban – emlékeztetett Bálint Gábor.
Az iraki keresztény vezetők ugyancsak azt hangoztatják, hogy meg kell tartani a kereszténységet helyben, különben egy kétezer éves kultúra tűnik el. A térségben a kilencvenes években még másfél millió, az ISIS térnyerésekor félmillió keresztény élt, manapság kétszázhatvan-ezren lehetnek. A keresztényeknek mindent hátrahagyva kellett előlük menekülniük. A MÖSZ eddig a belső menekülteket segítette, ma pedig már elsősorban a menekültek visszatérését, helyben maradását támogatja.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával, a Hungary Helps program keretében ötszázmillió forinttal gazdálkodhat a segélyszervezet. Ebből a forrásból a visszatelepülést segítik, egy-egy fiú- és leányiskolát, ötvenöt lakóházat, egy kétezerötszáz embert ellátó vízközműrendszert újítanak fel és megnyitották a visszatelepülőket támogató központot. Emellett több mint háromszáz családnak biztosítottak tüzelőt. Az evangélikus egyház szervezésében összegyűjtött adományból további tizenötmillió forintot fordítanak tíz család otthonának felújítására Bashiqa városban. A genfi központú Act-Alliance, azaz az egyházi hátterű segélyszervezetek nemzetközi szövetsége támogatásával további százmillió forint jut majd az újjáépítési programokra. Az EU támogatásával egyéb programokat is kívánnak indítani a közeljövőben, összesen másfél milliárd forintot fordít menekültek és visszatelepülők támogatására a MÖSZ az idén és jövőre Irakban.
A kelet-közép-európai katolikus püspöki konferenciák közös segítségnyújtásának világos célja a lakóhelyük közelében menekülttáborokban élő, a hazatérésben reménykedő üldözött keresztények támogatása – szögezte le Erdő Péter bíboros, prímás már tavaly decemberben. A Katolikus Karitász többször is hirdetett a közelmúltban adománygyűjtő akciókat, az adományokat egy tavaly kötött megállapodás értelmében a libanoni Karitászon keresztül juttatják el a szükségben élőkhöz. Libanonban ugyanis keresztény menekültek tízezrei élnek napról napra. Écsy Gábor, a Karitász igazgatója hangsúlyozta: ha véget ér a háború, a segélyszervezet részt kíván majd venni az újjáépítésben is, addig, közreműködnek a tranzitzónákban működő segítő munkában. Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke még tavaly úgy nyilatkozott, a határ mentén és a tranzitzónákban végzett munka során nagyon fontos a segélyszervezetek közötti szoros együttműködés.
A Katolikus Karitász a Közel-Kelet üldözött keresztényei mellett természetesen gondot fordít a határon túli magyar családokra is. A segélyszervezet orvoscsoportja emellett rendszeresen gyógyít Kárpátalja falvaiban. A Karitatív Tanács tagjaiként a Katolikus Karitász egész évben segíti a nehézségekkel küzdő családokat, idős, beteg embereket. A mögöttünk hagyott tél folyamán kétszáznyolcvan kályhát osztott ki a civil szervezet, hogy a hideg elleni védekezésben segítse a fűtés nélkül élőket. Kárpátalján a Katolikus Karitász havi rendszerességgel támogat ötszáz családot.
