A Kreml fontosnak tartja az amerikai elnökválasztást, és más nemzetközi eseményekhez hasonlóan figyelemmel követi azt - közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.
Védekezett a WikiLeaks kiszivárogtató portál kedden azok ellen a vádak ellen, amelyek szerint Oroszország manipulálta volna, amikor az amerikai elnökválasztási kampány idején több ezer üzenetet szivárogtatott ki, s ezekkel kellemetlen helyzetbe hozta Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltet. Julian Assange, a portál alapítója támogatóihoz írt hosszú levelében biztosított arról, hogy "nem az amerikai választás kimenetelének befolyásolása iránti személyes vágyából" cselekedett, hanem azért, mert az általa vezetett szervezet "a nagyközönségnek a tájékozottsághoz való jogát" védelmezte. "A Clinton-tábor névtelen forrásokra vagy a hírszerzéstől származó homályos, spekulatív közleményekre hivatkozott, hogy (a WikiLeaks) Oroszországtól való alantas függését sejtesse. A Clinton-tábor sosem volt képes erre bizonyítékot szolgáltatni, azon egyszerű okból, hogy ilyen nem létezik" - tette hozzá Assange. A WikiLeaks október 7-től John Podestának, Hillary Clinton kampányfőnökének a Gmail-fiókjából származó több ezer feltört üzenetet tett közzé. John Podesta nem erősítette meg, de nem is cáfolta az üzenetek hitelességét, de azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Moszkva követte el a hackerakciót Donald Trump republikánus elnökjelölt javára. Az üzenetekben nem voltak megrendítő felfedezések, némelyek miatt azonban a demokrata párti elnökjelölt mégis védekezni kényszerült. A legnagyobb szenzációt a Hillary Clinton által a bankoknál és más pénzintézeteknél külügyminisztersége után, 2013 és 2015 között elmondott fizetett beszédei jelentették. "Nem lett volna értelme annak, hogy a WikiLeaks megfossza a nagyközönséget ilyen információktól az elnökválasztás időszakában. Ugyanakkor nem tudunk nyilvánosságra hozni olyan dolgot, amely nem áll a rendelkezésünkre. A mai napig nem kaptunk semmilyen információt Donald Trump kampányáról" - tette hozzá Julian Assange magyarázatképpen arra, hogy a kiszivárogtatásai miért kímélték meg a republikánus jelöltet. Washington azzal vádolta meg Oroszországot, hogy tömegméretű kalózakciókat szervezett az amerikai elnökválasztási kampány befolyásolása céljából. Az Egyesült Államok azt vetette Moszkva szemére, hogy Donald Trumpot akarja segíteni, aki dicsérő szavakkal méltatta a Kremlt, és jobb viszonyt szorgalmazott az oroszokkal. Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasította ezeket az állításokat.
"Annyira leszünk készek előrelépni az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolataink helyreállításában és fejlesztésében, amennyire az amerikai partnereink készek lesznek" - jelentette ki a szóvivő. Peszkov emlékeztetett rá, hogy Putyin több ízben is kifejezte Moszkva érdekeltségét a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. A kérdésre, hogy Washingtonnak kell-e megtennie az első lépést a viszony helyreállítása érdekében, Peszkov kijelentette: "Itt inkább a politikai akarat megléte a fontos".
Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor korábban az amerikai elnökjelöltekkel kapcsolatos preferenciáit feszegették, kitérően azt hangoztatta, hogy Oroszország tiszteletben tartja majd az amerikai nép döntését, bármi legyen is az, és kész az Egyesült Államok bármely vezetőjével együtt dolgozni, akit a választók előnyben részesítenek. Szavai szerint Moszkva számára az lenne a legjobb, ha a választás olyan emberre esne, aki kész tenni az Oroszországgal fennálló viszony fejlesztéséért.
"Mi az egyenrangú partnerség hívei vagyunk, egymás érdekeinek figyelembe vétele mellett. Csak ezen az alapon fogunk dolgozni" - mondta. Putyin nyíltan nem foglalt állást egyik elnökjelölt mellett sem, ugyanakkor többször is pozitívan nyilatkozott az általa személyesen nem ismert Donald Trumpról. Méltatta, hogy a republikánus elnökjelölt konstruktív együttműködésre törekedne Moszkvával.
Vlagyimir Putyin úgy vélekedett, hogy Trump a hagyományos republikánus értékrendet követő választói réteget, az átlagjövedelmű átlagembereket képviseli, akik belefáradtak az évtizedek óta hatalmon lévő elitbe. Az orosz elnök pozitív jelzőkkel illette Trumpot, kijelentve, hogy extravagáns stílusának célja az egyszerű szavazók megszólítása, ugyanakkor elutasította azt a feltételezést, hogy ő lenne a favoritja.
Hillary Clintonról, aki külügyminiszteri minőségében nem egyszer találkozott vele, Putyin többször nyilatkozott kritikusan, de volt, amikor méltatta a konstruktív hozzáállását.
Az orosz vezető annak idején élesen reagált arra, hogy Clinton az amerikai diplomácia vezetőjeként 2011 decemberében már azelőtt leszögezte, hogy az orosz parlamenti választások nem voltak tisztességesek és igazságosak, hogy megkapta volna az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) jelentését. Putyin szerint Clinton ezzel "megadta a hangnemet" és "jelt adott" az orosz ellenzéknek. Tavalyelőtt, válaszul az amerikai külügyminiszter újabb bírálataira, Putyin úgy fogalmazott, hogy ha valaki átlépi "az illendőség határait", az a gyengeség jele, ami egy nő esetében "a legrosszabb tulajdonság". 2007-ben, Clinton első elnökjelöltségi próbálkozása idején viszont még arról beszélt hogy a nők jelenléte a politikai és társadalmi életben "a társadalom érettségének világos jele", és a nők jelenléte kiegyensúlyozottabbá és cselekvőképesebbé teszi a hatalmat.
Moszkva figyelmét nem kerülte el, hogy Clinton külügyminiszter a "galamb" Barack Obama elnökkel szemben "héja" álláspontra helyezkedett mind az ukrajnai, mind a szíriai konfliktus ügyében. Putyin ugyanakkor elismerte, hogy Clintonnal "nagyon konstruktív és tárgyra törő" megbeszélést folytatott az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) 2012-es vlagyivosztoki csúcstalálkozóján, amelyre Obama nem utazott el.
Az orosz elnök többször valótlannak minősítette azokat a Washingtonban, főleg a demokraták részéről megfogalmazott vádakat, melyek szerint Moszkva beavatkozik az amerikai elnökválasztási küzdelembe.
"Valaki tényleg azt gondolja, hogy Oroszország valahogy befolyásolni tudja az amerikai nép választását? Amerika talán valami banánköztársaság? Amerika nagyhatalom. Ha nincs igazam, javítsanak ki, legyenek szívesek" - mondta.
Maria Olson, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének szóvivője kedden közölte, hogy a képviselet jegyzéket kapott az orosz külügyminisztériumtól, mert korlátozták az Egyesült Államokban szolgálatot teljesítő, a voksolást megfigyelni kívánó orosz diplomatákat amerikai választóhelyiségek megközelítésében. Olson alaptalannak minősítette az orosz vádat. Mont mondta, az oroszoknak felajánlották, hogy csatlakozzanak az EBESZ-tagállamok megfigyelői csoportjaihoz, Moszkva azonban nem nevezte meg delegáltjait. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok több államának hatóságai megkövetelik, hogy a külföldi megfigyelők egyenesen hozzájuk forduljanak választások idején, ezért - ha ezt orosz részről megtették - a döntés az adott szövetségi államok hatáskörébe tartozik.
Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy a tiltakozó jegyzékben egyúttal nemkívánatosnak minősítették a jövőbeni oroszországi választások amerikai diplomaták általi megfigyelését.
Marija Zaharova, az orosz külügyi tárca szóvivője hétfőn közölte: az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökei a texasi Houstonban feltartóztatták az orosz főkonzulátus egyik munkatárásnak gépkocsiját. Az ügynökök állítólag azt "sugalmazták", hogy a választásokat nemcsak megtekintenie nem szabad, de arra gondolnia sem. Zaharova állítása szerint az eset nem volt egyedi.
A szóvivő nehezményezte, hogy az amerikai külügyminisztérium jegyzékben tanácsolta Oroszország képviselőinek, hogy "önállóan ne közelítsék meg a szavazóhelyiségeket", néhány állam hatóságai pedig még bűnvádi eljárással is fenyegetőztek.
