Törökország uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólított fel csütörtöki állásfoglalásában az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amennyiben Ankara változatlan formában végrehajtja a széles körben bírált alkotmányos reformcsomagot.
Törökország nem fogadja el a határozatot
A török miniszterelnök visszautasította csütörtökön az Európai Parlament állásfoglalását, amelyben javasolta a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését, amennyiben Ankara változatlan formában végrehajtja a széles körben bírált alkotmányos reformcsomagot. "Az a véleményünk, hogy ez a döntés érvénytelen. Törökország csak azzal törődik, amit az Európai Unió igazgatási csúcsszerve mond" - idézte Binali Yildirim kormányfőt az Anadolu török hírügynökség. A miniszterelnök hozzátette, hogy Törökország továbbra is elkötelezett az európai csatlakozás mellett, és egyébként is mindenkinek "felelősen kell cselekednie". A török külügyminisztérium szóvivője "szerencsétlen fejleménynek" minősítette az Európai Parlament állásfoglalását "éppen akkor, amikor mindkét fél erőfeszítéseket tesz a kapcsolatok javítására". Az Ankarában tartózkodó Johannes Hahn európai bővítési biztos a tárgyalásai befejeztével megerősítette, hogy Törökországnak tiszteletben kell tartania a törvényes rendet és az emberek jogát a tisztességes bírói eljáráshoz. Közölte, hogy Binali Yildirim miniszterelnökkel tárgyalva felvetette az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet csütörtökön letartóztatott emberi jogi aktivistáinak az ügyét, de nem kapott kielégítő választ.
A strasbourgi ülésen 477 szavazattal, 64 ellenében, 97 tartózkodás mellett elfogadott szövegben hangsúlyozták: "a javasolt módosítások nem tartják tiszteletben a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, nem biztosítanak megfelelő fékeket és ellensúlyokat, továbbá nem állnak összhangban az úgynevezett koppenhágai kritériumokkal".
Az EP felszólította az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy haladéktalanul fagyasszák be a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával, ha az államfő jogkörét szélesítő népszavazás nyomán elfogadott alkotmányos csomagot változatlan formában hajtják végre.
Kiemelték, ebben az esetben fel kell függeszteni az előcsatlakozási alapokból nyújtott támogatásokat, majd ezeket az összegeket a török civil társadalom, illetve a Törökországban élő menekültek közvetlen megsegítésére kell fordítani.
A képviselők szerint az alkotmánymódosítások összeegyeztethetetlenek az európai uniós tagsággal, az állásfoglalásban ugyanakkor kiemelték a kétoldalú kapcsolatok stratégiai fontosságát, a párbeszéd fenntartásának szükségességét a közös kihívások - migráció, biztonság, terrorizmus - megoldása érdekében. A testület még azt is felvetette, hogy kezdődjenek tárgyalások a vámunió korszerűsítéséről, de - mint írták - fontos, hogy ebbe épüljön bele egy záradék az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra vonatkozóan.
Az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Törökországban romlik a jogállamiság, az emberi jogok, a sajtószabadság, valamint a korrupció elleni harc helyzete.
Határozottan elítélték a tavalyi törökországi puccskísérletet, azonban hangsúlyozták, hogy az aránytalan válaszlépések újságírók, tudósok, bírák letartóztatását, és iskolák, egyetemek bezárását eredményezték, valamint tömeges elbocsátásokat és számos médiaorgánum felszámolását.
"A parlament egyöntetűen és határozottan elítéli a visszalépéseket a demokratikus normák terén. Reméljük, nemsokára visszatér az igazság Törökországba" - közölte Kari Piri holland szociáldemokrata jelentéstevő.
Az Európai Parlament tavaly novemberben már elfogadott egy hasonló, a török uniós csatlakozási tárgyalások felfüggesztését célzó állásfoglalást a puccskísérletet követően bevezetett elnyomó intézkedések miatt.
Az EP ezen állásfoglalásai jogilag nem kötelező érvényűek, de szakértők szeint fokozzák a nyomást az Európai Bizottságon és az illetékes uniós szerveken.
A puccskísérlet óta több uniós tagország is bírálta a török vezetés kemény fellépését, volt, aki a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését is megpendítette már, de erről nem született hivatalos döntés. A folyamat mindazonáltal eleve lassan halad: Törökország harminc évvel ezelőtt kérte felvételét, a csatlakozási tárgyalások 12 évvel ezelőtt kezdődtek meg, és egyelőre csak egy fejezetet sikerül lezárni a 35-ből.
