Magyarország mindig is hangoztatott álláspontja szerint egy "őrült kommunista diktátor" vezeti Észak-Koreát, amely ország biztonsági fenyegetést jelent az egész világra - jelentette ki Szijjártó Péter Luxembourgban, az európai uniós tagországok külügyminiszterei tanácskozásának szünetében hétfőn.
A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: Magyarország ismételten hangsúlyozta, hogy az Európai Unió az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozatokon túlmutatóan, egyoldalúan is fogadjon el szankciókat Phenjannal szemben. Szijjártó hozzátette: az EU fontosnak tartja saját biztonsága, regionális biztonsága és a globális biztonság szempontjából is az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fenntartását.
Magyarország megbízik az Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felülvizsgálataiban, az ügynökség eddig nyolcszor állapította meg, hogy Irán tiszteletben tartja a megállapodásban foglalt kötelezettségeket. Magyarország ezért a leghatározottabban támogatja a közös uniós fellépést az Iránnal megkötött megállapodás fenntartása érdekében, ugyanis ez a megállapodás biztosítja, hogy egy erős szereplő - Irán - a nemzetközi együttműködés részévé tehető legyen bizonyos szintig, amely hozzájárul a régió stabilizációjához - emelte ki.
Az Európai Unió újabb szankciókat fogadott el Észak-Koreával szemben
Az uniós külügyminiszterek tanácsa megvitatta a Koreai-félszigeten kialakult helyzetet, különös tekintettel a nukleáris fegyverek és ballisztikus rakéták fejlesztésére, amivel Phenjan megsérti és nyíltan semmibe veszi az ENSZ Biztonsági Ttanácsának határozatait.
Az új szankciós intézkedések része, hogy teljes tilalmat rendel el minden területre kiterjedően az Észak-Koreában végrehajtott uniós beruházásokra. Korábban a tilalom a nukleáris és a hagyományos fegyverekkel kapcsolatos iparágakban, valamint a bányászati, a finomítási és a vegyipari, továbbá a kohászati, a fémmegmunkálási és az űrrepülési ágazatban végrehajtott beruházásokra korlátozódott csak.
Teljes tilalmat rendel el továbbá a finomított kőolajtermékek és a kőolaj értékesítésére, továbbá az Észak-Koreába átutalt személyes pénzküldemények összegét 15 ezer euróról 5 ezer euróra csökkenti, mivel ezeket az utalásokat gyaníthatóan az ország illegális nukleáris és ballisztikusrakéta-programjainak a támogatására használják fel.
A tagállamok az Észak-Koreába történő pénzátutalások megszüntetése céljából megállapodtak abban is, hogy a menekültek és a nemzetközi védelem alatt állók kivételével nem újítják meg a területükön tartózkodó észak-koreai állampolgárok munkavállalási engedélyét.
Emellett a miniszterek tanácsa az illegális programokat támogató újabb három személyt és további hat szervezetet vett fel azon személyek és szervezetek jegyzékébe, akik, illetve amelyek vagyoni eszközeit az EU befagyasztja, valamint akik esetében utazási korlátozásokat alkalmaz. Ezzel összesen 41 személy és 10 szervezet került az EU által Észak-Koreával szemben bevezetett önálló korlátozó intézkedések hatálya alá. Az ENSZ további 63 személyt és 53 szervezetet vett jegyzékbe.
A miniszterek megállapodtak abban is, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ENSZ összes tagállama maradéktalanul végrehajtsa az ENSZ BT valamennyi vonatkozó határozatát.
Mint elmondták az újonnan elfogadott intézkedések kiegészítik és megerősítik az ENSZ Biztonsági Tanácsa által bevezetett szankciókat, és már hatályba is léptek.
Putyin aláírta az Észak-Koreával szembeni szankciókról szóló rendeletet
Rendeletet írt alá hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozata által elrendelt, Észak-Korea elleni gazdasági korlátozó intézkedésekről.
A határozatot a Biztonsági Tanács 2016. november 30-án fogadta el a Phenjan által 2016. szeptember 9-én végrehajtott ötödik kísérleti atomrobbantás után. A döntés megtiltja a szén, vas és vasérc importját Észak-Koreából, de nem vonatkozik a létfontosságú élelmiszerek szállítására.
Az orosz hivatalos közlöny internetes oldalán hétfőn közzétett elnöki rendelet egy sor gazdasági, tudományos és technikai kapcsolat leállítását rendeli el.
