Közúti, vasúti, vízi és városi közlekedésfejlesztési beruházásokra összességében 1104 milliárd forintra pályázhatnak állami cégek és önkormányzatok.
Egyidejűleg négy pályázati felhívást tett közzé a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amelyek révén európai uniós társfinanszírozású közlekedési beruházásokat lehet megvalósítani 2020-ig. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében összességében 1104 milliárd forintra nyújthat be pályázatot a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a két állami vasúttársaság, és az illetékes önkormányzatok – közölte tegnap a szaktárca. A jelenlegi uniós időszakban ennél nagyobb összegű közlekedésfejlesztési forrás egyidejű megnyitása nem várható, hiszen ez az 1200 milliárd forint költségvetésű IKOP mintegy 92 százaléka. Mint azt a minisztérium vezetése közölte, ezek a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatottság bővítésére épülő beruházások a gazdasági növekedést szolgálják.
Az első csoportba az európai törzshálózatba (TEN-T) tartozó új utak építése és a meglevő kapacitások bővítése tartozik. Itt 315 milliárd forintra lehet pályázni. Ebben a programban autópálya-építés is lesz, például az M2-es bővítése Vácig, illetve továbbépítése a határig, de a legtöbb pénzt útfelújításra, négysávos szakaszok építésére lehet elkölteni. A nemzetközi vasúti és vízi elérhetőség javítására 459 milliárd forintot lehet elkölteni az IKOP-on belül. Ebbe a körbe tartozik például a dél-balatoni vasútvonal korszerűsítése vagy a Püskökladány–Debrecen szakasz átépítése. A további két felhívásban a Közép-Magyarország régióban kétszáztizenegymilliárd forint, a kevésbé fejlett régiókban száztizenkilencmilliárd forint fordítható a fenntartható városi közlekedés fejlesztésére és az elővárosi vasúti elérhetőség javítására. Tájékoztattak arról is, hogy ebben a körben városi-elővárosi kötött pályás és környezetbarát közúti személyszállítás megújítása és közlekedési központok kialakítása támogatható. Ide tartozik például a MÁV ötven új háromszáz személyes motorvonatának a beszerzése, valamint Hódmezővásárhely és Szeged közötti villamos megépítése. A kormány ezek mellett ezermilliárd forintot szán költségvetési forrásból közúti és vasúti beruházásokra, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz nemzeti borítékban pedig négyszázmilliárd forintra pályázhat az ország.
Új elnök került az Audi élére
A Volkswagen (VW) konszern új vezérigazgatója, Matthias Müller lett az Audi új elnöke. Müller, aki szeptember végén, a dízelmotorok emissziós értékét manipuláló szoftverek miatt kipattant botrány közepén került a tizenkét márkát tömörítő autóipari csoport élére, „visszatér az Audi AG felügyelő tanácsába, és azonnali hatállyal átveszi annak elnöki posztját” – közölte tegnap a VW felső kategóriás autókat gyártó leányvállalata. Az Audi közleménye alapján az MTI közölte, „közös megegyezéssel” távozott a cég fejlesztési igazgatója, Ulrich Hackenberg is, akit Stefan Knirsch vált a poszton.
