Erősödött a feszültség csütörtökön Törökország és Bulgária között azt követően, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő Ankarában a Balkánon élő törökök előtt tartott beszédében nyomásgyakorlással vádolta a szófiai hatóságokat tekintettel az előrehozott bolgár parlamenti választásokra.
Bulgária egyrészt demokráciáról beszél, másrész komoly nyomást fejt ki a helyi törökökre. Ez így nem mehet tovább - jelentette ki a török államfő.
Erdogan beszédében kiemelte: Törökországnak joga van kiállni a törökök jogaiért, és pártjukat is fogni. "Azt kívánjuk, hogy a választások Bulgáriában békések legyenek, illetve igazságos és átlátható módon érjenek véget. Viszont arról hallani, és azt látni, hogy ott bizonyos elnyomás történik, komoly aggodalomra okot nekünk" - tette hozzá Erdogan.
Kraszimir Karakacsanov, a Bolgár Nemzeti Mozgalom nacionalista párt társelnöke a bTV állami televízióban pedig azzal vádolta a nap folyamán Erdogant, hogy beavatkozik a bolgár választásokba. A bolgár nacionalisták egyben újabb akciókat jelentettek be péntekre a török-bolgár határon, hogy megakadályozzák a török-bolgár kettős állampolgárságú szavazókkal teli buszok bejutását az országba. Ilyen átmeneti blokádok már kedden is voltak mind a három határátkelőhelyen a szomszédos országok között.
Rumen Radev, Bulgária oroszbarát elnöke a múlt héten szintén azzal gyanúsította Ankarát, hogy beavatkozik országa választási kampányába.
Ezzel egyértelműen élesedett a hangnem Szófia és Ankara között, miután török politikusok nyíltan az új, az ankarai vezetéssel rokonszenvező párt, a helyi török kisebbséget képviselő Demokraták a Felelősségért, a Szolidaritásért és a Tolerenciáért (DOSzT) mellett kampányoltak. Törökországban 300 ezer bolgár török él kettős állampolgársággal, s jogosultak bulgáriai választásokon részt venni. Bulgáriában a lakosság tíz százaléka török nemzetiségű.
A múlt hétvégén a bolgár kormány konzultációra hazarendelte diplomáciai képviselőjét Ankarában, illetve bekérette a szófiai török nagykövetet. A szófiai biztonsági szolgálatok emellett három, török állampolgárságú imámot nem kívánatos személynek nyilvánítottak Bulgáriában.
Vasárnap előrehozott parlamenti választásokat tartanak Bulgáriában. Körülbelül 6,5 millió választásra jogosultat szólítanak fel arra, hogy három éven belül harmadszor válasszanak új összetételű, 240 fős parlamentet. A választást Bojko Boriszov jobboldali miniszterelnök kényszerítette ki novemberi lemondásával.
Törökország felül fogja vizsgálni politikai kapcsolatait az EU-val
Törökország fenntartja gazdasági kapcsolatait az Európai Unióval, de felülvizsgál minden politikai és közigazgatási szálat, köztük a Brüsszellel tavaly kötött menekültügyi megállapodást is a török elnöki rendszerről döntő április 16-i népszavazás után - nyilatkozta Recep Tayyip Erdogan török elnök a CNN Türk török hírtelevíziónak adott csütörtöki interjújában
Erdogan elmondta: nincs napirenden, hogy a németországi török közösség előtt kampányoljon az államfő jogköreit kiszélesítő alkotmánymódosítás mellett. Vasárnap Ibrahim Kalin elnöki szóvivő még azt mondta: lehetséges, hogy Erdogan nagygyűlést tart Németországban a referendum előtt.
A népszavazás miatt az utóbbi hetekben Törökország éles konfliktusba került több európai uniós tagállammal, köztük különösen is Hollandiával és Németországgal. Hága és Berlin magára haragította Ankarát, mert nem engedélyezte, hogy török politikusok kampányrendezvényeket tartsanak a helyi török közösségek előtt. A török vezetés úgy látja, hogy Németország és Hollandia állást foglalt egy török belpolitikai kérdésben, mégpedig az elnöki rendszert ellenző álláspontra helyezkedett.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter múlt szerdán bejelentette: Ankara teljesen elállt a menekültügyi egyezménynek attól a részétől, amelynek értelmében Törökország visszaveszi az illegális menekülteket Görögországból. Egyben azzal vádolta az Európai Uniót, hogy az nem valósítja meg a török állampolgároknak szerinte ígért vízummentességet. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ankara felülvizsgálja a menekültek visszatartására vonatkozó vállalásait is, és ha a vízummentesség megadása nem teljesül, a török kormány bármely pillanatban egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak. Erdogan kedden már jelezte: a referendummal új Törökország születik, amelyet nem lehet többé az uniós csatlakozással vagy a menekültügyi paktummal fenyegetni.
Az 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak 16 fejezetet sikerült megnyitni a 35-ből, és ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni. A tavalyi közös akcióterv keretében Brüsszel az uniós csatlakozási folyamat felgyorsítását helyezte kilátásba Ankarában, ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott török terrorellenes törvény enyhítését szabta, amire a török vezetés nem hajlandó.
