Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, a februári 2,9 százalékos ütemet követően. Az üzemanyagok éves drágulása 17,1 százalékra lassult az előző havi 19,9 százalékról, és kevésbé emelkedett a dohányáruk ára is - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
A 2,7 százalékos adat alacsonyabb az elemzők által vártnál, londoni elemzők 2,8, a magyarországiak 2,9-3,0 százalékos márciusi rátára számítottak.
Februárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagukat tekintve nem változtak márciusban, az üzemanyagok 1,1 százalékkal lettek átlagosan olcsóbbak.
Az év első három hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal nőttek.
A szezonálisan igazított éves maginfláció márciusban 1,8 százalékos volt, annyi, mint az előző hónapban.
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a februári 2,9 százalékos emelkedés után kisebb ütemben nőttek a fogyasztói árak márciusban, elsősorban a járműüzemanyagok árának március havi csökkenése miatt, illetve csökkent a dohányáruk ára is havi összevetésben 0,7 százalékkal.
Az élelmiszerek ára egy év alatt 2,2 százalékkal, a szolgáltatásoké 1,6 százalékkal emelkedett, a tartós fogyasztási cikkek 0,4 százalékkal olcsóbbak lettek.
Tavaly márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 2,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a cukoré 14,0 százalékkal, a sertéshúsé 10,8 százalékkal, a sajté 7,1 százalékkal, a péksüteményé 5,2 százalékkal, a kolbászé 5,0 százalékkal, a kenyéré 3,6 százalékkal. A friss zöldségek ára 4,9, a gyümölcsöké és a burgonyáé az átlag alatt 0,7, illetve 1,5 százalékkal emelkedett.
A baromfihús és a tojás olcsóbb lett, ára 16,5 százalékkal, illetve 5,6 százalékkal csökkent.
Az egyéb cikkek - gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint a kulturális termékek - átlag felett, 7,6 százalékkal drágultak. Ezen belül a járműüzemanyagok ára 17,1 százalékkal nőtt, de 10 százalék felett drágultak az újságok is, míg a gyógyszerek ára 2,2 százalékkal emelkedett a testápolási cikkeké pedig stagnált.
A szeszes italokért, dohányárukért átlagosan 2,6 százalékkal kellett többet fizetni a szeszes italok 1,4 illetve a dohányáruk 3,7 százalékos drágulásának eredőjeként, amiben az égetett szeszek áremelkedése 3,4 százalékos volt, míg a bor alig 0,1 százalékkal lett drágább.
A szolgáltatásokért 1,6 százalékkal, a ruházkodási cikkekért 0,5 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
A tartós fogyasztási cikkek 0,6 százalékkal kevesebbe kerültek a tavaly márciusihoz képest. Egy hónap alatt, februárhoz viszonyítva az élelmiszerek átlagos ára változatlan maradt. Ezen belül azonban a margarin 3,0 százalékkal, a cukor 1,8 százalékkal, a kávé 1,7 százalékkal, a péksütemények 1,5 százalékkal, a kenyér 1,0 százalékkal, a tojás 0,9 százalékkal, a baromfihús pedig 0,4 százalékkal drágult. Csökkent ugyanakkor a csokoládé, kakaó ára, 1,8 százalékkal, a sertéshúsé 1,1 százalékkal, az idényáras élelmiszereké - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 0,7 százalékkal, az étolajé pedig 0,5 százalékkal. A szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek ára nőtt a legnagyobb mértékben, 1,0 százalékkal.
A háztartási energia és a szolgáltatások átlagosan 0,2 százalékkal kerültek többe. A tartós fogyasztási cikkek ára nem változott.
Az egyéb cikkek ára 0,5 százalékkal, ezen belül üzemanyagoké 1,1 százalékkal csökkent, míg a gyógyszerek, gyógyáruké 0,3 százalékkal emelkedett havi összevetésben.
MNB: Továbbra is visszafogott inflációs környezetre utalnak az alapmutatók
Londoni elemzők: Az idén nem várható az MNB kamatpolitikájának módosulása
Londoni pénzügyi elemzők szerint a márciusi magyarországi inflációról szóló, kedden ismertetett adatokból arra lehet következtetni, hogy az idén valószínűleg nem módosítja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az alapkamatot.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői az adatismertetés után közölték: véleményük szerint az adatok arra vallanak, hogy a legutóbbi inflációs gyorsulási szakasz az MNB és a piac várakozásainál egy hónappal korábban tetőzhetett.
A ház várakozása szerint az inflációs ütem az idei második negyedévben tovább lassul, elsősorban az olajárak esése, az üzemanyagok jövedéki adójának áprilistól érvényes csökkentése és az energiahordozók árában érvényesülő bázishatások átfordulása miatt. A JP Morgan elemzői a második negyedéven 2,5-3 százalékos, 2018-ban 3 százalékhoz közeli inflációs ütemekkel számolnak.
Változatlanul visszafogott inflációs környezetre utalnak az inflációs alapfolyamatokat megragadó, a Magyar Nemzeti Bank által számított mutatók, amelyek márciusban lényegében nem változtak a előző hónaphoz képest - közölte kedden a jegybank a KSH a fogyasztói árak márciusi alakulásáról kiadott jelentését értékelve. A jegybank által számított indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,9 százalékon állt, az előző hónaphoz képest 0,1 százalékponttal emelkedett.
Elsősorban az üzemanyag árindexének részben bázishatások miatti csökkenésével magyarázta az MNB elemzése, hogy februárhoz képest 0,2 százalékponttal csökkent az éves infláció. A jegybank inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatói között a keresletérzékeny termékek márciusi indexe 0,1 százalékponttal 1,5 százalékra esett, a ritkán változó árú termékek inflációja 0,1 százalékponttal, 2,0 százalékra nőtt, azaz a két mutató alig mozdult és megmaradt a 1,5-2,0 százalékos sávon belül.
Elemzésében a jegybank megjegyezte, hogy a piaci szolgáltatások árai 0,2 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árai enyhén emelkedtek februárhoz képest, döntően a kenyér drágulása miatt.
Az iparcikkek szezonálisan igazított árszintje februárhoz képest érdemben nem változott. A tartós és a nem tartós iparcikkek áraiban sem volt számottevő elmozdulás. Az iparcikkek árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakítja - jegyezte meg a jegybank.
A lakosság inflációs várakozásai az elmúlt időszakban érdemben nem változtak, és az inflációs alapfolyamatokkal összhangban mérsékelt szinten alakulnak az MNB elemzése szerint.
