Emléktáblát avatott Kövér László a balassagyarmati kórházban

A második világháború alatt éhen halt hétszáz betegre emlékeztek

Belföld
  • 2016.12.08. - 11:55

Emléktáblát avattak csütörtökön a balassagyarmati kórházban a második világháborúban a szovjet csapatok fosztogatásai miatt éhen halt mintegy hétszáz pszichiátriai beteg emlékére. Kövér László, az Országgyűlés elnöke a megemlékezésen úgy fogalmazott: a bűn nem akkor teljesedik be, amikor elkövetik, hanem akkor, amikor megfeledkeznek róla.

kövér tábla lead
Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Balla Mihály fideszes országgyűlési képviselő és Medvácz Lajos polgármester az emléktábla avatásán. MTI Fotó: Komka Péter
A Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézet pszichiátriai osztálya épületénél tartott rendezvényén a házelnök felidézte, hogy a kórház a frontmozgások szorításában 1944-45-ben elveszítette felszerelésének nyolcvan százalékát, teljes gyógyszer-, élelmiszer- és fűtőanyagkészletét, és mindezek következtében magatehetetlen betege életét is.

Ma már tudjuk, hogy a balassagyarmati kórház azokban az esztendőkben Magyarország tragikus sorsát jelképezte - tette hozzá.

Az akkor Mária Valéria nevét viselő közkórház, Magyarország második legnagyobb kórháza a náci megszállás alatt elveszítette zsidó orvosait, a kommunista megszállás alatt elveszítette éhhalálba űzött betegeit, majd az ötvenes években a betegeket szeretettel gondozó apácáit, és nagyszerű orvosait is, akik koncepciós perek és kiszorítások áldozataivá váltak - mondta Kövér László.

Külön megemlékezett Kenessey Albertről, a kórház akkori igazgatójáról és idősebb Csekey Lászlóról, az elmeosztály főorvosáról, akik a rombolás után nekifogtak az intézmény újjáépítésének. A Rákosi-korszakban Csekey László koncepciós per áldozata lett és börtönbe került, Kenessey Albertet 1952-ben elbocsátották igazgatói, majd orvosi állásából is, és később nyugdíjba kényszerítették.

Kövér László hangsúlyozta: a közadakozásból készült emléktábla nemcsak az áldozatok előtt tiszteleg, hanem élteti azt a nemzeti közemlékezetet is, amelyet az elmúlt évtizedekben mindenáron el akartak fojtani, mindenáron meg akartak hamisítani azok, akiknek ez érdekükben állt.

Az Országgyűlés elnöke a bolsevik bűnök közé sorolta, hogy 1919-ben "körülbelül ezer fő tanácsköztársaságinak mondott terrorista" idegen segédlettel 133 napra túszul ejtette az országot, 1956-ban vérbe fojtották a forradalmat, az 1980-as évek végére "a vörös csillag alatt tudatosan adósították el Magyarországot", 2006-ban pedig "szégyenbe, könnybe és vérbe fojtották" a forradalom ötvenedik évfordulóját.

Mint hozzátette, a legtöbb esetben hatalmuk összeomlása után is sikerült megakadályozniuk az elkövetők felelősségre vonását.

Kövér László úgy fogalmazott: a bűn nem akkor teljesedik be, amikor elkövetik, hanem akkor, amikor megfeledkeznek róla; mi, mai magyarok nem fogjuk hagyni, hogy a felejtés által a kommunizmus bűnei beteljesedjenek rajtunk.

Szabó Géza, a kórház főigazgató főorvosa azt mondta: bármi történt is, nehézségek, jogtalanság és igazságtalanság, ne hordjuk szívünkben a bosszú és az elkeseredettség érzését; imádsággal, türelemmel bontsuk le a falat.

Az emléktáblát Beer Miklós, a katolikus Váci Egyházmegye megyés püspöke áldotta meg a balassagyarmati megemlékezésen.

Reklám