Emlékművet állítanak a pulai haditengerészeti temetőben az első világháborúban hősi halált halt magyar tengerészek emlékére, valamint a KDNP két parlamenti képviselője kezdeményezte a magyar haditengerészek emléknapjának kijelölését – jelentette ki Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke kedden az MTI tudósítójának adott telefonos nyilatkozatában a horvátországi Pulából.
Lomnici Zoltán kedden az Adriai-tenger partján a Szent István csatahajó hullámsírjánál, valamint a pulai haditengerészeti kikötőben helyezte el a kegyelet virágait. Mint mondta: a temetőben osztrák, magyar, olasz és horvát áldozatok nyugszanak, viszont magyar nyelvű emlékmű vagy emléktábla nem található, ez pedig az anyaország mulasztása, amit pótolni kell.
A Szent István csatahajót 1914-ben Fiuméban bocsátották vízre, 152 méteres hosszával és 20 ezer tonnás vízkiszorításával korának egyik legnagyobb hajója volt. Hadrendbe állítása után négy évig a pulai kikötőben tartózkodott, és a város légvédelmében vett részt. Első és egyben utolsó útjára 1918. június 9-én indult el, június 10-én hajnalban pedig két olasz torpedótalálat után süllyedt el. A hajó 1087 fős legénységének 89 tagja vesztette életét.
Néhány napja érkezett meg az Országgyűlés elnökéhez, Kövér Lászlóhoz az az egyéni képviselői indítvány, amelyet a KDNP két képviselője, Rubovszky György és Vejkey Imre nyújtott be, és amely a magyar tengerészek emléknapjának kijelölésére vonatkozik. Ez a kezdeményezés egyrészt főhajtás a hős haditengerészek előtt, másrészt azt szorgalmazza, hogy a történelemoktatásban nagyobb teret kapjon a magyar tengerészekről szóló rész. A megemlékezés és az emlékmű felállítása egyrészt hiánypótló, másrészt a nemzet önbecsülése szempontjából is lényeges, és a hazaszeretetet erősítő, senki ellen sem irányuló kezdeményezés - szögezte le az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
Lomnici Zoltán kiemelte, hogy az első világháború szinte minden magyar családot érintett, három és fél millió behívót küldtek ki, 660 ezer magyar katona nem tért vissza, és többségük idegen temetőkben nyugszik, ahová már senki nem visz virágot. Ezért családtörténeti szempontból is fontos az első világháborús hősi halottakról való megemlékezés - fűzte hozzá.
