Időlegesen ugyan, de duplázódhat a magyar államháztartás 892 milliárd forintos egész éves törvény szerinti hiánycélja az uniós projektek támogatási szerződésének kényszerű kifizetése miatt. Szakértők szerint aggodalomra nincs ok.
Jelenleg 96 százalékon áll a hétéves uniós pénzkeret (8200 milliárd forint) kifizetése, és őszre, elsőként az Európai Unió (EU) tagországai közül elérjük a száz százalékot. Így elvileg beigazolódna az a több szakértő által hangoztatott félelem, hogy az EU-támogatások maximális lehívása, azaz a források túlzott lekötéséből adódó fizetési kötelezettség miatt a kormány végül is feláldozza az idei államháztartási hiánycélt, azaz elszállhat a deficit – írta tegnap a Portfolió. Mivel a 2007–2013-as EU-támogatások százszázalékos lehívása érthető okokból gazdaságpolitikai prioritás, nehezen látható a pontos teljesítmény. A kormány úgy próbálja bebiztosítani magát, hogy az egyes operatív programokban a rendelkezésre álló pénzügyi keretet (amely euróban fix, de forintban folyamatosan mozog az árfolyam miatt) jócskán túlvállalja a megkötött támogatási szerződésekkel. Ezt azért teszi, hogy később majd „legyen honnan visszajönni” – közölték a szakértők.
Mindez azt jelenti, hogy a hétéves forráskeret majd 8500–8800 milliárd forint körül lehet, és ehhez képest a hatályos szerződések miatti túlvállalás már eleve csak 8,6 százalékos (8650 milliárd forintos tényleges keretösszeg esetén).
A várható uniós források jelenleg tehát nyolc-kilenc százalék körüli rendszerszintű túlvállalása jelentősen csökken. Az előttünk álló két-három évben így nem kell jelentős pluszkiadással számolni a magyar büdzsében, és fölösleges aggódni az idén duplázódó államháztartási hiány miatt. A főbb okai ennek: a rendelkezésre álló keretek túlvállalása csak óvatosságból történik, a hét évre rendelkezésre álló források százszázalékos (utólag kiszámítható) lehívása érdekében. Mindez azért történik, hogy majd a bizottság 2016-tól kezdődő, a ciklus pénzügyi elszámolásait érintő záró vizsgálatai során feltárt problémák és az emiatt végül nem támogatott, bebukó projektekre ki sem kell fizetni a támogatást.
Mindez azt jelenti, hogy a hétéves forráskeret majd 8500–8800 milliárd forint körül lehet, és ehhez képest a hatályos szerződések miatti túlvállalás már eleve csak 8,6 százalékos (8650 milliárd forintos tényleges keretösszeg esetén).
A várható uniós források jelenleg tehát nyolc-kilenc százalék körüli rendszerszintű túlvállalása jelentősen csökken. Az előttünk álló két-három évben így nem kell jelentős pluszkiadással számolni a magyar büdzsében, és fölösleges aggódni az idén duplázódó államháztartási hiány miatt. A főbb okai ennek: a rendelkezésre álló keretek túlvállalása csak óvatosságból történik, a hét évre rendelkezésre álló források százszázalékos (utólag kiszámítható) lehívása érdekében. Mindez azért történik, hogy majd a bizottság 2016-tól kezdődő, a ciklus pénzügyi elszámolásait érintő záró vizsgálatai során feltárt problémák és az emiatt végül nem támogatott, bebukó projektekre ki sem kell fizetni a támogatást.
