A brit miniszterelnök bejelentésében kiemelte: az országnak biztonságra, stabilitásra és erős vezetőségre van szüksége a Brexit után, ehhez pedig elengedhetetlennek tartja az előrehozott választásokat.
A fogadóiroda szerint a Konzervatív Párt a legfőbb esélyes
A legnagyobb brit fogadóiroda arra számít, hogy a Konzervatív Párt szerzi meg a legtöbb helyet a brit parlamentben a június 8-ára tervezett előrehozott választáson - legalábbis erre fizet a legkevesebbet fogadóinak. Bár Theresa May brit kormányfő teljesen váratlanul jelentette be kedden, hogy előrehozott parlamenti választásokat kezdeményez, a Ladbrokes fogadóiroda azon melegében meghirdette a fogadási lehetőségeket és arányokat. Csupán 1,1-szeres pénzt fizet annak, aki arra tesz fel pénzt, hogy a Konzervatív Párté lesz a legtöbb parlamenti hely, és 1,2-szerest azoknak, akik arra fogadnak, hogy többsége lesz a pártnak. Aki arra fogad, hogy a Munkáspárté lesz a legtöbb mandátum, tétjének hétszeresét kapja, aki pedig arra, hogy ez a párt kerül többségbe, annak 12-szeres pénz üti a markát - ha valóra válik reménye. Aki arra tesz fel pénzt, hogy a liberálisoké lesz a legtöbb mandátum, az tétje 25-szörösét kapja, aki pedig a zöldeket véli győztesnek - és ez be is következik -, az kétszázszor többet kap, mint amennyit feltett. A fogadóiroda tétjük ötszörösét fizeti azoknak, akik arra tesznek - és nyernek -, hogy egyik párt sem szerez parlamenti többséget. Theresa May szerdán nyújtja be az alsóházban a választás kiírásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadásához kétharmados többség szükséges. Legutóbb 2015 májusában tartottak parlamenti választást Nagy-Britanniában. Azon a Konzervatív Párt nyert a szavazatok 36,8 százalékának - 330 képviselői hely - megszerzésével, a Munkáspárt 30,4 százalékot - 232 mandátumot - kapott a 650 tagú alsóházban.
Az előrehozott választás nincs hatással a huszonhetek terveire
Nincs semmilyen hatással az Egyesült Királyság uniós kilépése után is benn maradó tagállamok álláspontjára a bejelentés, miszerint a londoni kormány előrehozott parlamenti választások kiírását tervezi júniusban - közölte kedden Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője. "A brit választások nem változtatnak a huszonhetek tervein" - mondta Donald Tusk szóvivője a londoni bejelentésre reagálva. "Az Európai Tanács várhatóan április 29-én el fogja fogadni a Brexit-tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásokat, ami lehetővé teszi az egyeztetések megkezdését" - tette hozzá. Később Donald Tusk arról számolt be a Twitteren, hogy a bejelentés után "jó" telefonbeszélgetést folytatott Theresa May brit kormányfővel. Egy másik bejegyzésében Tusk a váratlan fordulatot a brit Alfred Hitchcock által rendezett filmekhez hasonlította. "A Brexitet Hitchcock rendezte: először jön a földrengés, utána fokozódik a feszültség" - írta a tanács elnöke a híres rendező szavaira utalva, amelyek szerint "egy jó filmnek földrengéssel kell kezdődnie, amelyet a feszültség fokozódása követ".
Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-ügyi főtárgyalója nyilatkozatot adott ki, amelyben kiemelte, a választáson a briteknek lehetőségük lesz kifejezni az akaratukat, hogy milyen típusú kapcsolatot szeretnének a jövőben kialakítani országuk és az unió között. "Brexit-ügyi tárgyalóként együtt fogok működni az új kormánnyal a lehető legjobb közös jövő megteremtése érdekében" - hangsúlyozta.
Sajtóértekezletén Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője egyelőre nem kívánta kommentálni a történteket, mindössze annyit mondott, hogy semmi rendkívüli nincs egy választás kiírásában, az Európai Unió ugyanis a demokrácia uniója.
Theresa May teljesen váratlanul jelentette be a választások kiírásának tervét. A választásokról szóló törvényjavaslatot a kormány szerdán terjeszti az alsóház elé, amely várhatóan még aznap szavaz is az indítványról.
A brit kormányfő, aki tavaly nyáron vette át a miniszterelnöki tisztséget David Camerontól, eddig azon az állásponton volt, hogy nincs szükség soron kívüli parlamenti választásra, mivel az csak újabb bizonytalanságot teremtene éppen a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalások kritikus kezdeti szakaszában.
Downing Street-i hivatala előtt tett keddi nyilatkozatában viszont éppen azzal indokolta az előrehozott választásokról szóló döntést, hogy csak így garantálható a következő évek tárgyalássorozatához szükséges biztonságos politikai háttér.
Theresa May hozzátette ugyanakkor, hogy "vonakodva és csak a közelmúltban" hozta meg döntését az előrehozott választások kiírásáról.
A kormányfő egyenes utalást tett arra, hogy elégedetlen a kormányzati és törvényhozási körökben tapasztalható széthúzással, mondván: az ország kezd egységesen felsorakozni a Brexit-folyamat mögött, "a Westminster azonban nem".
A brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalásokhoz elengedhetetlen az egység a londoni Westminster kormányzati negyedben, és ennek megteremtése végett vált szükségessé az előrehozott választások kiírása - mondta a brit kormányfő.
May a döntés indoklásában alig burkolt utalást tett arra is, hogy a kormányzó Konzervatív Párt jelenlegi csekély alsóházi többségének bővülését reméli a választásoktól. Kijelentette: az ellenzéki pártok abban bíznak, hogy a kis parlamenti kormánytöbbséget kihasználva irányváltásra kényszeríthetik a kormányt a Brexit-tárgyalásokon.
A miniszterelnök szerint "a Brexit-folyamatban nincs visszaút", de az ellenzék veszélyezteti a kilépési tárgyalások hazai előkészítését, és ez gyengíti a kormány tárgyalási pozícióit Európában is. "Ha most nem tartunk parlamenti választásokat, folytatódna (az ellenzék) e politikai játszadozása (...) A Westminster megosztottsága veszélyezteti azt a képességünket, hogy sikert kovácsoljunk a Brexitből" - fogalmazott a brit kormányfő.
Theresa May szerint most kínálkozik "vissza nem térő esély" az új választások lebonyolítására még azelőtt, hogy az Európai Unió kialakítaná végleges tárgyalási pozícióját és megkezdődnének a részletes tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről.
May március 29-én indította el hivatalosan a kilépési folyamatot a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával.
Az 50. cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbításáról. Ehhez azonban az Európai Unióban maradó 27 többi ország egyhangú beleegyezésére lenne szükség.
Az előrehozott választásokat bejelentő keddi nyilatkozatában Theresa May hangsúlyozta, hogy az eredeti választási menetrend alapján a kilépési tárgyalások legkritikusabb végső szakasza az újabb brit parlamenti választásokat közvetlenül megelőző időszakra esett volna.
A kormányfő nem tett említést a választási esélyekről, de a jelenlegi felmérések egyöntetűen arra vallanak, hogy a Konzervatív Párt megsokszorozhatja 15 fős alsóházi többségét. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cégek legutóbbi vizsgálatai szerint a Konzervatív Pártra 43-45 százalék, a legnagyobb ellenzéki erőre, a Munkáspártra 23-25 százalék voksolna. A brit választási rendszer alapján ha ez a megoszlás érvényesül a júniusi választásokon is, a Konzervatív Párt földcsuszamlásszerű győzelemre számíthat.
A húsz évvel ezelőtti, 1997-es választásokon a Tony Blair vezette Munkáspártra 43,2 százaléknyian szavaztak, és a Labour fennállása óta addig példátlan, 179 fős alsóházi többséggel alakíthatott kormányt.
A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015-ben megtartott legutóbbi választások után 2020-ban lenne esedékes az újabb választás. A törvény szerint ez azonban felülírható, ha az alsóházi képviselők kétharmados többséggel megszavazzák a soron kívüli választásokat.
Ez valószínűsíthető, mivel az ellenzék folyamatosan azt követelte eddig, hogy Theresa May - aki a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott, a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert népszavazás után, választások nélkül vette át a kormányfői tisztséget David Camerontól - választásokon erősítse meg mandátumát. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője kedden közölte, hogy üdvözli és támogatja az előrehozott választások kiírását.
Londoni elemzők: A politikai átrendeződésbe vetett piaci bizalom erősítheti a fontot
Londoni pénzügyi elemzők szerint a brit politikai színtér átrendeződésébe vetett piaci bizalom adhatott jelentős felhajtóerőt a fontnak azután, hogy Theresa May miniszterelnök kedden váratlanul előrehozott parlamenti választást jelentett be.
Kedd este a font meredek, 1,6 százalékos erősödéssel 1,2770 dolláron járt a londoni piacon, az euróhoz képest pedig 1 százalékkal, 1,20 euró/font közelébe erősödött.
Jonathan Loynes, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics európai főközgazdásza a piaci mozgást kommentálva hangsúlyozta: ez a jelentős fonterősödés első pillantásra meglepőnek tűnhet, hiszen a választásokon a kormányzó brit Konzervatív Párt parlamenti többsége vélhetőleg nagymértékben kibővül, és ez még könnyebbé teheti a brit kormány számára a kemény Brexit programjának keresztülvitelét. Loynes kiemelte, hogy a kemény Brexit felé tett korábbi kormányzati lépések rendszerint gyengítették a fontot.
A brit politikai szótárban meghonosodott kemény Brexit kifejezés azt a forgatókönyv-változatot jelenti, amelynek alapján az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az Európai Unió egységes belső piacáról is.
Theresa May ezt a célt tűzte ki a Brexit-tárgyalások stratégiáját felvázoló kormányzati Fehér könyvben. A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság azért nem maradhat az EU egységes belső piacának tagja uniós tagságának megszűnése után, mivel ha fenntartaná teljes jogú tagságát e piacon, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból.
A Capital Economics vezető elemzője szerint azonban a keddi fonterősödés egyik lehetséges magyarázata az a piaci várakozás, hogy a júniusi választásokon várható munkáspárti vereség után távozhat tisztségéből Jeremy Corbyn, a Labour vezetője - akinek gazdaságpolitikai elképzeléseit a piacok nemigen kedvelték -, ugyanakkor megerősödhetnek a Liberális Demokraták, és mindez a jelenleginél hatékonyabb ellenzék létrejöttét jelentheti a kormány Brexit-politikájával szemben.
A Capital Economics főközgazdásza szerint a font reakcióját magyarázhatja pusztán az is, hogy az előrehozott választások meghirdetése megszünteti a Brexittel kapcsolatos bizonytalanságok egyikét, a következő választások ugyanis ennek alapján nem 2020-ban, hanem 2022-ben lesznek. Ez azt jelenti, hogy ha a brit EU-tagság megszűnéséről folyatandó tárgyalásokon a 2019-ben megszabott határidőig nem születik megállapodás, a következő brit választások akkor is jóval a reálisan elképzelhető hosszabbítások után lennének.
Loynes szerint mindemellett a piac abban is bízhat, hogy Theresa May számára a várhatóan jelentősen kibővülő parlamenti hátország pragmatikusabb, középutas Brexit-politikára nyújthat lehetőséget, anélkül, hogy bármelyik ellenzéki párt vagy saját pártjának keményvonalasai részéről szabotázstól kellene tartania.
A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint azonban mindez együtt sem jelenti azt, hogy a font tartósan felfelé ívelő pályára állt. A Brexitből eredő sok más bizonytalanság mellett a ház szerint a font ellen fog hatni a brit és az amerikai monetáris politika széttartó pályája, tekintettel az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve már elkezdődött szigorítási ciklusára.
A Capital Economics várakozása szerint ráadásul a Fed a piac által vártnál gyorsabban emeli majd irányadó kamatát. A ház mindazonáltal továbbra is azzal számol, hogy a font jövőre erősödni fog, és 2018 végére 1,30 dollár körüli szintekre juthat, mivel a brit gazdaság várhatóan jól viseli majd a Brexit-folyamatot, és ebben a környezetben akkor már a brit monetáris politika szigorítása is napirendre kerülhet.
A Bank of England - a brit jegybank - tavaly augusztusi kamatdöntő ülésen a jelenleg is érvényes 0,25 százalékos történelmi mélypontra csökkentette alapkamatát a több mint hét évig érvényben tartott 0,50 százalékról, amely szintén mélységi rekord volt.
