Javarészt az 1848-as forradalomhoz kötődő, eddig elveszettnek hitt Liszt Ferenc-kották kerültek elő egy hagyatékból, a szombaton bemutatott dokumentumok a Zeneakadémia intézményébe, a komponista-zongoraművész nevét őrző emlékmúzeum-kutatóközpontba kerülnek.
A szakértői vizsgálatok alapján eredeti, Liszt Ferenc által kézzel írt kottákat mutattak be szombaton a budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontban. A dokumentumokat egy hagyatékban találta az örökös, majd felajánlotta megvételre az intézménynek, amely végül a Nemzeti Kulturális Alap segítségével vásárolta meg.
A bemutatón a távirati iroda tudósítása szerint Vigh Andrea, az anyaintézmény Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora azt hangsúlyozta, hogy ezek a kották óriási értéket képviselnek, hiszen a Zeneakadémia alapítójának, Liszt Ferencnek a kézírását őrzik, és Liszt Ferenc magyar lelkületének újabb lenyomatai. Mint hozzátette, külön öröm, hogy néhány nappal az 1848/49-es forradalom és szabadságharc százhetvenedik évfordulója előtt mutathatják be őket, hiszen sok szállal kötődnek azokhoz az emlékezetes napokhoz. Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára nagy örömnek nevezte, hogy ezek az elveszettnek hitt, a „nagy szellemek találkozásáról tanúskodó páratlan kincsek” megkerültek.
Amint a Zeneakadémia tájékoztatójából kiderül, ezen művek eredeti kéziratait eddig elveszettnek hitték, vagy más változataik voltak ismertek. Annak idején a Táborszky és Parsch kiadónál jelentek meg, amelynek alapítójával, a pályafutását a Rózsavölgyi és Társánál kezdő, majd önállósuló Táborszky Nándorral Liszt jó barátságot is ápolt. Gyakran fellépett a kiadó estjein, a tulajdonossal pedig állandó levelezésben volt, közös vacsorákon is részt vettek. Amikor Nádor Kálmán 1895-ben megvásárolta a kereskedést, a kéziratok az új kiadó tulajdonába kerültek.
A kották érdekessége, hogy a művek magyar tematikájúak, vagy erősen kötődnek Magyarországhoz, illetve az 1848/49-es forradalomhoz és szabadságharchoz. Olyan különlegességek vannak köztük, mint A Magyarok Istene című Petőfi-vers megzenésítése, a szöveget maga Liszt írta bele magyarul. Egy másik kéziraton a Mosonyi Gyászmenete című zongoramű található, amely Liszt legfontosabb magyar barátját, Mosonyi Mihályt helyezi a középpontba, és korai megfogalmazása annak a darabnak, amely a zeneszerző utolsó előtti életévében Mosonyi néven került be a Magyar Történelmi Arcképsorozat című ciklusba. A Petőfi szellemének című zongoradarab a végleges formáját Petőfi néven nyerte el. A Magyar Királydal eredetileg a Magyar Királyi Operaház 1884-es megnyitására készült alkotás, A gyermek himnusza ébredéskor című kórusmű pedig a Magyar Liszt Egylet számára íródott. Egyedül az Elfelejtett Románc (Vergesse Romanze) című mű témája nem kapcsolódik szorosan Magyarországhoz az előkerült kéziratok közül.
