A szíriai kormányerők visszavonultak aleppói állásaikból, hogy a felkelők kivonulhassanak az észak-szíriai város keleti negyedeiből - közölte szerdán a damaszkuszi külügyminisztérium.
A közlemény szerint Damaszkusz megtesz mindent annak érdekében, hogy stabilizálják a helyzetet Aleppóban, akadálymentesen elszállítsák a civileket, és eljuttassák a városba a humanitárius segélyeket.
Szergej Rudszkoj altábornagy, az orosz vezérkar műveleti főosztályának vezetője a városból távozó civileknek teljes körű biztonságot, orvosi ellátást és ideiglenes szállást ígért.
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet közben New Yorkban közölte, hogy a világszervezet Biztonság Tanácsának (BT) egyes tagjai elutasították azt a nyilatkozattervezetet, amelyet Oroszország terjesztett be a testület elé az aleppói fegyvernyugvás támogatásáról.
Csurkin tudatta, hogy Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Franciaország és Ukrajna szavazott az indítvány ellen, de nem tudja, hogy mi nem tetszett nekik a szövegtervezetben.
A TASZSZ jelentése szerint a nyilatkozatban az állt volna, hogy a BT üdvözöli az orosz és szíriai erők bejelentését a légicsapások - hétfőn életbe lépett - felfüggesztéséről Aleppóban. Emellett felszólította volna azokat az országokat, amelyek befolyással bírnak az aleppói fegyveres csoportokra, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a mérsékelt fegyveresek elválasztására a BT nyilvántartásában szereplő terrorista csoportoktól, illetve akadályozzák meg azt, hogy az utóbbiakhoz eljussanak a pénzügyi és más anyagi támogatások.
A brit ENSZ-nagykövet, Matthew Rycroft a szavazást követően annyit mondott: a humanitárius fegyvernyugvást üdvözlő nyilatkozat aligha javítaná annak esélyét, hogy teljesen vége legyen az aleppói bombázásoknak. Hozzátette, nyolc óra több mint a semmi, de ha valóban humanitárius segélyeket akarnak eljuttatni az ostromzár alatt lévő városba, arra legalább 48 órára volna szükség.
Az Interfax orosz hírügynökség David Pressmant, az amerikai ENSZ-nagykövet helyettesét idézte, aki szerint Moszkva a nyilatkozattervezettel azt próbálta elfogadtatni, amit Oroszország és a szíriai kormányzat Aleppóban művel.
Moszkva vádolja Brüsszelt
Ellentmondásos hírek érkeznek Aleppóból, hogy mértek-e légicsapást szerdán külföldi erők polgári célpontokra. Moszkva szerint Belgium bombázott, Brüsszel viszont cáfolja az orosz kijelentéseket.
A légicsapásról Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő tett említést szerda reggeli Facebook-bejegyzésében. Hozzátette, Moszkva elvárja, hogy az amerikai külügyminisztérium elítélje a történteket.
A szíriai orosz katonai parancsnokság közlése szerint a Hasszadzseket keddre virradóra ért légitámadásban hatan meghaltak, négyen pedig megsebesültek. A településnél két belga F-16-os gépet észleltek, miközben a térségben szíriai vagy orosz harci repülők nem tartózkodtak.
Nyugati források nem adtak hírt keddi belga légicsapásról Aleppó közelében.
"Várjuk, hogy az amerikai külügyminisztérium kemény nyilatkozatokban ítélje el a polgári objektumokra mért csapásokat és a békés lakosok megölését. Gondolom, nem lesz nehéz fotókat találni a halottakról a következő kampány beindításához a CNN-en" - írta Zaharova.
Szerdai sajtóértekezletén az orosz külügyi szóvivő közölte, hogy Moszkvának adatok állnak a rendelkezésére az Aleppóhoz közeli belga légicsapásról. Kijelentette: ha a történtekkel kapcsolatban elmarad a nyílt nyugati elítélő reagálás, az azt jelenti, hogy az Oroszországra gyakorolt információs nyomásgyakorlás lényege nem az aleppói civilek sorsa iránti aggodalom, hanem kizárólag az an-Núszra Front szíriai terrorszervezet megóvásának szándéka, az arra mért orosz légicsapások megakadályozása.
Zaharova hangsúlyozta, hogy miután az orosz és a szíriai harci gépek, a csütörtök reggeltől életbe lépő, nyolcórás "humanitárius szünet" előkészítése érdekében kedden Abbahagyták Aleppó bombázását, semmi sem akadályozza, hogy az Egyesült Államok leválassza a terroristákról az általa mérsékeltnek mondott ellenzék erőit.
Gennagyij Geraszimov orosz vezérkari főnök szintén arról beszélt, hogy noha az orosz légierő már több mint egy napja nem hajt végre légicsapásokat Aleppónál, nincs jele annak, hogy a mérsékelt szíriai ellenzék fegyveresei elkülönülnének az an-Núszrától, mi több, a terroristák továbbra is a korábbi intenzitással lövik a város lakónegyedeit.
Geraszimov egyébként úgy vélekedett, hogy a hatalmas médiahírverés ellenére az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet által megszállt Moszul felszabadítása "lényegében még nem kezdődött meg". Szerinte mindössze a második legnagyobb iraki város határára mért előkészítő csapásokkal kísért csapatösszevonás zajlik.
A tábornok szerint az ISIS fegyvereseivel az ostromlók talán még arról is meg tudnak majd állapodni, hogy azok Szíria felé vonuljanak ki a városból. A tábornok közölte, hogy az orosz katonák az űrből és a levegőből folyamatosan figyelik a Moszul körüli műveleteket.
Az orosz kormány különböző tisztségviselői napok óta arról beszélnek, hogy a Moszult ostromló, Egyesült Államok támogatta erők szándékosan Szíria felé vezető menekülőutat készülnek biztosítani az Iszlám Állam fegyvereseinek, hogy ezzel megváltoztassák Szíriában a damaszkuszi rezsim számára kedvező harctéri erőviszonyokat.
Brüsszel cáfolja Moszkvát
Steven Vandeput belga védelmi miniszter határozottan cáfolta az orosz vádakat a Radio 1 flamand közszolgálati rádió adásában, megerősítve. hogy "a kérdéses időszakban nem voltak aktívak a belga légierő vadászgépei a térségben". A tárcavezető beszélt a légicsapások során alkalmazandó "fékek és ellensúlyok" rendszeréről, amelyet a belga katonáknak tiszteletben kell tartaniuk. Mint mondta, a "járulékos veszteségeket minden esetben el kell kerülni", "semmilyen kétség nem lehet a célpontot illetően, amelyre kizárólag akkor mérhető csapás, ha 100 százalékos biztonsággal az Iszlám Állam terrorszervezethez köthető". A védelmi miniszter szerint a mostani orosz vádaskodás is része a Kreml taktikájának; Oroszországnak az a célja, hogy feszültséget szítson a koalíción belül.
Didier Vanderhasselt belga külügyi szóvivő később arról számolt be, hogy az üggyel kapcsolatban bekéretik a külügyminisztériumba a brüsszeli orosz nagykövetet.
Franciaország "mindent megtesz"
Francois Hollande francia államfő szerdán ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz Angela Merkel német kancellárral a szíriai Aleppóban meghirdetett humanitárius tűzszünet meghosszabbítása érdekében.
A két ország vezetője szerda este találkozik Berlinben Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán államfővel, hogy áttekintsék az ukrán válság politikai rendezésére vonatkozó, úgynevezett minszki megállapodások végrehajtását és a további lépéseket. A francia elnöki hivatal szerint a megbeszélésen a szíriai helyzet is szóba kerül.
"Mindent megteszek Merkel kancellárral, hogy a tűzszünetet meghosszabbítsák" - mondta a francia elnök Párizsban, miután fogadta Raed Salaht, a Szíriai Polgári Védelem, más néven a Fehér Sisakos csoport mentőalakulatának vezetőjét.
"Franciaország mindent megtesz, amit tud, nyomásgyakorlással a rezsim támogatóira, azaz az oroszokra, azért, hogy meghosszabbítsák a tűzszünetet és hogy a humanitárius segély célba juttatása megvalósuljon, és hogy politikai megoldás szülessen a konfliktusra" - hangsúlyozta Francois Hollande.
"Ami Aleppóban, és szélesebb értelemben Szíriában történik, a rezsim és támogatóinak szüntelen bombázása miatt, elfogadhatatlan, tűrhetetlen, elviselhetetlen" - fogalmazott a köztársasági elnök. Jelezte, hogy szeretné még egyszer minderre felhívni Európa és a nemzetközi közösség figyelmét.
Az aleppói tűzszünetet a francia elnök szerint arra kell felhasználni, hogy a humanitárius segély elérjen a lakossághoz, amelyet nem lehet elüldözni és menekülésre vagy menekülttáborba kényszeríteni.
Francois Hollande kiemelte, hogy a Fehér Sisakos csoport elnöke a szervezettel együtt napi életmentő harcot folytat legalább 3 ezer önkéntessel az aleppói romok alól a túlélők kimentésére.
A francia elnök szerint "a nemzetközi közösség becsülete vagy szégyene" forog kockán. "A nemzetközi közösség hitele többé nem forog kockán, az már elveszett" - válaszolta Raed Saleh, aki ébredésre kért mindenkit. "Csupán egyetlen kérésünk van. Hagyják abba a civilek kiirtását!" - tette hozzá. Szerinte a világ olyan humanitárius katasztrófán megy keresztül Aleppóban, amelyre száz éve nem volt példa, ezért a városnak a lázadók által ellenőrzés alatt tartott negyedei ellen szeptember 19-én kezdődött bombázások beszüntetésére kérte a feleket.
Éles bírálatok
Az elmúlt hetekben Oroszországot éles bírálatok érték nyugati kormányok és tömegtájékoztatási eszközök részéről aleppói polgári célpontok elleni támadások miatt. Október 12-én Christiane Amanpour, a CNN amerikai hírtelevízió vezető nemzetközi tudósítója interjú közben egy állítólag orosz légicsapás miatt életét vesztett kisgyerek fényképét mutatta fel Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek. Zaharova ezt követően kifogásolta, hogy a szíriai konfliktus áldozatainak bemutatásakor kettős mérce érvényesül.
Hétfőn az Európai Unió tagországainak külügyminiszterek elítélték az Aleppó keleti negyedei elleni szíriai és orosz légicsapásokat, azt állítva, hogy ezen országok harci gépei "célzott csapásokat" mérnek kórházakra és iskolákra, és sürgetve, hogy az ügyet vizsgálja ki a Nemzetközi Büntetőbíróság. Moszkva alaptalannak minősítette a vádakat.
Előzmény
Moszkva hétfőn jelentette be, hogy az orosz és szíriai fegyveres erők csütörtökön nyolcórás időszakra felfüggesztik Aleppó támadását. Szerdán azután közölték, hogy az október 20-án helyi idő szerint reggel 8 órakor kezdődő "humanitárius szünetet" további három órával meghosszabbítják, így a fegyvernyugvás este 7 óráig lesz életben. Ez idő alatt a civilek és a kormányellenes fegyveresek két folyosón át elhagyhatják a várost a török határ közelében fekvő Idlíb irányába.
