Elfogadta az Országgyűlés kedden a 2015-ös költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt. A tavalyi zárszámadásra 130 képviselő szavazott igennel, 60-an nemmel.
A törvény indoklásában az előterjesztő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kiemelte: tavaly a kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti előzetes hiánya kisebb lett az eredetileg kitűzött célnál, a GDP 2,4 százaléka helyett annak 1,6 százalékában teljesült.
NGM: Hatékonyan és eredményesen gazdálkodott az államháztartás
A fegyelmezett költségvetési politikának köszönhetően hatékony, eredményes és a jogszabályoknak megfelelő gazdálkodás jellemezte tavaly az államháztartást - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a zárszámadás elfogadására reagálva.
Az NGM kiemelte: a kiszámíthatóságot és a stabilitást célzó intézkedések eredményeként mérséklődött az ország pénzügyi sérülékenysége, amit a nemzetközi szervezetek és a piaci befektetők után már mind a három nagy hitelminősítő elismer.
A tavalyi évre vonatkozó legfőbb makrogazdasági mutatók rendre kedvezően alakultak. Az uniós módszertan szerinti hiány a 2,4 százalékos hiánycélnál sokkal alacsonyabb, a GDP 1,6 százaléka lett, a maastrichti államadósság pedig a GDP 74,7 százalékára csökkent. A gazdasági növekedés a tervezett 2,5 százalékkal szemben 3,1 százalékot ért el, meghaladva ezzel az uniós országok gazdaságának átlagos bővülését - olvasható a közleményben.
A tárca álláspontja szerint e mutatók mögött főként a reálgazdasági folyamatok húzódtak meg, amelyek eredményeként az év egészében 2,7 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, és ezzel párhuzamosan 4,3 százalékkal emelkedtek a reálbérek. Ezáltal több pénz maradt a családoknál, ami az alacsony inflációs környezetben még inkább serkentette a fogyasztást. Emellett a vállalkozások erősödése nagyban hozzájárult a hazai export 7,7 százalékos növekedéséhez. Mindezt érdemben támogatták azon kormányzati intézkedések - adókedvezmények, a devizahitelek kivezetése, az uniós források hatékony elosztása, az online pénztárgépek és az ekáer -, amelyek nyomán a költségvetési bevételek úgy tudtak emelkedni, hogy az senkinek sem jelentett többlet adóterhet.
Az NGM arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány 2010 óta minden évben olyan költségvetést hajthat végre, amely szem előtt tartja az ország hosszú távú fejlődésének megteremtését, egyúttal támogatja a magyar családokat és serkenti a gazdasági növekedést. Többek között ezt ismerte el immár mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő szervezet azzal, hogy ismét befektetésre ajánlott kategóriába emelte hazánkat - tették hozzá.
A foglalkoztatás további bővítése, a fenntartható állami nyugdíjrendszer, az időskori ellátások értékállóságának biztosítása, a lakosság és az önkormányzatok jövőbeli eladósodottságának megakadályozása változatlanul fontos kormányzati prioritások az elkövetkezendő időszakra - szögezték le a közleményben.
A költségvetést kétszer módosították tavaly. Egyrészt a BKV Zrt. adósságának átvállalásáról és az Erste Bankban történő állami részesedésszerzésről döntött az Országgyűlés, valamint többletforrást biztosított a kurdisztáni katonai szerepvállalásra, a közútépítési programra, a megváltozott munkaképességűek támogatására és az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztésére. A migránsválsággal összefüggésben szintén biztosították a szükséges forrásokat, továbbá átvállalták az MTVA 47,1 milliárd forintos adósságát. A többletkiadások fedezetét a kamategyenleg és az adóbevételek kedvezőbb alakulása biztosította, ennek következtében a törvénymódosítás az államháztartás pénzforgalmi egyenlegét nem befolyásolta.
Az európai uniós programokról a miniszter kiemelte, hogy azok pénzforgalmi kiadása jelentősen, 294 milliárd forinttal meghaladta a tervezettet, döntően azon kormányzati törekvés eredményeképp, hogy maximális legyen az uniós források felhasználása.
Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 1213,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 25,5 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,2 milliárd forintos többlettel zárták 2015-öt.
Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés bevételei összességében jóval kedvezőbben teljesültek a törvényi módosított előirányzatnál - hívta fel a figyelmet Varga Mihály. A főbb adóbevételek közül a társasági adóból, az egyszerűsített vállalkozói adóból, a pénzügyi szervezetek különadójából, az áfából, a jövedéki adóból és a személyi jövedelemadóból befolyó bevételek is magasabbak lettek a tervezettnél. Ezen felül a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, valamint a kamatbevételek is túlteljesültek. Ugyanakkor elmaradtak a tervtől az uniós és az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek - közölte.
A központi költségvetés kiadásai összességükben meghaladták a törvényi előirányzat szintjét. Magasabb mértékben realizálódtak többek között a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a helyi önkormányzatok támogatásai, a kamatkiadások, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is. Ugyanakkor elmaradtak a törvényi
előirányzattól a lakásépítési támogatások és a kezességérvényesítések.
A kormány gazdaságpolitikájáról szólva a zárszámadás indoklásában az áll: a kormány 2015-ben folytatta a ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását, így a költségvetési hiány alacsony mértéken tartását, az államadósság csökkentését, az ország versenyképességének javítását, a foglalkoztatás növelését és az ország növekedési potenciáljának emelését.
A zárszámadáshoz benyújtott összegző módosító javaslat elfogadásával a Ház rendezte az egyházú fenntartású köznevelési intézmények támogatását is, hogy azt kiegyenlítse az állami, önkormányzati fenntartású intézményekével. Az egyszeri köznevelési kiegészítő támogatás összege 31,1 milliárd forint, amelyet decemberben kapnak meg az érintett fenntartók.
Egy másik módosítással pedig az Országgyűlés úgy döntött, hogy egy állami tulajdonban lévő zuglói ingatlant a Hajdúdorogi Metropolitai Egyháznak ad szociális, oktatási, kulturális és hitéleti feladatok elősegítésére.
