Senki sem boldog az MSZP és a Párbeszéd kényszerházasságában, és a pártszövetség fel is bomlik majd a választások után – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus.
Az MSZP végül bevállalta, hogy legalább tíz százalékot kell elérnie a Párbeszéddel a választáson ahhoz, hogy tagja legyen a következő parlamentnek – mondta a szocialisták hét végi kongresszusa kapcsán Kiszelly Zoltán politológus, hozzátéve, hogy ez sem lesz sétagalopp. Azt már ugyanakkor nem merték meglépni, hogy a Liberálisokkal is hivatalos pártszövetséget kössenek, hiszen akkor tizenöt százalék lett volna a küszöb számukra. Fodor Gábort végül parkolópályára tették – fűzte hozzá az elemző, aki azt is figyelemreméltónak nevezte, hogy a „női kvóták pártjában” az első tíz listás helyen mindössze két nő szerepel. Kiszelly szerint ebben a kényszerházasságban senki sem boldog, és a szövetség a választások után fel is bomlik majd. A szocialisták mellett a Párbeszéd sem lehet elégedett, hiszen befutó helyeket nem kaptak a listán. A szocialisták jövőjéről az elemző azt valószínűsíti, hogy valamilyen szociáldemokrata névvel próbálnak majd megújulni.
Vona Gábor újonnan felbukkanó, iszlámmal kapcsolatos kijelentései kapcsán az elemző megjegyezte: hosszú a múlt árnyéka. Ez is jele annak, hogy Vona és pártja is identitását keresi, a pártelnök mindig oda dörgölőzik, ahol az erőt érzi.
A magyar–szerb kormánytalálkozóról Kiszelly Zoltán lapunknak elmondta: a magyar kormány továbbra is támogatja a Nyugat-Balkán uniós csatlakozását, és ezzel egy platformon vagyunk például a németekkel. A jó kapcsolatok lehetővé teszik, hogy támogassuk a szerbiai magyarságot, amely fontos nemzetpolitikai cél – hangsúlyozta.
Az elemző szerint visszaüthet az Elios-ügy kapcsán az ellenzéki sajtó támadása, ha kiderül, hogy a vizsgált időszakban Simicska Lajos érdekkörébe tartozott a cég.
A német kormányalakítási hercehurca kapcsán a politológus Martin Schulz bukását emelte ki, szerinte ugyanis a szociáldemokraták elnöke végül két szék között a földre esett.
Schulz először ellenzéki vezető akart lenni, majd nem akart tagja lenni az új kormánynak, aztán mégis miniszteri posztra vágyott, de végül eltaktikázta magát. Szembekerülve saját korábbi kijelentéseivel, a saját pártja is elfordult tőle. Ő lett a vezéráldozat, aki egyben a külügyminiszteri poszttól való visszalépésével megkönnyítette az új, egyébként igen gyenge koalíció létrejöttét – mondta Kiszelly Zoltán.
Vona Gábor újonnan felbukkanó, iszlámmal kapcsolatos kijelentései kapcsán az elemző megjegyezte: hosszú a múlt árnyéka. Ez is jele annak, hogy Vona és pártja is identitását keresi, a pártelnök mindig oda dörgölőzik, ahol az erőt érzi.
A magyar–szerb kormánytalálkozóról Kiszelly Zoltán lapunknak elmondta: a magyar kormány továbbra is támogatja a Nyugat-Balkán uniós csatlakozását, és ezzel egy platformon vagyunk például a németekkel. A jó kapcsolatok lehetővé teszik, hogy támogassuk a szerbiai magyarságot, amely fontos nemzetpolitikai cél – hangsúlyozta.
Az elemző szerint visszaüthet az Elios-ügy kapcsán az ellenzéki sajtó támadása, ha kiderül, hogy a vizsgált időszakban Simicska Lajos érdekkörébe tartozott a cég.
A német kormányalakítási hercehurca kapcsán a politológus Martin Schulz bukását emelte ki, szerinte ugyanis a szociáldemokraták elnöke végül két szék között a földre esett.
Schulz először ellenzéki vezető akart lenni, majd nem akart tagja lenni az új kormánynak, aztán mégis miniszteri posztra vágyott, de végül eltaktikázta magát. Szembekerülve saját korábbi kijelentéseivel, a saját pártja is elfordult tőle. Ő lett a vezéráldozat, aki egyben a külügyminiszteri poszttól való visszalépésével megkönnyítette az új, egyébként igen gyenge koalíció létrejöttét – mondta Kiszelly Zoltán.
