Két éve bővül a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, a júniusi 6,2 százalékos növekedés a negyedik leggyorsabb volt az Európai Unióban. Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a lapunknak adott interjúban kiemelte, a kiskereskedelmi forgalom folyamatos bővülése igazolja, hogy a vasárnapi pihenőnap bevezetése egyáltalán nem okozott forgalom-visszaesést. A háztartások ellenben hat nap alatt is több pénzt tudnak ma már vásárlásra szánni, mint korábban.
– Jelentős kiskereskedelmi forga-lomemelkedésről számolt be az esztendő hatodik hónapjában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A májusi 5,4 százalékos növekedést követően júniusban 6,2 százalékkal bővült az ágazat. Ezzel 2013 júliusa óta megszakítás nélkül növekszik a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon. Júniusban mely tényezők járultak hozzá a kedvező folyamatokhoz?
– Összességében kedvező az adatok mögöttes tartalma, különösen az a tény, hogy a forgalom növekedése egyre kiegyensúlyozottabb szerkezetben zajlik. A forgalom összetevőit tekintve minden területen bővülésről számolhatunk be. Csupán az élelmiszer-kiskereskedelem 4,5 százalékkal nőtt.
– A statisztikai hivatal kiemeli viszont a nem élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben bekövetkezett pozitív eredményeket is.
– A nem élelmiszer-kiskereskedelemben regisztrált 8,1 százalékos gyarapodás zömében a ruhaneműk forgalmának köszönhető, az üzemanyag-kiskereskedelemben mért kilencszázalékos pozitív elmozdulást pedig a nyersolajárak alakulása miatt csökkenő üzemanyagárak segítették. Miközben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az általános keresletbővülésben az is szerepet játszik, hogy a növekvő jövedelmek a jelenlegi nagyon alacsony inflációs környezetben magasabb reálbérszintet biztosítanak.
– Tágabb környezetben, az európai teljesítményeket tekintve több viszonylatban is értékelik a magyar kiskereskedelmi adatokat. Melyek ezek közül a „legbeszédesebb” értékek?
– A magyar júniusi kiskereskedelmi növekedés a negyedik leggyorsabb volt az Európai Unióban, és több mint háromszorosa a kétszázalékos uniós átlagnak. Amennyiben pedig az eurózóna országainak viszonylatában értékeljük a magyar adatokat, akkor még kiugróbb a különbség, ott ugyanis csupán 1,2 százalékos volt a kiskereskedelmi volumen bővülése az első nyári hónapban. Más felmérések, így például a Nielsen piackutató cég saját összesítése szerint értékében 3,9, mennyiségében pedig 1,2 százalékkal nőtt júniusban a hazai értékesítés. A piackutató társaság azonban, a statisztikai hivatalokkal ellentétben, a háztartások napi fogyasztási cikkekre szánt költései alapján kalkulálja az adatokat. Azaz nem számol a „nem élelmiszer” és az „üzemanyag” kategóriákkal. A Nielsen egyébként több európai, és nem csupán uniós államot vizsgál, amelyek között a második helyen álló Magyarországot a legutóbb csak Törökország előzte meg. Míg az EU-s statisztika szerint uniós viszonylatban a negyedik legjobb eredményt hozzuk. Harmadik „mérceként” pedig meg kell említeni az online kasszák alkalmazása következtében látható eredményeket, amelyek egyértelműen igazolják, hogy a magyar emberek a vasárnapi pihenőnap dacára is többet költenek. Azaz a kiskereskedelmi forgalom nagyságát alapvetően nem a boltok nyitva tartásának rendje határozza meg, hanem az, hogy az embereknek mennyi pénzük van vásárolni. A növekvő gazdaság, a bővülő foglalkoztatás, a magasabb reálbér és a rezsicsökkentés pedig mind javítja a háztartások pénzügyi helyzetét. Többek között e tényezők miatt a Nemzetgazdasági Minisztérium az esztendő még hátralévő hónapjaiban is a háztartások fogyasztásának további bővülésével számol.
– A vasárnapi pihenőnap kapcsán egy másik vitatott kérdés éppen a munkaerő-szükségletet érinti. Csökkent-e érdemben a hetedik napon kieső forgalom miatt a bolti alkalmazottak száma?
– A rendelkezésre álló adatok szerint nem. Érthető is, hogy miért nem. Hiszen ha a kiskereskedelmi boltok összességben hat nap alatt több árut adnak el, mint hét nap alatt, a szóban forgó nagyobb árumennyiség értékesítéséhez népesebb eladói csapat kell. Ezt igazolja az is, hogy az öt főnél nagyobb kiskereskedelmi vállalkozások a korábbi részmunkaidőben foglalkoztatottak jelentős részét ma már teljes munkaidőben alkalmazzák. A foglalkoztatottak számának alakulását tekintve a legalább ötfős kiskereskedelmi egységeknél idén júniusban mintegy 4400-zal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, míg az ágazatban betöltetlen álláshelyek száma meghaladta az 5500-at a július 20-i adatok szerint.
– Kiugró adat még a KSH jelentésében az árucikkek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem teljesítményének 29,2 százalékos emelkedése. Ennyire rákaptunk az online kereskedelemre?
– Valóban látványosan, hónapról hónapra bővül a magyarországi online kereskedelem, hasonlóan a világ többi országához, igazodva a mindenkori piaci igényekhez.
