A magyar „nemek” győzelme impulzust jelenthet mások számára is Európában – írta tegnap egy lengyel hetilap a kvótareferendumról, és megállapításaiban nem is távolodott el a valóságtól: a szlovák miniszterelnök és az osztrák védelmi miniszter is hazánk és a visegrádi négyek szerepét méltatta a migrációs válság kezelésében.
Az Egyesült Államok, illetve egy amerikai–orosz megállapodás nélkül nincs megoldás a migrációs válságra – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az M1-en hétfő reggel. Szijjártó Péter szerint, bár az Egyesült Államokat egy óceán választja el a problémától, óriási szerepe van abban, hogy csökkenjen az Európára nehezedő bevándorlási nyomás. Ugyanis amíg az azt kiváltó észak-afrikai és közel-keleti konfliktusok kezelését illetően nem születik orosz–amerikai megállapodás, addig Líbia és Szíria instabil marad. A külügyi tárca vezetője hozzátette, hogy a múlt héten, New Yorkban orosz kollégájával, Szergej Lavrovval közös találkozóján is hangsúlyozta a térségbeli konfliktusok megoldásának fontosságát.
Robert Fico kijelentette, hogy a bevándorlók újraelosztását célzó kvótáknak „politikai szempontból végük van” mert „világosan megosztják Európát”. A szlovák miniszterelnök erről hétfőn a szlovák és a cseh kormány együttes ülése után tartott sajtótájékoztatón beszélt Pozsonyban. Fico elmondta: mivel a Magyarország és Szlovákia által jogi úton is megtámadott kvóták megosztó kérdésnek számítanak az unión belül, azok nem kerültek terítékre az EU állam- és kormányfőinek pozsonyi csúcstalálkozóján, mert az „egyesítő” témákat keresték. Ugyanakkor Bohuslav Sobotka cseh kormányfő a kvótákat olyan „zsákutcának” nevezte, amelyről nem lehet tovább tárgyalni, mert az csak időpocsékolás lenne.
Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter tegnap úgy vélte, a visegrádi országokkal történő együttműködésre van szükség a menekültügyi helyzet megoldásához, főleg az emberek elosztásának kérdésében. Az osztrák közszolgálati médiának (ORF) kifejtette: túl nagyok voltak az elvárások a menedékkérelmek feldolgozását végző hot spotok működését és a menekültek visszaküldését illetően, az unió külső határainak védelméhez pedig „világos rendszerre” van szükség. Úgy vélekedett, hogy az európai uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex túlterhelt. Doskozil szerint szerint a Törökország és az unió közötti menekültügyi egyezmény csak rövid távú megoldás. Kijelentette: nem szabad függeni Törökországtól.
Egyebek között migrációs témában interjút adott a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapnak Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki szerint különbséget kell tenni migráns és migráció között, Magyarország ugyanis nem az emberek ellen van, hanem a migráció egész világra kiterjedő folyamata ellen. A lap hétfői számában megjelent interjúban a miniszter azt hangoztatta, a bevándorlás problémáját nem lehet úgy megoldani, ahogy azt az Európai Unió és néhány másik ország szeretné. Hazánk továbbra is azon fog fáradozni, hogy ott segítsen az embereknek, ahol a problémák keletkeznek.
A WSieci című konzervatív lengyel hetilap a magyar népszavazásról közölt kommentárjában azt írta, amennyiben a referendumon a nemek győznek, ez a visegrádi csoport sikereként is elkönyvelhető lesz, hiszen „a migrációs válság ügyében a tagországok kormányai, ahogy Lengyelország, Szlovákia és Csehország lakosságának többsége is egy hangon beszél a magyarokkal”. A lap szerint a hétvégén „egész Európa Magyarországra figyel”. A nemek győzelme ugyanis impulzust jelenthet másoknak is az Európai Unióban, akik Berlin és Brüsszel migrációs politikáját ellenzik – írta a WSieci, hozzáfűzve: több magyarországi kommentár szerint a kvótareferendumon való részvételi hajlandóság csökkentését célozhatták Jean-Claude Junckernek az utóbbi napokban tett nyilatkozatai, amelyeket többen úgy értelmeztek, hogy az Európai Bizottság elnöke kész kihátrálni az állandó uniós menekültelosztási mechanizmusból.
Röviden. Részvételre és nemmel szavazásra buzdítanak a kárpátaljaiak
- Az Európai Uniónak a Törökországgal kötött menekültügyi egyezményhez hasonló megállapodásokra van szüksége Egyiptommal és Tunéziával is – jelentette ki hétfőn Angela Merkel német kancellár Berlinben. A kancellár egyben rámutatott: többet kell költeni a fejlesztési segélyekre, hogy a migrációt kiváltó okokat kezelni lehessen. Merkel szerint fennáll az unió kötelezettsége, hogy legális bevándorlási lehetőséget nyújtson a menekülteknek, illetve hazájukhoz közel megfelelő tartózkodási lehetőséget biztosítson nekik.
- Az október 2-i népszavazáson való részvételre és a tervezett kényszerbetelepítések elleni voksolásra szólít minden magyar állampolgárt Beregszászon kiadott nyilatkozatában az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöksége. Az MTI-hez hétfőn eljuttatott nyilatkozat szerint az elmúlt esztendő történései, politikai és gazdasági változásai arra késztetik Magyarország kormányát, hogy a nemzet egészének véleményét kikérje egy olyan kérdésben, amely hosszú távon biztosíthatja a magyarság egységét, identitását, megmaradását.
- Az Európai Unió eddigi legnagyobb humanitárius segélyprogramját indítja a Törökországban élő menekülteknek - jelentette be Hrisztosz Sztilianidesz, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosa hétfőn Ankarában az Ömer Celik török uniós ügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón. Sztilianidesz kifejtette: a 348 millió eurós összeg (106,7 milliárd forint) azt jelzi, hogy Brüsszel kész támogatni Ankarát a menekültválságban. A program keretében nagyjából egymillió ember bevételi forrását biztosítják.
- Az olasz lakosság csaknem 48 százaléka visszaállítaná az állandó határellenőrzést az Európai Unión belül – derült ki a La Repubblica olasz napilap által hétfőn ismertetett kutatás eredményeiből. A falak nosztalgiája és bizalomvesztés Európa iránt címmel közölt felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek további 35 százaléka szerint erre csak különleges helyzetekben van szükség. A lap e két csoportot azzal a kommentárral összegzi, hogy az olaszok 83 százaléka a schengeni mozgásszabadság helyett a határellenőrzést választaná.
