Aranyáron adják a fokhagymát. A kétségkívül egészséges fűszernövény gyakorlatilag duplaannyiba kerül, mint tavaly ilyenkor: kilója 1500 forintot kóstál a piacokon.
Míg tíz-tizenöt esztendeje több ezer hektáron termesztették Magyarországon a fokhagymát, most nem éri el az ezer hektárt a vetésterület, és rohamosan apad – nyilatkozta lapunknak Gubacsi Zoltán, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A magyar fokhagyma ezekben a hetekben fut ki, van, ahol még lehet találni a piacokon, de már átveszi a helyét a spanyol és a kínai áru. A magyar termesztők már nem raktározzák el a gyógy- és fűszernövényt, mert a tél végén sem kapnának több pénzt érte, meg már nem is termelnek annyit belőle, mint korábban. Az elmúlt hetekben volt olyan üzletlánc, ahol 2500 forintot kértek a fokhagyma kilójáért, a piacokon 1700-1800 forintot kellett fizetni érte. Most a piacokon 1500 forint körül mozog az ára.
Dorcsinecz Balázs, a Dombegyházi Euró Tész termelésvezetője a Magyar Hírlapnak elmondta: az utóbbi évek gyengén sikerültek a fokhagymatermesztőknek, tavaly augusztusban például négyszáz forint volt a felvásárlási ár, ami gyakorlatilag az önköltségi ár körül mozog, így kevés termelő lett nyereséges, ők is csak csekély hasznot értek el. Az idén, mivel a kínálat csökkent, a kereslet nőtt, emelkedtek az árak, augusztusban hatszáz forint volt a fokhagyma felvásárlási ára, s az elmúlt hónapokban csak emelkedett.
Dorcsinecz, aki a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács zöldségtermelői főbizottságának elnökségi tagja, hangsúlyozta: egy hektár fokhagyma megművelési költsége hárommillió forint körül van. Általában gerezdről szaporítanak, egy hektárnyi földbe 1,2 tonnát kell ültetni, aminek ugyanúgy nagy az élőmunkaigénye, mint a szedésnek, a mosás-tisztításnak vagy a csomagolásnak. S akkor még nem ejtettünk szót öntözésről, a növényvédelemről és gépesítési beruházásról.
Az egy hektáron megtermő fokhagyma mennyisége – a szárítás után – átlagosan nyolc-kilenc tonna. A hatszáz forintos nyári, majd az azóta növekvő felvásárlási ár miatt a fokhagymatermesztés az idén már hozott profitot, végre jobb év volt – mondta a termelésvezető. Ám azt is figyelembe kell venni, hogy például kilónként hatszáz forintot csak az kapott, aki első osztályú fokhagymát termesztett, az ipari minőségű áruért kétszáz forintnál nem adtak többet. Az idén a betakarításkor esett, így a fokhagyma egy része a fehér szín helyett barnás-szürkéssé vált, ami megkérdőjelezte az első osztályú minősítést.
Dorcsinecz jelezte: a magyar, a spanyol és a kínai fokhagyma ára jelenleg hasonló. A spanyol áru ízvilága közelebb áll a magyaréhoz. Egyébként a gyökér visszavágása után is marad mindkettőn maradvány, így könnyen felismerhetők a kínai fokhagymával szemben, amelyen nincs gyökérmaradvány. Gubacsi megjegyezte: húsz hektár alatt már nem érdemes foglalkozni a fokhagymával, s ez a tradicionálisan magyar fűszernövény visszaszorulóban van. A spárga – 1200 hektáros vetésterületével – már megelőzi a fokhagymát, nyolcvan százalékát exportálják, így már kéthektárnyi termőterület is nyereséget hoz.
Dorcsinecz Balázs, a Dombegyházi Euró Tész termelésvezetője a Magyar Hírlapnak elmondta: az utóbbi évek gyengén sikerültek a fokhagymatermesztőknek, tavaly augusztusban például négyszáz forint volt a felvásárlási ár, ami gyakorlatilag az önköltségi ár körül mozog, így kevés termelő lett nyereséges, ők is csak csekély hasznot értek el. Az idén, mivel a kínálat csökkent, a kereslet nőtt, emelkedtek az árak, augusztusban hatszáz forint volt a fokhagyma felvásárlási ára, s az elmúlt hónapokban csak emelkedett.
Dorcsinecz, aki a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács zöldségtermelői főbizottságának elnökségi tagja, hangsúlyozta: egy hektár fokhagyma megművelési költsége hárommillió forint körül van. Általában gerezdről szaporítanak, egy hektárnyi földbe 1,2 tonnát kell ültetni, aminek ugyanúgy nagy az élőmunkaigénye, mint a szedésnek, a mosás-tisztításnak vagy a csomagolásnak. S akkor még nem ejtettünk szót öntözésről, a növényvédelemről és gépesítési beruházásról.
Az egy hektáron megtermő fokhagyma mennyisége – a szárítás után – átlagosan nyolc-kilenc tonna. A hatszáz forintos nyári, majd az azóta növekvő felvásárlási ár miatt a fokhagymatermesztés az idén már hozott profitot, végre jobb év volt – mondta a termelésvezető. Ám azt is figyelembe kell venni, hogy például kilónként hatszáz forintot csak az kapott, aki első osztályú fokhagymát termesztett, az ipari minőségű áruért kétszáz forintnál nem adtak többet. Az idén a betakarításkor esett, így a fokhagyma egy része a fehér szín helyett barnás-szürkéssé vált, ami megkérdőjelezte az első osztályú minősítést.
Dorcsinecz jelezte: a magyar, a spanyol és a kínai fokhagyma ára jelenleg hasonló. A spanyol áru ízvilága közelebb áll a magyaréhoz. Egyébként a gyökér visszavágása után is marad mindkettőn maradvány, így könnyen felismerhetők a kínai fokhagymával szemben, amelyen nincs gyökérmaradvány. Gubacsi megjegyezte: húsz hektár alatt már nem érdemes foglalkozni a fokhagymával, s ez a tradicionálisan magyar fűszernövény visszaszorulóban van. A spárga – 1200 hektáros vetésterületével – már megelőzi a fokhagymát, nyolcvan százalékát exportálják, így már kéthektárnyi termőterület is nyereséget hoz.
