Régiós szinten versenyképes hozamot kínálnak a Budapesti Értéktőzsde fontos papírjai. Elemzők lapunknak hangsúlyozták: tartós befektetési számlán tartva a magyar cégektől kapott osztalék nem adóköteles.
A jegybanki alapkamat történelmi mélysége miatt a bankbetéteken és a kötvényeken elérhető hozamok alacsonyak, így egyre többen keresnek olyan befektetést, amely szabad szemmel is látható hozamot biztosít: ilyenek az osztalékfizető tőzsdei papírok – közölte lapunkkal elemzésének eredményét az Equilor Befektetési Zrt. Ahogy korábban megírtuk, a Budapesti Értéktőzsde fontos papírjai a tavalyihoz képest mind emelt osztalékot fizettek, de érdemes az elérhető eredményeket összehasonlítani. A Mol háromszázalékos osztalékhozamot jelentett tavaly, amely tíz százalékkal haladja meg a 2015-öst. Az emelkedő trendet a társaság meg is kívánja tartani, ez szükséges is lesz, hiszen az osztrák OMV 3,3 százalékos, a lengyel PKN pedig 2,9 százalékos hozamot jelentett a tavalyi évi eredményre, mindezt úgy, hogy az iparági környezet az olaj világpiaci ára miatt meglehetősen terhelt.
A bankpapíroknál különlegesség, hogy a tavaly debütáló cseh Moneta első évében 11,5 százalékos osztalékot kínál részvényeseinek, míg a szintén cseh Komercni csak 4,1 százalékot fizet – áll az elemzésben. A lengyel bankszektort megviselte az ágazatra magyar mintára kirótt tavalyi különadó, a Pekao Group nem is fizet osztalékot, a hasonló nevű Bank Pekao viszont hatszázalékos hozammal zárja a tavaly évet. Ausztriában az Erste 3,3 százalékos osztalékhozamot jelentett. Ezek az adatok versengenek az OTP 2,3 százalékos szintjével, amely ugyan nominálisan elmarad a vetélytársakétól, azonban az OTP és a Mol is az osztalékfizetési növekedési üteme terén kiemelkedik a régióban, amely a részvények értékeltségét jelentősen növeli – hívta fel a figyelmet az Equilor.
A gyógyszeripar terén egyszerű a helyzet: a szlovén KRKA kivételével – amely még nem közölte osztalékfizetési terveit – nincs ugyanis olyan régiós ágazati szereplő, amely méretében megközelítené a magyar Richtert. A Telekom szektorban nagy a régiós verseny, különösen, mivel a Magyar Telekom csalódást keltő, ötszázalékos kifizetése nem összevethető az EPS 48 százalékos szintjével. A cseh O2 a hazai szinthez hasonló, 5,6 százalékos hozamot kínál, a Telekom Ausztria 3,2-eset, a lengyel Orange Polska azonban második éve nem fizet osztalékot – hangsúlyozták az elemzők.
Fontos kiemelni, hogy a hazai papírok esetében az osztalékjavaslatokat még el kell fogadnia a közgyűlésnek, de a gyakorlatban szinte sosincs vita a javaslat és a ténylegesen kifizetett hozam között. Az Equilor felhívta ugyanakkor a részvényesek figyelmét, hogy a közölt az osztalék adóköteles: összesen 15 százalék személyi jövedelemadó terheli, de egészségügyi hozzájárulás nem. Ezt a befektetőnek kell bevallania, és magyar részvények esetén az osztalékadót a kibocsátók vonják le. Azonban a részvényeket tartós befektetési számlán tartva a magyar cégektől kapott osztalék után nincs adó.
