Drámai méreteket öltött a vízhiány a szíriai fővárosban, Damaszkuszban - közölte Jan Egeland, az ENSZ humanitárius ügyi megbízottja csütörtökön Genfben.
Vízhiány Damaszkuszban - Fotó: Reuters
Az immár két hete tartó vízhiány mintegy 5,5 millió embert érint - tudatta Egeland a Staffan de Misturával, az ENSZ szíriai különmegbízottjával tartott találkozója után.
Hozzátette: a súlyos helyzet ellenére a szíriai hatóságok megtagadták az ENSZ-től azt a lehetőséget, hogy humanitárius segélyeket juttasson el a vízhiánnyal küszködő damaszkuszi területekre, valamint öt helyszínre Damaszkusz, Homsz és Hama tartományban. Egeland csalódottságának adott hangot, mivel a szíriai kormány annak ellenére tagadja meg a hozzáférést a rászoruló területekhez, hogy tavaly december 30. óta "összességében betartott" általános tűzszünet van érvényben.
Damaszkuszt és környékét 70 százalékban a Barada-völgyből az Éjn al-Fájáh forrásból eredő Barada-folyó látja el vízzel, a völgy térségét azonban felkelők tartják ellenőrzésük alatt.
A szembenálló felek egymást vádolják a vízellátás megzavarásával: a kormány szerint a felkelők üzemanyagot öntöttek a forrásba, míg a lázadók szerint a kormányerők légicsapásaival súlyos károkat okoztak a forrás szivattyútelepében, kilyukasztva annak üzemanyagtartályait és ezzel beszennyezve a vízforrást.
Jan Egeland rámutatott, hogy a damaszkuszi lakosoknak nincs vezetékes vize, és csak kevés ivóvíz áll a rendelkezésükre. Hozzátette: csak a kórházak, iskolák és pékségek részesülnek megfelelő vízellátásban.
Az ENSZ humanitárius ügyi megbízottja figyelmeztetett: jelen állapotok között csak idő kérdése, hogy betegségek terjedjenek el.
Staffan de Mistura közölte, hogy António Guterres új ENSZ-főtitkár minden bizonnyal hamarosan lépéseket tesz a szíriai tárgyalások előremozdításának érdekében. Mistura emellett annak a reményének adott hangot, hogy a január második felére a kazahsztáni Asztanába tervezett békekonferencia megerősíti a jelenlegi fegyvernyugvást, és elősegíti a februárra tervezett szélesebb körű genfi tárgyalásokat az ENSZ égisze alatt. A világszervezet szíriai különmegbízottja hozzáfűzte: az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi szíriai határozatai reményre adnak okot.
Megbékélési miniszter: A kormány kész a harcra
Damaszkusz készen áll a "nyílt harcra" Idlíb tartományban, ahova megbékélési egyezmények értelmében lázadók ezreit engedte távozni a kormány az utóbbi hónapokban - jelentette ki Ali Haider, a szíriai rezsim megbékélési minisztere a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.
A szíriai megbékélési miniszter felügyelte azokat az úgynevezett helyi megbékélési egyezményeket, amelyeknek értelmében a felkelők feladták területeiket, cserébe azért, hogy a kormány garantálta a szabad távozásukat a nagyrészt felkelőcsoportok (köztük a szélsőséges Ahrar as-Sám és a korábban Dzsabhat an-Nuszra néven ismert Dzsabhat Fatah as-Sám) kezén lévő Idlíb tartományba.
A lázadócsoportok kezén lévő Kelet-Aleppó kiürítése is hasonló megállapodás keretében zajlott, a kormányerők több ezer fegyverest és családjaikat szállítottak el buszokkal az észak-szíriai városból Idlíb határára.
Haider arra számít, hogy a következő hónapokban, párhuzamosan a hadsereg előrenyomulásával, több ezer embert szállítanak Idlíbbe a Damaszkusz környéki felkelő területekről.
A megbékélési miniszter azonban leszögezte: a kormány nem engedheti meg, hogy az Aleppótól nyugatra fekvő tartomány "a végtelenségig" felkelők ellenőrzése alatt maradjon. Ha nem jön létre egy nemzetközi megállapodás, amely megoldást talál a fennálló helyzetre, Damaszkusz kénytelen lesz harcba szállni az idlíbi felkelőkkel - mondta.
Emlékeztetett, hogy a szíriai állam már korábban is világossá tette, hogy nem adja fel az ország egyetlen darabját sem.
A szíriai főváros környékén fekvő, évekig ostromgyűrűbe zárt Daraja külvárost augusztusban adták fel a felkelők, akiket a kormányerők szervezte evakuálások jelképévé vált "zöld buszokkal" szállítottak Idlíbbe. A Reuters hírügynökség szerint azóta megnőtt a Damaszkusz környéki megbékélési egyezmények száma.
A miniszter közölte: az aleppói felkelőket leszámítva mintegy 10 ezer fegyverest szállítottak Idlíbbe, és még ugyanennyire számít az idei év első felében, ha létrejön a megbékélés a damaszkuszi külvárosokban, valamint a déli Deraa és el-Kuneitra tartományokban.
Haider az interjúban Szaúd-Arábiát okolta azért, mert késlekednek a megállapodások a felkelőkkel a Damaszkusz keleti szomszédságában lévő Dúmában és Kelet-Gútában, ahol a legjelentősebb csoport a Rijád támogatta Dzsais al-Iszlám. A Bassár el-Aszad elleni felkelés legnagyobb támogatói Szaúd-Arábia, Katar, Törökország és az Egyesült Államok - mondta a szíriai politikus.
A megbékélési miniszter kitért a felkelőcsoportok uralta Barada-völgy térségére is, amelyben jelenleg heves harcok zajlanak. Közölte, hogy ott is hamarosan megbékélési egyezmény jöhet létre.
A Damaszkusztól északra fekvő terület az utóbbi két hétben került reflektorfénybe, ugyanis innen ered a szíriai fővárost vízzel ellátó Barada-folyó. Damaszkuszban két hete nincs víz, mert a várost és környékét ellátó forrást üzemanyag szennyezte be. A szemben álló felek egymást vádolják a szennyezéssel.
A szíriai kormány és szövetségesei az újév előtt megkötött tűzszünet ellenére hadműveletet indítottak a terület ellen, hogy kiszorítsák onnan a felkelőket. A kormány szerint a régió nem szerepel a tűzszüneti megállapodásban. A felkelők szerint a völgy elleni támadás bizonyítja, hogy a kormány nem tartja tiszteletben a fegyvernyugvást.
Pokolgép robbant egy stadionnál
Legalább tízen meghaltak csütörtökön, miután autóba rejtett pokolgép robbant a nyugat-szíriai Latakia tartomány Dzseble városának stadionja mellett - közölték szíriai hírforrások.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint a merényletnek legalább 15 halálos áldozata van, főleg civilek. Az Al-Ikbaria nevű kormányközeli televíziócsatorna tíz halottról és 30 sebesültről adott hírt.
A televízió képsorain több lángoló gépkocsit és számos megrongálódott üzletet lehetett látni a jelentős részben az alavita kisebbség lakta város bevásárlónegyedében történt robbanás helyszínén. Bassár el-Aszad szíriai elnök és a rezsim több magas rangú tisztségviselője a síita iszlámból kialakult alavita kisebbséghez tartozik, a népcsoport többsége Latakiában él.
Ebben a szíriai tartományban fekszik a hmejmími légitámaszpont is, amelyet a damaszkuszi kormánnyal szövetséges Oroszország használ.
Egyelőre egyetlen terrorszervezet sem jelentkezett a támadás elkövetőjeként. Tavaly májusban Dszeblében és a nem messze fekvő Tartúszban több mint 130 halálos áldozatot követelő összehangolt merényleteket hajtottak végre. Az akkori támadások elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett.
