Dömötör Csaba: A kormány újabb lépéseket tesz a teljes foglalkoztatottság érdekében

A jövő évi büdzsében számos területnek jut többletforrás

Belföld
  • 2017.05.23. - 14:30

A jövő évi költségvetés azokat segíti, akik munkával szeretnének egyről a kettőre jutni Magyarországon, a büdzsé a munkahelyteremtésre, a családok támogatására és a biztonságra fordít kiemelt figyelmet - mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón kedden Budapesten. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy több területnek jut többletforrás.

Dömötör Csaba hozzátette: a kormány újabb lépéseket tesz a teljes foglalkoztatottság érdekében, a béremelési programokkal szeretnék elérni, hogy mindenkinek megérje dolgozni - mondta. Az előterjesztés alapján jövőre további 8 százalékkal nőnek a minimálbérek, 12 százalékkal a szakmunkás minimálbérek, ez utóbbiak duplájára emelkednek 2010-hez képest - sorolta.
A piaci szférában a munkaadókat terhelő adók további csökkentése segítheti a béremelést. 

Az Európai ügyek bizottsága támogatta a jövő évi költségvetést
Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága 6 igen 1 tartózkodás és 2 nem szavazat mellett támogatta a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, és lezárta annak részletes vitáját.
Földiák Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője a bizottság ülésén elmondta: a jövő évi büdzsé 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, valamint 3 százalékos inflációval számol, emellett  a GDP-arányos államadósság tovább mérséklődik, a GDP-hez mérten 70 százalék körüli szintre. A jövő évi költségvetés az ideihez hasonlóan három alrendszerre tagolódik, a központi költség működésére, a beruházások alakulására és az uniós pénzekkel való gazdálkodásra úgy, hogy az állam nullszaldós költségvetéssel működik - elemezte az NGM főosztályvezetője.
Kiemelte: a kormány a jövő évi költségvetéssel egyúttal meg kívánja alapozni a GDP fenntartható növekedését, az ország versenyképességének  javítását, és a foglalkoztatás további bővítését. A kormány szándékai közé tartozik az is, hogy a közfoglalkoztatottak egyre nagyobb hányadát visszavezessék a versenyszférába, ezzel is csökkentve a  munkaerőhiányt.
Az uniós források kifizetésében a következő évben szavai szerint "utazó sebességre" kapcsol a kormányzat. A kabinet az EU-s pénzek 60 százalékát ebben az uniós  költségvetési ciklusban a gazdaság fejlesztésére akarja fordítani, ezzel erősítve az ország versenyképességét - mutatott rá.
Bana Tibor (Jobbik), a testület alelnöke jelezte, hogy pártja nem támogatja a jövő évi költségvetést. Az uniós pénzek kifizetésével kapcsolatban hangsúlyozta: a kiemelt programok kifizetése jól megy, a programok is jól haladnak, a kis- és középvállalkozások, különösen vidéken, viszont "fuldokolnak" a bürokráciában.
Józsa István (MSZP) azt mondta: a 2018-as büdzsé olyan jövedelem-átcsoportosításokat hajt végre, amelyek háttérbe szorítanak egyes társadalmi csoportokat. Úgy érvelt: bár az uniós kohéziós források a különbségek csökkentését célozzák, az országon belüli egyenlőtlenségek nem csökkentek.
Balogh László, az NGM pénzügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta: a konvergenciaprogram Brüsszelnek beadott legfrissebb változata azzal számol, hogy az ország versenyképességét tovább javítja a kormány a következő években. Ennek egyik eredményeként a GDP-arányos államadósság 2021-re 61 százalékra esik vissza,  majdnem eléri az erre vonatkozó maastrichti előírást - mutatott rá Balogh László.

 

Kitért arra, hogy a kétgyermekes családok havi adókedvezménye 35 ezer forintra nő, így évente 420 ezer forint lehet a kedvezmény az előterjesztés szerint. A fiatal házasok továbbra is számíthatnak adókedvezményre. A családtámogatások összege 2010-hez képest a duplájára nő - összegezte.

Hangsúlyozta, hogy továbbra is kiemelt cél az ország biztonságának erősítése, a brutális manchesteri események is azt mutatják, továbbra is a tömeges, ellenőrizetlen migráció jelenti a legnagyobb biztonsági kockázatot, amit kezelni kell. A jövő évi költségvetésben minden szükséges forrás rendelkezésre áll majd határvédelemre, miközben folytatódik a fegyveres- és rendvédelmi életpályamodell, béremelési program.

Ezeknek a lépéseknek a hátterét a stabil, erősödő gazdaság adja - húzta alá.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy idén az első negyedévben 4,1 százalékkal bővült a magyar gazdaság, jövőre 4 százalék fölött lesz a növekedés. Az államháztartás stabil, a költségvetési tervezetben szereplő fejlesztésekhez adottak a források. 

Jövőre számos szakpolitikai területnek jut többletforrás, az oktatásnak 97 milliárd forinttal, az egészségügynek 217 milliárd forinttal több jut, mint az előző években.
Az egészségügynek jutó többletből elsősorban népegészségügyi programokra, szakellátás fejlesztésére, gazdálkodás optimalizálására, az alap- és védőnői ellátás megerősítésére költenek. A nyugdíjakra, családtámogatásra, szociális területre 287 milliárd forinttal több jut. Külön kiemelte az otthonteremtési programot, amelyre 226 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Gazdaságfejlesztésre 205 milliárd forint, rendvédelemre és a közbiztonság megerősítésére 83 milliárd forinttal járulnak hozzá a költségvetésből.

Hozzátette: tovább folytatódnak az adócsökkentések, ezek közül a halhús áfájának 5 százalékra csökkentését, az éttermi szolgáltatások áfájának 18-ról 5 százalékra csökkentését, és az internet áfájának csökkentését emelte ki.

Mindezekből jól látszik, hogy a segélyalapú gazdaságot a munkaalapú gazdaság váltja föl, mindenkinek évről-évre jobban megéri dolgozni, ennek érdekében történnek a béremelések, és az ágazati fejlesztések. Az eddigi eredmények között kiemelte: a munkanélküliség 4,5 százalékra csökkent a 2010-es 11,4 százalékhoz képest, és a rendszerváltoztatás óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. A termelékenység növelése érdekében a kkv-k részére indítanak majd programokat az Irinyi tervben. Kifejtette, a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedése a magasabb kategóriában keresők fizetését is nyomja felfelé. A gazdasági fejlődést, a béremeléseket hitelfelvétel nélkül, saját erejéből valósítja meg az ország.

Reklám