A béremelések hosszú távú hatásaként Magyarországon erősödhet a középosztály és a gazdaság egésze - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Dömötör Csaba hozzátette: a magyar gazdaság már évek óta növekedő pályán halad, egyes számítások szerint a gazdaság idei növekedése az uniós pályázatokat is figyelembe véve a 4 százalékot is elérheti. Ez pedig egyfajta garancia arra, hogy a béremelési és az adócsökkentési programok folytatódhatnak - mondta.
Az államtitkár az idei gazdaságélénkítő lépések közül példaként említette, hogy január elsejével a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökkent, 5 százalékponttal mérséklődtek a munkaadói járulékterhek, így a vállalkozások könnyebben tudják kigazdálkodni az emelt béreket, hiszen 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a szakmunkás garantált bérminimum. Mindezek mellett számtalan ágazati béremelés is folytatódik, például az orvosoknál, ápolóknál, és a rendvédelmi dolgozóknál.
Felidézte még, hogy 27 százalékról 18 százalékra csökken az internetezés, az éttermi szolgáltatások általános forgalmi adója, egyes élelmiszerek - tej, baromfi és a tojás - áfája pedig 5 százalékra.
Dömötör Csaba kiemelte: fontos célja még a kormánynak a gyermeket nevelő családok erősítése, ezért 30 ezer forintra nő a kétgyermekes családok havi adókedvezménye.
A legtöbb munkavállaló több pénzt kap idén
Az idei béremelések a munkavállalók jelentős részét érintik, ugyanis 1 millió 250 ezer munkavállalóra van hatással, hogy január elsején nagymértékben emelkedett a minimálbér, illetve a szakmunkás garantált bérminimum - mondta Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Simon Attila kifejtette: a béremelések fedezetét a kormány és a szociális partnerek által aláírt bérmegállapodás biztosítja, amelyben a kormány pont azért csökkentette a munkáltatói terheket, hogy a bérnövekedések legalábbis részben kigazdálkodhatóak legyenek. Ezzel együtt a munkaadóknak a hatékonyság, valamint a termelékenység növelésével kell egyéb forrásokat teremteni - tette hozzá.
A helyettes államtitkár szerint elképzelhetetlen, hogy az erőteljes bérnövekedést csak a járulékcsökkentések vagy adókedvezmények fedezzék.
A 6 évre szóló bérmegállapodás révén az ország egy nagyon komoly lépést tett annak érdekében, hogy a visegrádi négyek (V4) országai közötti bérolló minél kisebb legyen és itthon tartsa azokat a munkavállalókat, akik fontolóra vették, hogy munkavállalás céljából elhagyják Magyarországot.
Az idén folytatódó életpálya modellek közül egyebek mellett kiemelte a rendőröket, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársait és a pedagógusokat érintő béremeléseket. Továbbá felhívta a figyelmet a megyei kormányhivatalok dolgozóira kiterjedő átlagosan 24 százalékos fizetésemelésre.
