Az iráni atomprogram nyugtalanító, a 2015-ös atomalku betartása viszont szükséges - jelentette ki Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter csütörtökön Varsóban, a közel-keleti helyzetnek szentelt nemzetközi miniszteri konferencia plenáris ülésén.
Lengyelország és az Egyesült Államok véleménye megegyezik Irán jövőbeni közel-keleti szerepvállalásának fontosságát illetően, mindazonáltal "nagyon nyugtalanítónak tartják az iráni atomprogram folytatásának lehetséges következményeit" - jelentette ki Czaputowicz. Felidézte: az Egyesült Államok kilépett a Teheránnal kötött atomalkuból, de Lengyelország az Európai Unió (EU) egészéhez hasonlóan azon a véleményen van, hogy csak a nemzetközi közösség keretein belül lehet kordában tartani a "negatív jelenségeket" a Közel-Keleten.
A konferencia délelőtti programjáról Czaputowicz elmondta: megvitatják a többi között a jemeni és a szíriai konfliktust. Bonyolult viszályokról van szó, amelyeken látszik, hogy milyen könnyen válhatnak a társadalmak konfrontatív ideológiák áldozatává" - jegyezte meg.
Czaputowicz Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel együtt nyitotta meg a kétnapos konferencia csütörtöki ülését. Pompeo a közel-keleti együttműködés és béke elősegítését nevezte a konferencia fő céljának, valamint azt, hogy a részvevők - köztük a közel-keleti országok képviselői - őszintén, egymást tisztelve keressék a problémák megoldását.
Pompeo megelégedettségét fejezte ki amiatt, hogy a tanácskozáson sok NATO- és EU-tagország képviselteti magát. Kiemelte, hogy a szerda esti nyitóvacsorán a varsói királyi várban Izrael miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu mellett jelen voltak a közel-keleti országok képviselői. "Ugyanazon okból érkeztek: a térségbeli együttműködést és békét akarják elősegíteni" - fogalmazott az amerikai miniszter.
A plenáris ülés megnyitása előtt Netanjahu úgy nyilatkozott a sajtónak: történelmi fordulópontnak tartja az előző esti díszvacsorát, amelyen egyetértettek a vezető arab országok külügyminisztereivel abban, hogy a közel-keleti békét és biztonságot leginkább Irán és az iráni rezsim fenyegeti. Ez ügyben partnerei részéről "olyan szolidaritást és egységet tapasztalt, mint eddigi életében még soha". "Ez egy rendkívüli változás, mely jót tesz az egész Közel-Keletnek, hiszen egyesülni tudunk egy közös fenyegetéssel szemben" - jelentette ki Netanjahu.
A konferencián Németországot képviselő külügyminiszter-helyettes, Niels Annen a sajtónak úgy nyilatkozott: Irán ügye nem osztja meg Európát, az uniós tagállamok betartják az atomalku megállapodásait, a varsói konferenciától pedig, amelyet fontos lépésnek tart, konstruktív jelzéseket vár.
A szíriai, a jemeni, a palesztin-izraeli konfliktusról, a terrorizmusról, a rakétaprogramok elterjedéséről szóló konferencián a világ több mint 60 országa vesz részt, köztük az összes EU-tagállam. Oroszország és Törökország nincs jelen. Képviselteti viszont magát mintegy tíz közel-keleti ország, köztük Szaúd-Arábia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek, többségük miniszteri szinten. Részt vesz Katar küldöttsége is, annak ellenére, hogy az ország baráti kapcsolatokat ápol a meg nem hívott Iránnal. Elutasította viszont a meghívást a Palesztin Nemzeti Hatóság és Libanon.
Pence: Európának fel kellene mondania az iráni atomalkut
Pence sajnálkozott amiatt, hogy az Egyesült Államok európai szövetségesei eddig nem bizonyultak együttműködőnek Irán ügyében. Az amerikai alelnök úgy véli, hogy a terrorizmus legjelentősebb állami támogatójaként az iszlám köztársaság jelenti a legnagyobb veszélyt a Közel-Keleten. Pence szerint az iráni rezsim becsvágya egy új holokauszthoz vezethet a térségben.
Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban felmondta a 2015-ben Iránnal kötött többhatalmi atomalkut arra hivatkozva, hogy az ország nem tartja be kötelezettségvállalásait. Az Egyesült Államok ezt követően életbe léptette a korábban felfüggesztett szankciókat.
Pence azzal vádolta meg az európai országokat, hogy megpróbálják kikerülni a büntető intézkedéseket. A szankciók életbe léptetését követően Nagy-Britannia, Németország és Franciaország létrehozott egy nem dolláralapú kereskedelmi csatornát (Instex), amely lehetővé teszi, hogy folytassák a kereskedelmet Iránnal. Az amerikai alelnök szerint ez rossz lépés volt, amely csak megerősíti az iszlám köztársaságot, meggyengíti az EU-t és tovább mélyíti a szakadékot Európa és az Egyesült Államok között.
"Itt az ideje, hogy európai partnereink visszalépjenek az iráni nukleáris megállapodástól, és csatlakozzanak hozzánk, hogy együtt biztosítsuk a szükséges gazdasági és diplomáciai nyomást, amellyel megadhatjuk az iráni népnek, a térségnek és a világnak a békét, a biztonságot és a szabadságot, amelyet megérdemel" - hangsúlyozta.
Pence a nyomásgyakorlás fokozását helyezte kilátásba, ha a teheráni rezsim nem változtat magatartásán.
Teherán a napokban többször bírálta, és Irán-ellenes cirkusznak nevezte a szerdán kezdődött, amerikai-lengyel szervezésű konferenciát. A tanácskozás napirendjén a szíriai, a jemeni és a palesztin-izraeli konfliktus, a terrorizmus, illetve a térségbeli rakétaprogramok szerepelnek. A konferencián a világ több mint 60 országa vesz részt, köztük Izrael és több arab állam. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli.
NATO-főtitkár: A szövetség támogatja az afganisztáni békés rendezést
A NATO afganisztáni missziójával kapcsolatban nem született döntés a csapatkivonás bármilyen formájáról, arról azonban igen, hogy a szövetség teljes erejével továbbra is támogatja a politikai, békés rendezés elérésére irányuló erőfeszítéseket - jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön, a szövetséges országok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően.
Jens Stoltenberg sajtóértekezletén hangsúlyozta, a NATO-szövetségesek Afganisztán esetében egységesek. Egytértésben és közösen döntenek a misszió jövőjéről, az afgánokkal egyetértésben meghozott feltételek alapján - tette hozzá.
